Anya kórházban van
Az ideális megoldás az, ha a kórház a baba felvételére is vállalkozik. Ebben az esetben az egyik segítő családtag jelenlétére szükség lehet, hiszen az anya valószínűleg nem tudja ellátni a babát. Ha a kórházban működik gyermekosztály, ők is felvehetik a babát, ilyenkor a csecsemősnővérek vihetik szopni az édesanyjához. Ha közel lakik a család, be is vihetik szopni a babát, legalább néhány alkalommal. Ha egyik sem járható út, kölcsönözzünk az édesanyának nagy teljesítményű elektromos mellszívót két szívófejjel, és segítsünk neki naponta legalább négyszer, de inkább ötször alkalmanként 20-30 percig a fejésben. Ez az ágy mozgatásával akkor is megoldható, ha az anya rossz állapotban van. Mi történik akkor, ha ezt elmulasztjuk?
A tej elapasztására alkalmazott gyógyszerek kellemetlen mellékhatásokkal járnak, ezért ezeket manapság egyre kevésbé használják. Ha a tej nem ürül ki, akkor mellgyulladás léphet fel, amely magas lázzal, erős fájdalommal jár, ez pedig valószínűleg a legkevésbé sem hiányzik a kórházban fekvő betegnek. Ráadásul a babát és a mamát is veszteség éri, ha nem folytathatják a szoptatást.
Terhesség és szoptatás
Manapság különösen gyakori a kis korkülönbség, ezért nem is olyan ritka, hogy az elsőszülött még javában szopik, amikor a kistestvér már úton van. Ebben az esetben sem tilos a szoptatás folytatása, hiszen ez egészséges várandósság esetén nem jár fokozott kockázattal. Ám abban az esetben, ha a szülészorvos idő előtti fájásokra utaló jeleket vagy más, súlyos kockázati tényezőt állapít meg, jobb, ha kivételt teszünk, és az elválasztás mellett döntünk. A szoptatás ellen szól az is, ha az édesanya úgy érzi, számára jobb megoldás, ha abbahagyják. Mivel a terhesség fokozott bimbóérzékenységgel járhat, és a tejmennyiség is csökkenhet, a baba és a mama is dönthet az elválasztás mellett.
Gyógyszert kell szedni
Ez a legritkább esetben jelenti a szoptatás végét! A gyógyszerek többségéből csak igen kis mennyiség jut az anyatejbe. Persze fontos szabály, hogy csak valóban indokolt esetben szedjünk gyógyszert (egyszerű megfázásra, influenzára például ne). Az orvos több forrásból is tájékozódhat, melyik szert érdemes adni az édesanyának. Sem altatáskor, sem fájdalomcsillapításra (például fogorvosnál) adott szerek nem szerepelnek a tiltólistán. Amint az anya magához tért az altatásból, szoptathat.
Örökbe fogadott baba
Őt is lehet szoptatni, még akkor is, ha az örökbefogadó mama sosem szült. Ennek az a magyarázata, hogy a rendszeres inger hatására megindul a tejképződés. Sajnos többnyire nem termelődik annyi tej, hogy elég legyen a babának, de kiegészítéssel akár évekig szoptathatjuk az örökbe fogadott babát is. Jó megoldás, ha a pótlást szoptatás közben SNS, vagyis Szoptanít segítségével kapja.
Az SNS használatáról bővebb információ: www.szoptatasert.hu
Elment a tej!
Elég egy vírusos bélhurut (meg az ezzel járó hányás, hasmenés), vagy valami kiadós stressz (vizsgaidőszak, veszekedés, haláleset, baleset), s az édesanya úgy érzi, hirtelen egy csepp tej sincs a mellében! Az elapadáshoz azonban az utolsó szoptatástól vagy fejéstől számítva negyven nap szükséges. Az esetek túlnyomó többségében tehát csak átmeneti nehézségről van szó, néhány nap alatt rendeződik a helyzet. Igyekezzünk megnyugodni, pihenni és gyakran mellre tenni a babát. Ez segíti a tejleadó reflex működését. Az indokolatlanul előkapott pótlás azonban jelentősen csökkenti a szoptatás folytatásának esélyét.
Mellműtét után
A mellnagyobbító műtét önmagában rendszerint nem jelent akadályt, kivéve azt az esetet, ha a műtétre a mellek kóros alulfejlettsége miatt került sor. A hiányzó mirigyállományt sajnos nem lehet pótolni. Kis mellű nőknél általában gyakori szoptatásra van szükség ahhoz, hogy a baba elegendő tejhez jusson.
