A fertőzés kiindulásnak helyeként a vuhani húspiacot jelölték meg, ahol élő állatokkal is kereskednek. A hatóságok arra a következtésre jutottak, hogy a vírus innen került át egy fertőzött állatról emberre – először denevérre gyanakodtak, mint hordozó, majd kígyóra, de még mindig nem bizonyított, melyik állatról kerülhetett át az emberekre.
A koronavírusok egyébként gyakoriak az állatokban, és esetenként emberekre is átterjedhetnek – ilyenek voltak a korábbi SARS- (magyarrul Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) és MERS-járvány is. Egyébként számos megfázásos tünetekkel járó betegségért is koronavírusok felelősek, de ezek nagyon enyhe lefolyásúak. A SARS- és a MERS-járvány azért kapott több figyelmet, mert voltak esetek, amikor halálos kimenetelűek voltak. A SARS-hoz például több mint 8000 megbetegedést és majdnem 800 halálesetet kötöttek. A legnagyobb kockázatú csoportok az idősek, illetve azok, akiknek van valamilyen krónikus alapbetegségük, vagy immunproblémájuk.
A mostani vírushoz készítettek egy térképet is, amelyen lehet követni a fertőzöttek és a halálesetek számát, amely a legutóbbi információk szerint a következő: 6057 fertőzött, 132 haláleset.
Milyen tünetekkel jelentkezhet a vírus?
A korai tünetek megegyeznek a szezonális vírusok, a megfázás, influenza tüneteivel – köhögés, láz, légszomj, nehézlégzés, a végtagokban fájdalom, torokfájás jelentkezhet, illetve akár hányás, hasmenés is. A tünetek akár 10 napig is eltarthatnak.
Az idősekre és azokra, akiknek van valamilyen alapbetegségük, illetve eleve sérült az immunrendszerük, azért annyira veszélyes a vírus, mert tüdőgyulladás, veseelégtelenség és más szövődmények is kialakulhatnak.
Miért okozott globális félelmet?
A vírus első napjaiban még úgy gondolták, csak azok lehetnek érintettek, akik a gócpontnak számító piacon vásároltak a fertőzött állatokból. Később azonban kiderült, hogy a vírus emberről-emberre is terjed.
Az egyelőre még nem ismert, hogy a vírus pontosan milyen gyorsan terjed, az egészségügyi hatóságokat azonban aggasztja, hogy a megerősített esetek száma milyen gyorsan növekszik. Tekintettel arra, hogy a lappangási ideje is hosszú – akár 2 hét is lehet -, sokkal több fertőzött lehet, akik még nem mutatták a tüneteket, mint a hivatalosan bejelentett esetek.
Lehet, hogy ez egy újabb SARS-járvány lesz?
A SARS esetében a halálozások száma megközelítette a 10%-ot, a 2019-nCoV esetén ez jelenleg 2-3%. Azonban ez az arány még változhat, a betegek nagy százaléka pedig még most is kórházban van. A SARS-hoz képest jó hír, hogy a vírust már a kitörésekor azonosítani tudták, míg a SARS esetén ez csak a járvány közepe felé sikerült.
A vírusra kifejlesztettek egy diagnosztikai tesztet is, és a reptereken is vizsgálják az utasokat – kikérdezik őket az esetleges tünetekről, és a lázukat is megmérik. A gyanús eseteket a kórházakban karanténba helyezik.
Mit lehet tenni a vírus elkerülése érdekében?
Jelenleg nem áll rendelkezésre oltás, amely véd a fertőződéstől, és a vírus ellen az antibiotikumok sem hatásosak, hiszen ezeket csak bakteriális fertőzéseknél lehet bevetni. Sokan vásárolnak arcmaszkot óvintézkedésként, de az egészségügyi szervek szerint nem biztos, hogy ezek teljesen ki tudják szűrni a vírusrészecskéket – főképp, ha átnedvesedtek.
A WHO javaslata szerint érdemes azokat az utasításokat követni, amelyeket más vírusos megbetegedések esetén is: ilyen a legalább 20-30 másodpercig tartó, alapos szappanos kézmosás, ha kézmosásra nincs lehetőség, akkor alkohol kézfertőtlenítő használata, az orr, szemek és a száj megérintésének elkerülése. A beteg embereket érdemes elkerülni, és további javaslat, hogy ne fogyasszunk nyersen állati eredetű élelmiszereket, és az utazást is célszerű elhalasztani, ha valaki a környékre menne.
(VIA)
Kapcsolódó írásaink:
- WHO ajánlás: így csökken az esélye, hogy elkapjuk a koronavírust
- Európában is megjelent a koronavírus
- A WHO szerint ez az egyik legnagyobb közegészségügyi fenyegetés
Kapcsolódó cikkek
