Természetes, szövődménymentes szülés, egészséges kisbaba esetén nem lehet akadálya a korai testkapcsolatnak és szoptatásnak. Ha a kiválasztott szülészet alkalmazkodik a baba és az édesanya valós igényeihez, akkor a bent tartózkodás alatt szinte egy percre sem kell elválniuk egymástól.
Császáros kismamáknak is az a legjobb, ha kezdettől fogva kisbabájukkal lehetnek, ám ők az első napokban több támogatást igényelnek. Miért is hangsúlyozzuk ezt annyiszor? Azért, mert a szoptatás sikerességét erőteljesen befolyásolják a szülés utáni órák, napok történései. Számtalan kutatás bizonyította, hogy az anya és az újszülött elkülönítése káros, mégis sok olyan szülészet van Magyarországon, ahol nemcsak éjszaka, hanem még nappal is ezt a gyakorlatot követik.
Kérjünk akkor is együttes elhelyezést, ha a választott kórházban nem ajánlják! Csak akkor várható a jelenlegi gyakorlat változása, ha a szülők többsége kifejezi ezt az igényét. A szoptatás sikerességében a szakszerű segítség is szerepet játszik. Ha már az első napokban jó információkat kap az anya, és segítenek neki a kezdeti nehézségek elsimításában, később kevesebb problémára számíthat.
Szoptatás: az alapok
Az újszülött hamarabb megtanulja a helyes és hatékony szopási technikát, ha a szülés utáni első két óra zavartalanul zajlik, többször próbálkozhat a szopással, és hozzáértő személy segít, ha egyedül nem boldogulnak.
Nagyon fontos, hogy a kisbaba kereső mozgást végezzen, nagyra tátsa a száját, a mellbimbó pedig a lehető legmélyebbre kerüljön a szájába. Ügyeljünk arra, hogy a bimbóudvarból is minél nagyobb rész kerüljön a pici szájába. Ellenőrizzük, hogy alsó és felső ajka szopás közben kifelé biggyed-e.
A reflexes kereső mozgást finom érintéssel válthatjuk ki az újszülöttnél: ha a mellbimbó alsó ajkához, vagy arcához ér, kinyitja a száját, és az érintés irányába fordul. Kerüljük a durva mozdulatokat, ne nyomjuk a fejét erőszakosan a mellhez!
Az első szoptatás fekve és ülve is történhet a szülőágyon. Arra ügyeljünk elsősorban, hogy a picit minél közelebb vonjuk testünkhöz, ne tekeredjen ki a feje, hanem egész testével forduljon felénk. Feje és teste egy vonalban legyen, az anyamell méretétől és formájától függően lehetőleg a mellel egy magasságban. Orra és álla érintkezzen a mellel.
A jó szülésznő vagy csecsemősnővér segít az első néhány mellre helyezésben a szülőszobában, megfigyeli, hogy a fenti feltételek teljesülnek-e, és ha nem, segít a testhelyzet javításában.
Lapos vagy befelé forduló mellbimbóval nehézségei akadhatnak mind a mamának, mind a babának. Ne adjuk fel hamar a próbálkozást, mert ilyen esetben különösen fontos, hogy ne a bimbóvédő vagy a cumi alakjához szokjon hozzá a kisbaba, hanem megtanuljon édesanyja melléből szopni. Segíthet, ha megpróbálunk kézzel szendvicset formálni a mellből, és minél nagyobb részt a szájába juttatunk. Ha szopás előtt mellszívóval egy picit fejünk, talán könnyebben bekaphatóvá válik a mellbimbó.
Éhségjelek a csecsemőnél
A kétórás megfigyelési idő arra is alkalmas, hogy a szoptatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat elmondják az édesanyának. Talán az a leglényegesebb, hogy a kisbaba szopását ne korlátozzuk időben, és tudatában legyünk, hogy a tejmennyiséget a kereslet-kínálat viszonyai határozzák meg elsősorban. Mindannyiszor tegyük mellre, amikor erre legalább némi hajlandóságot mutat.
