Kép: Getty Images
Tudósok most először térképezték fel ilyen részletességgel, hogyan változik az emberi agy idegi hálózata születéstől egészen 90 éves korig. A kutatás csaknem 4 000 résztvevő agyi képalkotását elemezte, és ezek alapján kirajzolódott: az agy fejlődése nem egyenletes, hanem öt különböző korszaka van. A korszakokat négy nagy fordulópont választja el egymástól, körülbelül 9, 32, 66 és 83 évesen, írja a The Guardian.
„Életünk során gyakran érezzük, hogy különböző szakaszokon megyünk keresztül. Úgy tűnik, az agyunk is így működik” – mondta Prof. Duncan Astle, a Cambridge-i Egyetem neuroinformatikusa, a kutatás vezetője. Hozzátette: ezek a fordulópontok segíthetnek megérteni, mikor és hogyan válhat érzékennyé az agyi hálózat, például betegségekre vagy sérülésekre.
Gyermekkor (0–9 év): nagy tisztulás a hálózatban
A kutatás szerint az első évtized a masszív átalakulás időszaka. A csecsemők agyában rengeteg szinapszis – az idegsejtek közti kapcsolat – található, ezekből a kevésbé használtak fokozatosan eltűnnek. Ez a „hálózati ritkítás” a fejlődés fontos része, miközben gyorsan gyarapodik a szürke- és fehérállomány mennyisége.
Érdekesség, hogy ekkor a hálózat hatékonysága még csökken, egyszerűen azért, mert a rendszer átrendezés alatt áll.
Serdülőkor és fiatal felnőttkor (9–32 év): finomhangolás, erősödő teljesítmény
A 9 éves kortól induló második érában a fehérállomány tovább nő, a kommunikációs hálózatok pedig egyre szervezettebbé válnak. A kapcsolatok hatékonysága folyamatosan javul – ez a kognitív teljesítmény fejlődésével is összefügg.
Ez az az életszakasz, amikor a legtöbb mentális zavar kialakulhat, és a kutatók szerint a hálózati átrendeződés érzékenysége is szerepet játszhat ebben.
A nagy váltás 32 évesen: valódi felnőtt üzemmód
A legnagyobb pályaváltást a kutatás 32 éves kor körül találta. Alexa Mousley, a tanulmány vezető kutatója szerint nem önmagában arról van szó, hogy a harmincasok agya kamaszos lenne, hanem arról, hogy a szerveződésben ekkor történik a legjelentősebb irányváltás.
A változásokhoz életmódbeli tényezők – például a szülővé válás – is hozzájárulhatnak, bár a tanulmány ezt nem vizsgálta részletesen.
Ezután az agy stabilabbá válik, kevésbé változik, és a régiók jobban elkülönülnek egymástól. Más kutatások alapján ez a szakasz a személyiség és az intelligencia kisimulásával esik egybe.
Koraidőskor (66 év) és késői időskor (83 év): a hálózat visszahúzódása
Az utolsó két nagy fordulópont a hálózatok fokozatos gyengüléséhez kapcsolódik. A kutatók úgy vélik, hogy ez a fehérállomány öregedéséből és a kapcsolatok lassú leépüléséből ered. 66 éves kortól kezdődik a „koraidőskori” agyi szerveződés, majd 83 évesen újabb, markáns váltás jön, ahogy a hálózatok tovább veszítenek hatékonyságukból.
Kapcsolódó cikkek
