Gisèle Pelicot csaknem ötven éven át élt boldognak hitt házasságban, míg 2020-ban véletlenül tudomást nem szerzett arról, hogy férje majdnem tíz éven át rendszeresen elkábította és megerőszakolta, valamint más férfiak számára is lehetővé tette ezt, ráadásul az eseményeket videóra is vette.
Huszonegy országban, köztük Magyarországon is ma jelenik meg Gisèle Pelicot Himnusz az élethez című könyve. A szerző exkluzív interjút adott a Nők Lapjának, a beszélgetés alatt volt férjét, az erőszaktevőt következetesen Monsieur Pelicot-ként említi.
Gisèle és Dominique fiatalon találkoztak, és a szerelmük egyben szövetséggé is vált. Három gyerekük született, és bár kapcsolatuk nem volt felhőtlen – anyagi nehézségek és hűtlenségek is tarkították, egyszer Gisèle részéről is –, az asszony alapvetően boldognak érezte a házasságukat.
Közel tíz év után szerzett tudomást a vele történtekről
Gisèle világa 2020. november 2-án omlott össze. Férjét nem sokkal korábban elkapták egy közeli áruházban, amikor nők szoknyája alá fényképezett be. Lefoglalták a számítógépét, amelyen azonban egy sokkal súlyosabb bűncselekménysorozat bizonyítékait találták meg: Dominique csaknem tíz éven át bedrogozta a feleségét, hogy megerőszakolja őt, és más férfiakat is áthívott, hogy ugyanezt tegyék. Az eseményeket filmre vette, és a felvételeket egy „Abúzus” című mappában tárolta. Gisèle-nek minderről fogalma sem volt, amíg férjével együtt be nem hívták a rendőrségre.
A kép forrása: Pascal Ito @ Éditions Flammarion
„Tévedés azt gondolni, hogy az ilyesfajta tragédiák összekovácsolják a családot” – mondta Gisèle a Nők Lapjának. Mindhárom felnőtt gyerekét rendkívül megrázták a történések, de a leginkább lánya, Caroline borult ki, akiről szintén találtak alvó állapotban készült, fehérneműs fotót apja számítógépén, ahogyan Dominique a fiai partnereiről is csinált lesifotókat. „A lányommal, Caroline-nal való kapcsolatom lecsillapodott, igyekszünk gyakran beszélni, de érzem, hogy még mindig milyen sok fájdalom van a szívében. Azt hiszem, sok időre van szüksége, és mindenki a maga módján gyógyul.”
Gisèle a rendőrségi és a bírósági eljárás kapcsán azt mondta, hogy az ő esete különleges volt, mert a bizonyítékokat tálcán kínálták, neki csak feljelentést kellett tennie. „Sok más áldozat esetében bonyolultabb a helyzet, mert gyakran nincsenek bizonyítékaik, egyikük szava a másikuk szavával áll szemben, és gyakran szinte az áldozatot tekintik vádlottnak, a vádlottat pedig áldozatnak. Franciaországban, és bizonyára nem csak ott, olyan társadalomban élünk, amely a tagadást és a kétséget táplálja, ami mindig a vádlottnak válik előnyére, és ez tragikus.”
A teljes interjú a Nők Lapja február 25-én megjelenő számában olvasható, de a beszélgetés és a könyv alapján készült cikk már elérhető ezen a linken.
Kapcsolódó cikkek