Már a szülés utáni pillanatokban is termelődik kolosztrum, ez rendkívül értékes védőanyagokat tartalmaz, és a tej megindulásáig fedezi a baba igényeit. Ne csak akkor szoptassunk, ha sír, hanem akkor is, ha kereső- és szopómozgást látunk nála, ha kezét szája irányába mozdítja, nyugtalan vagy nyöszörög.
Az éhségjelek észlelését és megfelelő értelmezését akadályozza a cumi használata, a cukros vízzel itatás és a cumisüveges, indokolatlan, vagy indokolatlanul nagy mennyiségű pótlás. Ilyen finom jelek észlelésére ráadásul csak folyamatos együttlét esetén van lehetőség!
Hatékony szoptatás
A jól szopó kisbabánál folyamatos szívó-nyelő mozgást figyelhetünk meg a ráharapás utáni percekben. Ahogy növekedik a tejmennyiség, és eltelik az újszülött “alvós” napja, az aktív, folyamatos szopás időtartama eléri a 15-20 percet. Ennél hamarabb ne tegyük át a másik mellre, de előfordulhat, hogy egy mellel is beéri. Ideális esetben addig szophat az elsőből, amíg magától el nem engedi. Szopás után ellazul keze-lába, egy ideig jóllakottnak tűnik, szája sarkában, ha szopás közben óvatosan lehúzzuk az ajkát, tejcseppeket látunk.
Az anyánál szoptatás közben erőteljes méhösszehúzódások jelentkeznek, és sokan érzik a tejleadó reflexet, ami kezdetben akár kissé fájdalmas is lehet. A reflex kiváltódására utal az is, hogy a kisbaba nyelni kezd.
Súlyfejlődés a babánál
A hatékony szoptatást jelzi, ha a kisbaba élettani súlyesése nem megy hét százalék alá, nem folytatódik a harmadik nap után, és legkésőbb kéthetes korára visszanyeri születési súlyát. A továbbiakban heti 115-225 grammos hetenkénti gyarapodás várható mindaddig, amíg a baba megduplázza születési súlyát.
Pisi, kaki
A negyedik naptól kezdve a hatékonyan szopó kisbaba legalább hatszor pisil számottevő mennyiséget. A sötétzöld, ragacsos magzatszurok legkésőbb a negyedik napig változik sárga színű, lágy, vizes anyatejes székletté. Ha még a negyedik napon is magzatszurkot ürít, feltétlenül segítséget kell kérni az esetleges szoptatási hibák kiküszöböléséhez. A negyedik naptól legalább napi három kakis pelenkát várunk a jól szopó újszülöttől.
Tejbelövellés
A második naptól a legtöbb egészséges újszülött lelkesen követeli a tejet, szinte egész nap enni akar – de még nem termelődik annyi, hogy teletömje nagyjából 40-50 milliliter befogadóképességű bendőjét. Éppen a baba követelődző viselkedése hozza meg az eredményt: a gyakori szopás hatására indul meg hamarabb és kevesebb problémával az érett tej termelése.
Rendszerint a harmadik napon történik meg a tej belövellése, ami mindenképpen érezhető változással jár, de hevességének mértéke alkati okokkal és a szoptatás gyakoriságával is összefügg: a mellek feszesek, kemények, nehezek lesznek. Minél gyakrabban, minél hatékonyabban ürülnek, annál kevesebb kellemetlenségre számíthatunk.
Szoptatási praktikák az első napokra
- Mindig addig legyen mellen a baba, amíg szeretne. A rövid szoptatás nem óv meg a mellbimbó sérülésétől.
- Keressük meg a számunkra legkényelmesebb szoptatási testhelyzetet. Ehhez ragaszkodjunk akkor is, ha a kórházi személyzet segítségét, párnákat, széket kell kérnünk.
- A gombás fertőzés elkerülése érdekében ne engedjük, hogy a baba cumit, cumisüveget kapjon.
- Zuhanyozás után használjunk külön törölközőt a mellünkre.
- Ha annyira feszes a mell, hogy a baba nem tudja bekapni a bimbót, fejjünk le egy kis tejet, ettől lazább lesz a bimbó és a bimbóudvar. Fejés után azonnal tegyük mellre a babát.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
