Kép: Getty Images
A beszédfejlődési zavar első jelei
A kisgyermekes szülők gyakran hallják: „majd behozza”, „a fiúk később beszélnek”, „ne aggódj annyit”. Valóban, a fejlődés üteme egyénenként nagyon eltérő lehet. Van, aki már másfél évesen mondatokat rak össze, más csak kétéves kora után kezd el igazán beszélni.
De vannak olyan korai figyelmeztető jelek, amelyeket nem érdemes félvállról venni. Nem azért, mert biztosan bajt jeleznek, hanem mert segítenek időben lépni.
A beszéd ugyanis nem egyik napról a másikra jelenik meg – hosszú, finom lépések sorozata vezet odáig.
Már csecsemőkorban látszódhatnak az eltérések
A kommunikáció jóval az első szavak előtt elkezdődik. A baba figyeli a hangokat, reagál a beszédre, majd gagyogással „gyakorol”.
Ha ezek a korai jelek hiányoznak, az intő lehet.
Mire figyelj az első évben?
- kevés vagy hiányzó gagyogás
- nem fordul a hang irányába
- nem reagál a nevére
- ritkán keresi a szemkontaktust
- kevéssé utánoz hangokat, arckifejezéseket
Ezek hátterében akár hallásprobléma is állhat, ezért ilyen esetben mindig érdemes hallásvizsgálatot kérni.
Kisgyermekkorban már beszédesebb a kép
Másfél–kétéves kor körül a gyerekek többsége már mutogat, hangokkal vagy szavakkal kér dolgokat, és egyre jobban érti az egyszerű utasításokat.
Ha ez nem történik meg, az már erősebb jelzés lehet.
Figyelmeztető tünetek lehetnek:
- nem mutogat, nem jelez, ha szeretne valamit
- nem próbál hangokkal kommunikálni
- nem érti az egyszerű kéréseket („add ide”, „gyere ide”)
- nagyon kevés szót használ
- a beszédfejlődés hosszabb időre „megáll”
- érti, amit mondanak neki, de alig beszél
- a beszéde a kortársaihoz képest nehezen érthető
Fontos tudni: a megértés és a beszéd nem mindig együtt fejlődik. Ha egy gyermek sok mindent megért, de nem használ szavakat, az ugyanúgy indokolhat vizsgálatot.
Nem csak beszédkésés állhat a háttérben
A szülők gyakran attól tartanak, hogy „csak későn érő típus” a gyerek. Ez sokszor igaz is. Ugyanakkor az eltérések mögött többféle ok húzódhat:
- halláscsökkenés
- beszédfejlődési zavar
- nyelvi feldolgozási nehézség
- idegrendszeri érési eltérés
- komplexebb fejlődési zavar (pl. autizmus spektrum)
Ezek nem diagnózisok, hanem lehetséges magyarázatok, amelyeket csak szakember tud tisztázni.
Mikor érdemes segítséget kérni?
Egyetlen jel önmagában ritkán jelent komoly problémát. Az válik igazán fontossá, ha az eltérések:
- több területen jelennek meg
- tartósan fennállnak
- vagy egyre erősödnek
Ha bizonytalan vagy, már az is elég ok, hogy konzultálj a védőnővel, gyermekorvossal vagy logopédussal. Nem kell megvárni az óvodáskort.
A korai felismerés nem címke, hanem lehetőség
Sok szülő azért halogatja a kivizsgálást, mert fél a „bélyegtől”. Pedig a korai fejlesztés nem megbélyegzés.
Épp ellenkezőleg.
Minél hamarabb kap egy gyermek célzott támogatást – logopédiai foglalkozást, hallásjavítást, fejlesztést –, annál nagyobb az esélye, hogy:
- behozza a lemaradását
- könnyebben illeszkedik közösségbe
- magabiztosabban kommunikál
- kevesebb kudarcélmény éri
A beszéd a kapcsolódás alapja. Ha ebben segítséget kap, az az egész életére hat.
Mit tehet a szülő a mindennapokban?
A fejlesztés nem csak szakembernél történik. A hétköznapi helyzetek is rengeteget számítanak:
Beszélj sokat a gyerekhez, nevezd meg, amit csináltok. Olvassatok együtt, mondókázzatok, énekeljetek. Hagyd időt neki válaszolni, és örülj minden próbálkozásának – még ha csak hang vagy mutatás is.
A kommunikáció játék. És minden játék egy apró lépés a beszéd felé.
Kapcsolódó cikkek
