Az érzelmi intelligenciáról egyre többet hallani-olvasni, mert szerencsére egyre jobban felismerik, hogy az EQ legalább annyira fontos, mint az IQ. Az érzelmi intelligencia fejlődésének támogatására már kisgyerekkortól érdemes hangsúlyt fektetni: ez a képesség nem csupán azért fontos, hogy a gyermek a saját érzéseit felismerje, értse, és megtanulja jól kezelni, de másokkal is együtt tud érezni, és a kommunikációja is empatikusabb. Az érzelmi intelligenciát játékos formában lehet erősíteni a gyerekeknél – ehhez ajánlottunk már ötleteket korábban itt.

(Kép forrása: Getty Images)
Miért fontos az érzelmi szókincs bővítése?
Mindennek egy fontos része az érzelmi szókincs, hiszen ahhoz, hogy az érzelmekről kommunikálni tudjon, szüksége van olyan szavakra a gyermekednek, amik segítségével pontosabban meg tudja fogalmazni az érzéseit. Kutatások szerint is, ha az érzelmeket kifejező szavak széles skáláját használjuk, amikor a gyerekkel az érzésekről beszélgetünk, az segíthet az érzelmi intelligencia fejlesztésében. Rengeteg érzelmet tapasztalunk meg, de gyakran ugyanazokkal a szavakkal határozzuk meg ezeket, pedig változatosabban is el tudjuk mondani. Próbáljunk meg szinonimákat használni, árnyaltabb kifejezésekkel leírni, hogyan érezzük magunkat, ő hogyan érezheti magát.
Felnőttként is hasznos lehet ehhez például egy érzelemkerék, amiben az alapérzéseket, mint a félelem, a harag, az unalom, a szomorúság, az öröm stb. – bontják tovább összetettebb érzésekre. (Ilyet kereséssel találsz az interneten.)
Emellett több olyan játékos tevékenység van, amivel segítheted az érzelmi szókincse bővítését és jobban megérteni és kifejezni az érzéseit.
- Meseolvasás. A történetek remek eszközei annak, hogy többféle érzelemmel ismertesd meg a gyermekedet, hogy új fogalmakat tanuljon a témában. Egy-egy jól ismert történetnél időnként kérdezd meg arról, hogy szerinte hogy érzi magát az adott szereplő és ennek mi lehet az oka, ő érezte-e magát hasonlóan, ha igen, mit tett utána. Segíts neki olyan szavakkal leírni az érzéseket, amiket esetleg még nem ismer annyira, nem hall gyakran. Ez bármilyen mesével működhet, de a különböző korosztályok számára léteznek kifejezetten olyan könyvek is, amik az érzésekről szólnak. Ezek közül ajánlottunk néhány kisgyerekeknek szólót korábban itt.
- Érzelmes activity. A nagyobb gyerekekkel jó játék lehet, ha különböző egyszerűbb és összetettebb érzéseket írsz fel kártyákra, amikből húzni kell és az adott érzést megjeleníteni valamilyen módon. Ez lehet az, hogy szavakkal magyarázza el, de az adott érzelem jelentésének megértését segíti az is, ha elmutogatja, lerajzolja, vagy éppen eltáncolja.
- Segíts neki megjeleníteni az érzéseket. Az előzőhöz hasonló az érzések megjelenítése valamilyen vizuális formában. Az összetett érzéseket segíthet jobban megérteni, ha lerajzoljátok, lefestitek, ha színeket rendeltek hozzá, vagy bármilyen vizuális formában megjelenítitek – nincs jó vagy rossz megoldás, a lényeg, hogy jobban meg tudja érteni. Beszéljetek utána az alkotásról, hogy mivel mit jelenítetek meg. Lehet nyomtatni különböző érzéseket ábrázoló posztereket vagy kártyákat is, amiből ki tudja választani az adott érzéseket, ha próbálja megfogalmazni, hogy hogyan érzi magát.
- Szerepjáték. A szerepjátékozás nem csak azért jó, mert különböző tevékenységeket, foglalkozásokat, szituációkat lehet megjeleníteni, de összetettebb érzéseket is. Ahogy a mesélésnél, ezeknél a játékoknál is érdemes időnként arról is beszélgetni, hogy milyen érzést okoz egy-egy adott dolog játék közben, és eljátszani, hogy hogyan éreznétek magatokat, mit tennétek.
- Egy játék útközben. Utazás, sétálás, várakozás közben játszhatjátok azt a játékot, hogy közösen szőttök egy történetet, és mindig úgy adjátok át a szót a másiknak, hogy valamelyik szereplőhöz egy érzést kapcsoltok. Például: „Amikor megérkezett a parkba, a kisfiú nagyon meglepődött.” – a másiknak innen kell folytatnia, hogy vajon mi lehetett a meglepettség oka.