Áprilisban már írtunk arról, hogy miben változott a koronavírus-járvány miatt a terhesgondozás és a szülés szabályozása. Két dokumentum is született tavasszal (mindkettő megtalálható az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján), két olyan eljárásrend, amely szabályozza, illetve bizonyos kérdésekben ajánlja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a kórházi intézményeknek a koronavírus-járvány ideje alatt. Ez a két eljárásrend ideiglenes, visszavonásig érvényes, máig érvényben van.
Tavasszal az a kép bontakozott ki, hogy bár világosak a szakmai ajánlások mind a terhesgondozás, mind a szülés tekintetében, mégis sok kismama ezektől eltérő gyakorlatról, sokkal szigorúbb eljárásrendről számolt be. Volt olyan kismama, akinek maszkban kellett vajúdnia, volt olyan kórház, ahol az apát nem engedték be a szüléshez és olyan történettel is találkoztunk, amikor az előzetes császármetszés után hüvelyi szülésre készülő nőket programcsászárra írták ki. Úgy tűnt tehát, hogy a szabályok esetlegesek, minden azon múlik, hogy az adott intézmény miként értelmezi vagy értelmezi át az egyébként világos hivatalos szakmai protokollt.
Tavasszal, magánban
Szilvi első gyermekét várta, amikor a várandóssága utolsó hónapjában berobbant a járvány. Egy budapesti magánkórházban szült, a fogadott orvosa magánrendelésére járt terhesgondozásra. “Amikor a járványügyi helyzet már ott tartott, akkor e-mailben és más online felületen is tájékoztatott arról az orvosom, hogy a várandósgondozás területén bizonyos vizsgálatokat el kell/lehet hagyni, és melyek azok, amelyeket mindenképpen meg lehet/kell így is ejteni és miért. Például az ultrahang vizsgálatot vagy babamozit elhalasztották, de pl. ctg vizsgálat volt így is. Az orvosom jelezte, hogy a személyes megjelenés a rendelésen pótolható vele online, skype formájában, amennyiben felmerülnek kételyek, kérdések a várandósság terén.” Szilvit arról is tájékoztatták, hogy a találkozók alkalmával mindenki csak maszkban lehet, az orvos és a kismama is. A vizsgálatra kísérő nem mehetett be. A szűrővizsgálatok, terheléses vércukorvizsgálat még a járvány előtti időszakra estek.
Szilvi magánkórházban szült, “sokféle kör után, hogy mit hogyan lehet majd a kórházban, végül úgy történt, hogy amikor beérkezünk a kórházba, rögtön a legelső dolog a koronavírus tesztelés volt, apával együtt, ami kb. 10 percet vett igénybe.” Mindkettőjüknek negatív lett a teszteredménye. Szilvi hozzáteszi, hogy “a kórház előre és pontosan tájékoztatott minket arról, hogyha bármelyikünknek pozitív lett volna a teszt eredménye, akkor milyen forgatókönyvek léptek volna életbe. Ha a vajúdásom már olyan állapotában járt volna, természetesen pozitív teszt eredmény után is felvesznek a szülészetre, csak egy elkülönített szobába kerültem volna. Abban az esetben a szülés utáni protokoll is módosult volna (meddig maradhatunk ott, hogyan, kivel). Ugyanez lett volna a helyzet, ha apának lett volna pozitív az eredménye: mivel együtt elő párok tekintetében nagy lett volna az esély arra, hogy én magam is fertőzött lehetek, csak még tünetmentesen vagy teszttel nem kimutathatóan.”
A kórház előre tájékoztatta arról Szilviéket, hogy a szülés után az apa elhagyva a kórházat nem mehet vissza oda látogatóként, azonban arra volt lehetőség, hogy ő is beköltözzön a kórházba, ezért Szilviék ezt a megoldást választották.
A vajúdás, szülés alatt Szilvi nem a saját, hanem a kórháztól kapott ruhában volt, az apa is védőruhát kapott, akinek maszkot is kellett viselnie. Szilvinek nem, de mindenki más – orvos, szülésznő – mindvégig maszkban volt. “A gyermekágyi osztályon is nagyjából csak a szobánkban lehettünk bent, a folyosón vagy az emeleten nem nagyon szerették, ha sétálgatunk.”
Arra a kérdésre, hogy mennyire érezte magát megfelelően tájékoztatva, illetve biztonságban Szilvi elmondta, hogy: “A választott kórház szülészeti protokolljának változásaival kapcsolatban pár hétig nehéz volt tájékozódni, hogy pontosan mire lesz és mire nem lesz majd lehetőség. Mivel hetente, aztán már naponta változtak az intézkedések, emiatt kissé feszülten vártuk a válaszokat, mit kell majd megtennünk, amikor eljön a szülés napja. Az általam választott szakember és a kirendelt szakemberek kommunikációjával is meg voltam elégedve (nőgyógyász, védőnő, gyermekorvos), nagyon jó volt, hogy mind telefonon, mind online is lehetett velük érintkezni, ahogyan most is.”
Tavasszal, államiban
Szilvi második gyermekét várta, tavasszal egy budapesti állami kórházban szült, de a fogadott orvosához magánpraxisba járt. “Nagyrészt az állami kórházba jártam vizsgálatokra. A látogatási tilalom miatt a vizsgálatokon sokkal kevesebben voltak, mint amit tapasztaltam az első terhességem idején. Az időpontot is jobban tartották.” A vizsgálatok számában nem volt változás, ugyanannyiszor kellett megjelenni, mint normál körülmények között.
A tájékoztatásról Szilvi elmondta, hogy úgy érezte az egészségügyi dolgozók nagy bizonytalanságban voltak, mert az intézkedések, ajánlások szinte naponta változtak. “Amennyire ők tájékoztatva voltak, annyira tájékoztattak minket is.” A vizsgálatokon mindenkinek kötelező volt a maszk. Hogy kísérő lehetett volna-e Szilvivel, abban bizonytalan, mert ő mindig egyedül ment.
“Volt pár nap, amikor úgy tűnt, nem engedélyezik az apás szülést. Szerencsére végül nem így lett.” A szülés alatt Szilvin kívül mindenki maszkban volt.
Összességében Szilvi biztonságban érezte magát és úgy gondolja, hogy megfelelő tájékoztatást kapott.
Nyáron magánban
Viki nyáron szült, magánkórházban, így a várandósága nagy részét a járvány időszakban élte meg. Az orvosa létrehozott egy zárt Facebook csoportot, ahol heti rendszerességgel adott tájékoztatást. “A személyes konzultációk online voltak megtartva, ultrahangra a rendelőbe jártam, ahova kísérő nem jöhetett. Az, hogy a kötelező laborokat megcsináltassam (államiban, háziorvos írta ki) igazi tortúra volt” – meséli Viki és hozzáteszi, hogy a háziorvosával harcolnia kellett egy beutalóért, telefonon két héten át nem érte el, hiába hívta.
A magán várandósgondozás során online havonta, személyesen ultrahang vizsgálatokra járt és a várandósság végén két személyes konzultációja volt.
Összességeben a fogadott orvossal és csapatával elégedett volt. “Igazán flottul csináltak mindent, emberséges, kismamabarát megoldását adták a helyzeteknek.”
Ősszel ikrekkel
Kriszti ikreket várt, akik egy hónapja születtek meg egy magánkórházban. Várandósgondozásra is magánúton járt. Március elején érkezett a második trimeszterbe, akkor amikor elkezdődtek a járvánnyal kapcsolatos kormányzati intézkedések. “Pont abban a fázisban, amikor még mérlegeltük a férjemmel, elsősorban anyagi okok miatt, hogy állami kórházban szülnék. Abban maradtunk az orvosommal, hogy a 30. hét környékén (július első hete) fogjuk eldönteni véglegesen, addig folytatja ő a várandósgondozást. Március és július között azonban annyira egymásnak ellentmondó és követhetetlen hírek érkeztek az állami kórházakból (bemehet-e az apuka, szeparálják-e az újszülötteket elővigyázatosságból a szülés után, hogyan zajlik le egy szülés), hogy úgy döntöttünk, ez a bizonytalanság meghaladja a kockázattűrő szintünket, ráadásul ikrekről lévén szó, a koraszülés kezelésének körülményeivel kapcsolatban a járványhelyzet idején még kevésbé volt elérhető transzparens infó. Így maradtunk a magánkórházi szülésnél az eredeti orvosommal, és nem bántuk meg: mindenről előre tájékoztatva voltunk, és minden az előre ismertetett protokoll szerint zajlott. Szerintem akkor, amikor a nők várandósan egyébként is jóval aggódóbbak, az, hogy teljesen bizonytalanul kellene bemenni egy kórházba, úgy, hogy a kismama nem tudja, mi vár rá, a jelenlévő nővérek, orvosok ad hoc döntésein múlik a történések sora, szerintem elképesztően negatív látleletet ad az egészségügyről. Minden tiszteletem azoké a kismamáké, akik ilyen bizonytalan helyzetben állami intézményben szültek.”
Kriszti a terhesgondozás alatt végig tájékoztatva volt a bevezetett elővigyázatossági intézkedésekről (maszkviselés, kézfertőtlenítés, távolságtartás). “Mivel az orvosom magánkórházban folytat le szülést, ezért az állami kórházakban bevezetett intézkedésekről nem esett szó. Az orvosom elsősorban arról tájékoztatott a vizitek során, hogy a szakirodalomban megjelentek-e és ha igen, akkor miről számolnak be első vizsgálati eredmények a terhes nők, illetve újszülöttek korona megbetegedéseivel kapcsolatban. Kezdetben nem volt evidencia alapú eredmény ebben a témában. Később sem igazán lett, de abban maradtunk, hogy tekintettel arra, hogy a terhesség alatt megváltozik az immunrendszer működése, lehetséges, hogy a terhes nők fogékonyabbak a fertőzésre, ezzel együtt semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a terhes nők súlyosabban betegednének meg a COVID-19-től, az orvosom ezért kerülte a pánikkeltést.”
Az orvos azt ajánlotta, hogy Kriszti csak a legszükségesebb esetben mozduljon ki otthonról, Katalin gyakorlatilag a második trimesztertől home office-ban dolgozott.
Az orvosi vizitekre maszkban kellett megjelennie és kísérő, a férje is bemehetett a vizsgálatokra. Katalin havonta járt terhesgondozásra, a harmadik trimeszterben kéthetente és azt mondja, hogy soha nem tapasztalt csúszást az előre megbeszélt időpontokkal kapcsolatban. “Egyszer mentem beutalóval vérvételre, a harmadik trimeszterben, amikor úgy éreztem, hogy reggel, éhgyomorra már nem menne a 25 perc autókázás a nőgyógyászati rendelőbe. Kifejezetten sokan voltak, nem tűnt úgy, hogy a járvány miatt kevesebben lennének.”
- Kapcsolódó: Gyermekvállalás a koronavírus árnyékában
Még várandósan
Andrea második gyermekét várja, most 20 hetes várandós. Kilenc éve ugyanahhoz az orvoshoz jár, ragaszkodik hozzá, így az ő magánrendelésein vesz részt. A járvánnyal és a tájékoztatással kapcsolatban Andrea elmondta, hogy az orvos “nagy nyugalommal kezeli a dolgot”. Andrea nem tapasztal semmilyen pánikhangulatot, az orvos nyugodt és készségesen válaszol minden kérdésére.
Az orvosával való találkozások során az orvos maszkban van, de Andreának nem kell abban lennie. A szűrővizsgálatokon azonban igen. Andrea magánintézménybe jár genetikai szűrővizsgálaton. “Ott érződik a COVID. Először emailben küldenek egy kérdőívet, amelyben rákérdeznek pl. arra, hogy van-e valamilyen tünetem, voltam-e külföldön, stb. Majd ezt a személyes megjelenés alkalmával alá is kell írni. Ahogy megérkezel azonnal van testhőmérsékletmérés, kézfertőtlenítés, azaz van egy zsilip.” Az összes vizsgálatra Andreával tarthat egy kísérő, teszt nélkül részt vehet a konzultációkon.
A 20.hetes genetikai vizsgálaton, pár nappal e cikk megjelenése előtt, a magánintézményben úgy nevezett járványügyi ellátással kapcsolatos többletköltséget számoltak fel, ami újdonság az eddigi gyakorlathoz képest. “Ez a megnövekedett fertőtlenítőszerek fedezésére szolgál és 1500 ft/ fő/alkalom. Erről telefonon is értesítettek előtte” – mondja Andrea. Az a bizonyos zsilirendszer pedig még egy aktussal bővült, “habár ez pontosan ugyanaz, mint az előtte levő kettő”. Andreának emailben, telefonos automatának és személyesen írásban is nyilatkoznia kellett az elmúlt 14 napjáról járvány szempontból.
Az orvosával most, hogy Andrea a 20. hétbe van, havonta találkoznak. A vizsgálatokon nincs tolongás, de Andrea azt mondja, ez korábban sem volt jellemző. “Nem nagyon voltak csúszások korábban sem, és most sincs”.
A védőnővel személyesen találkozott Andrea, aki maszkban fogadta, de ezen kívül semmi extra intézkedést nem tapasztalt.
A szülés még ugyan távol van, de megnyugtatták őket, hogy semmiképpen sem fordulhat elő, hogy az apát nem engedik be a szülésre, legfeljebb negatív tesztet kérnek.
Védőnői oldalról
“A karantén alatt a személyes kontaktok minimalizálása volt az ajánlott és ez most sem változott. Természetesen, ha valakinek személyes találkozóra van szüksége, az is megoldható” – mondja egy fővárosi védőnő. “Továbbra is előnyben kell részesíteni a távkonzultációkat, minimalizálni a személyes kontaktokat, és a kötelező orvosi kontroll előnyben van a védőnőnél való megjelenéssel szemben.” Azaz, ha a kötelező orvosi kontrollok megvannak, akkor a védőnővel lehet távkonzultálni. A védőnő szerint az a gyakorlat, hogy a kismama emailben elküld mondjuk egy laborleletet, amit a védőnő értékel, teljesen működőképes.
Kérdésünkre, hogy mennyiben változott meg a védőnői munka elmondta, hogy egészen más jellegűvé vált. “Kiesik egy sor vizsgálat: testsúlymérés, vizeletvizsgálat, vérnyomásmérés, szívhanghallgatás, stb. Más amikor személyesen találkozunk egy várandóssal vagy telefonon, emailben kommunikálunk. Az ismeretek átadása szempontjából ugyanúgy át lehet adni a tudást – pl. elküldi a laborleletét, vagy az ultrahang értékelése -, de kevesebb a vizsgálat és kevesebb a személyes kontakt.” Úgy tapasztalja, hogy a kismamák és a védőnők oldaláról is megjelenik az az igény, hogy inkább ne személyesen, hanem valamilyen más formában konzultáljanak. “Maszkban, lefertőtlenített kézzel, teljesen egészségesen, tünetmentesen megyünk ki szülés után a családhoz és a családoknak is tünetmentesnek kell lenniük.” A védőnő azt is elmondta, hogy a jelenlegi protokoll alapján komplikációmentes szülés után 48 órát kell a kórházban tölteni, de az a két napos kórházi bent tartózkodás sok édesanyának kevés. Az is problémát okoz sokaknak, hogy nincs látogatás a kórházakban, ott sem, ahol az apa bent lehetett a szülésnél, később látogatóként már nem mehet vissza.
A státuszvizsgálatok is megoldhatók távkonzultációban, “de itt is a mérések maradnak el: testsúly-, hosszmérés, műszeres látás-, hallásvizsgálat. Maguknak a kérdőíveknek a kitöltése megtörténhet emailben is, majd egy telefonos beszélgetés következik, amikor azt kiértékeljük. Ha bármi felmerül, ami gyanús, pl. a látással kapcsolatban, akkor szemészetre irányítjuk, hogy ne kétszer kelljen megjelennie az anyának. Ha valaki nagyon nem szeretne a rendelő közelébe sem jönni, akkor távkonzultáció útján fel lehet venni a státuszt is.”
Az általunk megkérdezett anyák, kismamák és a védőnő is jónak, működőképesnek találja a távkonzultációs lehetőséget, de a védőnő hozzáteszi, hogy ez elsősorban azoknak a kismamáknak nem szokott problémát okozni, akik nem az első várandóságukat élik és akik mögött támogató környezet áll.
Kapcsolódó cikkek
