A mononukleózis egy viszonylag gyakori vírusfertőzés, amely leggyakrabban serdülőknél és fiatal felnőtteknél jelentkezik, ám kisebb gyerekeknél is előfordulhat. Jó hír, hogy náluk az esetek többségében enyhébb legolyású vagy nehezebben felismerhető.

Mi okozza a mononukleózist?
A betegséget leggyakrabban az úgynevezett Epstein–Barr vírus (EBV) okozza, amely a herpeszvírusok családjába tartozik. Ez a vírus nyállal terjed, ezért kapta a „csókbetegség” elnevezést a mononukleózis.
Kisebb gyerekeknél értelemszerűen nem csókkal, hanem például közös evőeszközök, poharak vagy játékok használatával terjed.
Ezek a gyerekkori mononukleózis tünetei
A szakértők megfigyelték, hogy gyermekkorban a tünetek sokszor enyhébbek, de ha megjelennek, többnyire ezek a panaszok kísérik:
- Tartós lázas állapot (akár több hétig is eltarthat!)
- Fáradékonyság, levertség
- Torokfájás, duzzadt mandulák – hasonló lehet a tüszős mandulagyulladáshoz
- Megnagyobbodott nyirokcsomók (különösen a nyak és hónalj környékén)
- Kiütések leginkább a törzsön (főként, ha a gyerek feleslegesen antibiotikumot kap)
- Megnagyobbodott lép vagy máj (ez szerencsére csak ritkábban fordul elő)
Hogyan derülhet fény a mononukleózisra gyerekkorban?
A mononukleózist a gyermekorvos vérvizsgálattal tudja megerősíteni. Végezhet úgynevezett Monospot-tesztet, aminek előnye, hogy gyors, gyerekeknél azonban nem mindig pontos.
Sor kerülhet úgynevezett EBV antitest vizsgálatra, illetve a szakember kérhet teljes vérképet is, amiben a megemelkedett limfocitaszám és atípusos limfociták hívhatják fel a figyelmet a fertőzés jelenlétére.
Így kezelhető a gyerekkori mononukleózis
A mononukleózisra nincs célzott gyógyszeres kezelés, mivel vírus okozza. A kezelés célja ezért a tünetek enyhítése és a szervezet támogatása. Ezek segíthetnek leginkább a gyereknek, ha csókbetegség döntötte le a lábáról:
- Pihenés
- Fájdalom- és lázcsillapító szedése
- Bőséges folyadékfogyasztás
- Puha, kímélő ételek fogyasztása torokfájás esetén
FONTOS!
A mononukleózisra nem kell antibiotikumot szedni, soha ne kezeld ezzel a kicsit, csakis akkor, ha bakteriális felülfertőzés történik, és az orvos ezt a kezelési módot javasolja!
Irány az orvos!
- Ha a gyerek, aki elkapta a mononukleózist, nagyon fáradt, étvágytalan vagy nem csökken a láza 7–10 nap után, haladéktalanul fordulj vele orvoshoz!
- Ha a hasát is fájlalja, különösen a bal oldalon, ez ugyanis lépmegnagyobbodásra utalhat – ilyenkor kerülni kell az ugrálást, sportolást
- Ha nehezen lélegzik vagy nyel, haladéktalanul kérj segítséget!
Mennyi a gyógyulási idő?
A gyerekek többsége 2-4 hét alatt kigyógyul a monolukleózisból, de a fáradékonyság akár 6-8 hétig is megmaradhat, sőt, kamaszoknál ez akár hosszabbra is nyúlhat.
Meg lehet előzni a gyerekkori mononukeózist?
Az EBV ellen sajnos nincs védőoltás, a megelőzés kulcsa így leginkább a higiéniai szokásokkal történhet: ne igyon a gyerek más poharából, ne használjon közös evőeszközt vagy fogkefét.
Fotó: Getty Images – KatarzynaBialasiewicz