Baba

Sokkal többen tudnának szoptatni, ha nem övezné ennyi tévhit

A szoptatás a legtermészetesebb módja az újszülött táplálásának, és egy olyan terület is, ahol rengeteg tévhit és félreértés él. Áttekintjük a leggyakrabban előforduló mítoszokat.
2025. November 06.
anyuka szoptatja a kisbabáját, hátfájás a szoptatástól

Fotó: Getty Images

Miért van annyi tévhit a szoptatás körül?

A szoptatás látszólag természetes folyamat, mégis számos kulturális, érzelmi és információs „zaj” övezi. A sikeres szoptatáshoz elengedhetetlenek az „alappillérek”: korszerű és hiteles információ, az anya elhatározása és támogató környezet. Amíg ez nem biztosított, addig könnyen terjednek olyan állítások, amelyek nem állják meg a tudományos vizsgálatok alapján a helyüket.

A leggyakoribb tévhitek

A tévhitekkel az a baj jelen esetben, hogy nagy mértékben befolyásolják a szoptatás sikerességét vagy éppen sikertelenségét. Ráadásul a biológiai tények folyamatosan keverednek a gyereknevelési elvekkel, a szülőszerepekkel, az elvárásokkal, pedig utóbbiaknak semennyire sem kéne számítaniuk a szoptatásban. Lássuk, melyek azok a szoptatással kapcsolatos tévhitek, amelyek a legártalmasabbak és a legmasszívabban tartják magukat.

Tévhit: Közvetlenül a szülés után értelmetlen szoptatni, mert akkor még nincs értékes tej, az majd csak később indul be.

Valójában az első tej, a kolosztrum, más néven előtej, már születés után a baba rendelkezésére áll, rendkívül értékes immun‐ és tápanyagforrás. Az újszülött már az első órákban is sokat nyerhet az anyatejes táplálással.

Tévhit: Ha a baba gyakran kéredzkedik mellre, biztosan túleteted.

Az igény szerinti szoptatás nem vezet túletetéshez, sőt elősegíti a megfelelő tejtermelést.  A gyakori mellretétel önmagában nemhogy nem probléma, hanem a baba igényeire való rugalmas reakció.

Tévhit: Ha a baba gyakran kéredzkedik mellre, az azt jelenti, hogy nincs elég tejed.

A szoptatásban éppen az a csodálatos, hogy annyi tej termelődik, amennyire a babának szüksége van. Ez az úgy nevezett kereslet-kínálat elve. Az elején ahhoz, hogy ez a kereslet-kínálat kialakuljon, nagyon sokszor, napjában akár 15-18 alkalommal is mellre kéredzkedik a baba, ezzel serkentve a tejtermelést. Ha ebben az időszakban korlátozzuk a szoptatások gyakoriságát akkor nem fog kialakulni a kereslet-kínálat és tápszerhez fogunk nyúlni, noha erre semmi szükség nem lett volna, ha hagyjuk, hogy annyiszor és olyan hosszú ideig (éjszaka is!) szopjon a baba, amennyiszer igényli.

Tévhit: Este már nincs elég tej, pótolni kell tápszerrel vagy kiegészítővel.

A helyzet az, hogy az anyatej mennyisége és összetétele idővel változik, egy napon belül is eltérő, de hat hónapos korig biztosan alkalmas arra, hogy kizárólag ezzel tápláld a babád.

Tévhit: Ha a mell kicsi vagy befelé fordul a mellbimbó, szoptatás nem fog működni.

A mell mérete, alakja vagy a mellbimbó formája önmagában nem döntő tényező. A megfelelő mellrehelyezés sokkal fontosabb.

Tévhit: A szoptatás miatt az anya nem ehet bizonyos ételeket, mert az mindenképp bajt okoz a babának.

Valójában nincs szükség arra, hogy az anya tartózkodjon minden „puffasztó” ételtől vagy a tejtermékektől. A kiegyensúlyozott, változatos étrend az ideális. Természetesen egyéni érzékenységek előfordulhatnak, de az általános tiltások többsége alaptalan.

Tévhit: Nekem egyszerűen nincs elég tejem, mindent megpróbáltam, de nem termelek eleget.

A nők csak kis hányadát, kb. 3-4%-át érinti az a probléma, hogy nincs elég tejmirigy a melleiben. Ez a nagyon ritka probléma az emlő alulfejlettségét jelenti. Akinél tejmirigyelégtelenség áll fenn, annak a mellében nincs elegendő tejmirigy, ezért abban nem tud elegendő tej termelődni. Mivel a nők egy nagyon kis részét érinti ez a probléma, ezért sokkal valószínűbb, hogy a szoptatási nehézségek mögött más okok húzódnak meg.