Mellkisebbítő műtét esetén sajnos a mirigyállomány egy része is áldozatul szokott esni, ezért előfordulhat, hogy nem termelődik elegendő tej. Gondot okozhat a mellbimbó nem kellően szakszerű áthelyezése is, ilyenkor ugyanis megsérülhetnek az idegpályák, az érzéketlenné váló bimbó pedig szoptatási nehézséget okozhat.
Általában egy mell is képes elegendő tejet termelni, ezért a szoptatást akkor is érdemes megpróbálni, ha csak egy “forrásra” számíthatunk.
Anya újra dolgozni fog
Ha az első hat hetet a szoptatás és a szükséges tejmennyiség megalapozására fordítjuk, a tapasztalatok szerint nem okoz nehézséget a szoptatás folytatása akkor sem, ha a mama napközben vagy a nap egy részében távol van, és helyettese cumisüvegből adja oda a lefejt tejet a babának vagy még inkább kiskanállal eteti, mert a cumisüveg használata cumizavart okozhat.
Általában igaz, hogy hat óránál hosszabb szünet kedvezőtlenül hat a tejtermelődésre, ezért ilyenkor érdemes egy munkahelyi fejést beiktatni. Erre törvény adta lehetősége van minden szoptató nőnek: a gyerek féléves koráig napi két óra, azután kilenc hónapos korig napi egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, s ezt akár fejésre is fordíthatja, ha az otthonától való távolság miatt ez tűnik kedvezőbbnek. Ha az anyának el kell utaznia, és közben rendszeresen lefeji a tejet, hazatérése után jó eséllyel folytathatják ott, ahol abbahagyták!
Nem tud szopni a bab
Sajnos néha előfordul, hogy idegrendszeri problémák, koraszülöttség vagy fejlődési rendellenesség miatt nem tud szopni baba, vagy ha tud is, nagyon kevéssé hatékonyan. Hasonló helyzet állhat elő szopási sztrájk esetén. Anyai testközelségre és anyatejre azonban ilyenkor is szükség van. Az előbbit úgy biztosíthatjuk, ha etetés közben ugyanúgy a meztelen mellhez bújva tartjuk, mint szopizás közben (így idővel még meg is jöhet a kedve ahhoz, hogy tényleg megpróbálja).
A tejmennyiséget pedig fejéssel is biztosíthatjuk, akár évekig is. Elektromos, két szívófejes mellszívóval viszonylag gyorsan és hatékonyan kiüríthetjük a melleket. A mennyiség csökkenésétől nem kell megijedni, pár nap elteltével rendeződni szokott. A szoptatást újra és újra próbáljuk meg, hátha menni fog. Még hónapok múlva sem késő!
A baba kengyelt hord
Ha a kicsi csípőízülete kötött, esetleg csípőficammal születik, hónapokig kengyelt kell hordania. Ez alaposan megnehezíti, de lehetetlenné azért nem teszi a szoptatást. A fő gond az, hogy a terpesztett lábtartás miatt nehéz jól mellre tenni a babát, vagyis szopás közben nem fordul a mama hasa felé a hasa, ezért gyakori, hogy rosszul kapja be a bimbót.
A megoldást az jelenti, ha türelmesen keresgéljük az alkalmas testhelyzeteket: fölé hajolva, hónaljtartásban még így is ügyesen mellre tehetjük, de némi bűvészkedésre azért szükség lesz.
Természeti csapás, háború
Katasztrófák idején a segélyszállítmányok egyik alappillére sajnos az ingyenesen szétosztott tápszer szokott lenni, pedig szélsőséges körülmények közt még az esélyét is kerülni kellene annak, hogy a csecsemők indokolatlanul tápszert kapjanak. Hiszen nincs jó minőségű ivóvíz, kérdéses a tisztaság.
Az ilyenkor szokásos járványok miatt a mesterségesen táplált babák halandósága igen magas. Ezért ha csak lehet, szükségállapot idején is a szoptatás, illetve a női tej adása (esetleg a szoptatós dajka) a biztonságos megoldás, s ebben kell segíteni az érintetteknek. Az is meggondolandó, hogy a későbbiekben a már korántsem ingyenes tápszerre honnan teremti elő a pénzt a nyomorban elő család.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin