
Kép: Getty Images
A gyerekeknél egyre népszerűbbek a videójátékok, illetve az okoseszközökre letölthető szórakoztató appok. Egyes kutatások szerint az általános iskola alsó tagozatába járó gyerekek háromnegyede játszik rendszeresen valamilyen digitális játékkal. A gyártók sokszor alkalmaznak olyan célzott pszichológiai eszközöket, amelyekkel a gyerekeket a képernyő előtt tudják tartani. Ezek a trükkök különösen veszélyesek a gyerekekre nézvést. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ezekre a veszélyekre hívja fel a figyelmet.
Így befolyásolnak a gyártók
A játékokban is egyre gyakrabban jelennek meg olyan digitális megoldások, amelyekkel befolyásolják a játékosokat, elsősorban úgy, hogy minél több ideig játszanak és minél több pénzt fordítsanak egy játékra. Ilyen trükkök lehetnek például a játékban, ha
- a játék bemutatója egészen más, mint maga a játék;
- különböző gyűjtemények összeállítására ösztönöznek;
- egyes tevékenységek elvégzését meghatározott időponthoz kötik;
- a játékon belüli vásárlást virtuális pénzhez kötik, amely értékének meghatározását tovább nehezítik pl. bonyolult átváltási rendszerrel;
- ún. „loot box”-ok (zsákbamacskák) segítségével ösztönzik a játékost több virtuális vagy valódi pénz elköltésére, amelyek a szerencseelem révén egyúttal növelhetik a játék iránti függőséget;
- egyes kedvezmények elérhetőségét korlátozott ideig biztosítják;
- az elért eredményt (pl. szintet, karakterfejlődést) közvetlenül megoszthatóvá teszik valamelyik közösségimédia-platformon;
- ranglistákat állítanak fel;
- a gyorsabb, könnyebb haladást vagy bizonyos előnyöket (pl. reklámmentességet) fizetéshez kötik.
A GVH a szülők számára a következőket ajánlja:
- figyeljék a játék PEGI-besorolását az első használat (letöltés, vásárlás) előtt,
- igyekezzenek figyelemmel kísérni a gyermekük által használt játékokat, ha lehet, legalább nézőként vegyenek részt a tevékenységben,
- beszélgessenek róla, tudatosítsák gyermekükben, hogy milyen trükkökkel ‒ sötét mintázatokkal ‒ próbálják befolyásolni a játékkészítők őket,
- egyezzenek meg előre arról, hogy a gyermek legfeljebb milyen összegben, illetve milyen gyakorisággal vásárolhat a játékon belül, megtanítva ezzel a gyermeknek a pénz digitális használatát,
- használjanak valamilyen szülőifelügyelet-szolgáltatást, amely segíthet a napi képernyőidő meghatározásában, illetve a biztonságos számítógép-használatban!