(Kép forrása: Getty Images)
Óvodások okoseszközök használata: a döntő többség naponta használja
Sokkoló számokkal indult a Digitális Gyermekjóllét Konferencia: a magyar óvodások 80–90 százaléka naponta használ okoseszközt, egy másfél éves gyerek pedig átlagosan másfél órát tölt képernyő előtt, írta meg a Qubit. A szakemberek szerint nem tiltásra, hanem tudatos, közösen kialakított szabályokra és erős szülői mintára van szükség, különben a digitális tér a gyerekek fejlődésének rovására mehet.
Egyre korábban kezdődik a képernyőhasználat
„Egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt a képernyők előtt ma Magyarországon.”
„Az óvodások 80-90 százaléka mindennap használ valamilyen okoseszközt.”
„A hároméves gyerekek 4,5, a hatévesek 11 százalékának van már saját okostelefonja.”
Ezek az adatok a budapesti Digitális Gyermekjóllét Konferencián hangzottak el, ahol döntéshozók, pedagógusok és kutatók keresték a választ arra, hogyan hat a túlzott eszközhasználat a legkisebbekre. A tapasztalatok szerint a digitális ingeráradat figyelemzavarhoz, beszédértési és beszédfejlődési nehézségekhez vezethet, miközben a gyerekek kevesebbet mozognak, kevesebb időt töltenek a családdal – sőt még unatkozni sincs idejük, pedig ez a kreativitás fontos forrása.
A szakértők abban egyetértettek: az okostelefonok korai jelenléte kockázatos a fejlődésre és a személyes kapcsolatokra nézve.
Tiltás helyett tudatos keretek
A minisztérium országos edukációs kampányt és egy „100+1 Tipp” gyűjteményt indítana a képernyőidő csökkentésére. Bár az iskolai telefonkorlátozások eredményesek lehetnek, a konferencia fő üzenete inkább a tudatos használat volt: a szabályokat a családoknak közösen kell kialakítaniuk.
Az EduTech ajánlásai elsősorban a 0–9 éves korosztályra fókuszálnak. A szakemberek szerint a 10 éves kor vízválasztó, ekkor kapják meg sokan az első saját eszközüket. A szülők gyakran tanácstalanok, milyen határokat szabjanak, ezért praktikus útmutatókkal és kérdéslistákkal segítik őket. Közben iskolai tananyag és mérőeszköz is készül a digitális problémák feltérképezésére.
Függőség és mentális terhek
A felmérések szerint a gyerekek több mint felének van nyilvános közösségimédia-fiókja, ami online zaklatásnak és visszaéléseknek teheti ki őket. Sok gyerek már megtapasztalta, hogy nem tudja letenni a telefonját, de erről nem beszél a szülőknek.
„Tanárként is ötször nyúltam a telefonomért 15 perc alatt” – idézte fel egy pedagógus tapasztalatát egy szakértő, jelezve: a függőség a felnőtteket is érinti. A gyerekek pedig a látott mintát követik.
A Bethesda Gyermekkórház vezetője arról beszélt, hogy egyre több fiatal szorul pszichiátriai segítségre függőség, testkép- és mentális zavarok miatt. Szerinte nem maga a képernyő a gond, hanem amit elvesz: az alvást, a mozgást, a valódi kapcsolatokat és az unalom idejét. Az egyszerű családi szabályok – például képernyőmentes étkezés vagy lefekvés előtti eszköztilalom – sokat számíthatnak.
A legkisebbek is érintettek
Az óvodapedagógusok szerint a probléma már csecsemőkorban kezdődik: a szülő a telefonját nézi szoptatás közben, a babakocsiban tablet van a gyerek előtt. Az offline figyelem hiánya az alapkapcsolatok minőségét rontja.
Ugyanakkor léteznek működő alternatívák. Van iskola, ahol a diákok és családjaik tudatosan minimalizálják az eszközhasználatot, és a pedagógusok szerint ez az idegrendszeri és tanulási fejlődésben is látszik. A tapasztalatuk: bőven elég később, nagyobb korban megtanulni az okoseszközök használatát.
Közös felelősség
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a digitális világ gyorsabban változik, mint ahogy alkalmazkodni tudnánk. A legtöbben még fizetnének is azért, hogy ne létezzenek a közösségi platformok – ez jól mutatja a túlterheltséget.
A konszenzus egyelőre óvatos: a túlzott használat valószínűleg káros, a megoldás pedig nem a teljes tiltás, hanem az észszerű korlátozás, a tudatos jelenlét és a hiteles szülői példa lehet.
Kapcsolódó cikkek
