A gyereknevelés az egyik legnehezebb feladat az életben – különösen akkor, ha a szülők saját traumákkal, mentális problémákkal vagy függőségekkel küzdenek. Ilyen helyzetekben előfordulhat, hogy a szülők nem tudnak következetesen jelen lenni gyermekük számára, ami hosszú távon befolyásolhatja azt, hogyan alakítanak ki kapcsolatokat másokkal. Az egyik lehetséges következmény az úgynevezett elkerülő kötődés, amely már gyermekkorban megjelenhet, és később a baráti, párkapcsolati vagy munkahelyi viszonyokra is hatással lehet.
Fotó: Getty Images
Mi az elkerülő kötődés?
Az elkerülő kötődésre jellemző az erős függetlenség, az érzelmek kifejezésének nehézsége és a mélyebb kapcsolatok kerülése. Ez a viselkedés később hatással lehet a családi, baráti vagy romantikus kapcsolatokra is. A jelenség gyakran olyan gyermekkorhoz kapcsolódik, ahol a szülő érzelmileg távolságtartó, kiszámíthatatlan vagy nehezen elérhető volt. Shari Botwin terapeuta szerint sok gyermek azért alakít ki bizonytalan kötődést, mert úgy érzi, hogy nem hallgatják meg, nem veszik észre vagy nem törődnek vele.
„Azok a gyerekek, akik úgy nőnek fel, hogy nem érzik magukat meghallgatva vagy támogatva, gyakran elveszítik a bizalmukat abban, hogy a felnőttek képesek lesznek megadni nekik azt, amire szükségük van” – magyarázza a szakértő a Parents-nek.
Kutatások szerint a népesség körülbelül 23 százalékára jellemző lehet az elkerülő kötődési stílus.
Miért alakul ki elkerülő kötődés?
Az elkerülő kötődés több tényező eredménye lehet, de gyakran valamilyen érzelmi trauma vagy tartós érzelmi hiány áll a háttérben.
Ilyen helyzet lehet például, ha a szülők:
- nem reagálnak a gyermek érzelmi szükségleteire
- nem nyújtanak következetes támogatást vagy szeretetet
- túl kritikusak a gyerekkel szemben
- figyelmen kívül hagyják a sírást
- kiszámíthatatlanul viselkednek
- közömbösek a gyermek problémái iránt
- vagy elhanyagolják őt.
Sok olyan felnőtt, aki gyerekként érzelmi elhanyagolást élt át, arról számol be, hogy szülei gyakran bagatellizálták az érzéseit, vagy azt mondták neki: „tedd túl magad rajta” vagy „ne dramatizálj”. Előfordul az is, hogy a gyerekek úgy érzik: egyedül kell megoldaniuk a problémáikat, mert nem számíthatnak a szülők segítségére.
Kép: Getty Images
7 jel, hogy a gyereknél elkerülő kötődés alakulhat ki
Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi jelek nem jelentenek diagnózist, és más problémák – például stressz vagy szorongás – is állhatnak mögöttük.
1. Kerüli a közelséget
Az egyik legkorábbi jel lehet, ha a gyermek nem keresi a testi vagy érzelmi közelséget. Ritkábban beszél a problémáiról, nem szívesen ölelkezik, vagy zavarba jön, ha egy felnőtt szeretetet próbál kifejezni.
2. Bizalmatlan másokkal szemben
Azok a gyerekek, akik sok elutasítást éltek át, gyakran kevésbé bíznak az emberekben, még a barátaikban is. Néha ellenségesnek vagy antiszociálisnak tűnhetnek.
3. Nehezen hoz döntéseket
Ha egy gyermeket gyakran kritizálnak vagy leértékelnek, idővel a saját megérzéseiben sem fog bízni. Emiatt még egyszerű döntések – például mit szeretne a születésnapjára – is nehézzé válhatnak.
4. Nehezen fejezi ki a szeretetét
Az elkerülő kötődésű gyerekek sokszor távolságot tartanak a testi érintéstől, mintha láthatatlan fal venné őket körül.
5. Érzelmileg távolságtartó
Néha úgy tűnhet, mintha a gyerek nehezen lenne elérhető érzelmileg. Elutasíthatja a kapcsolatfelvételt, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a közeledést.
6. Nem kér segítséget
Ha a gyerek korábban azt tapasztalta, hogy segítségkéréskor elutasítják vagy megszégyenítik, idővel inkább magában tartja a problémáit.
7. Mások igényeit előbbre helyezi
Gyakran inkább mások kedvében jár, mint hogy a saját szükségleteit fejezze ki.
Mit tehet a szülő?
Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermeknél elkerülő kötődési minták alakulnak ki, még nincs minden veszve.
A szakértők szerint fontos:
-
felismerni az elkerülő gondolkodási mintákat
-
megtanulni egészségesebben kommunikálni
-
és biztonságosabb kapcsolatokat kialakítani.
A szülők számára a legfontosabb lépések:
-
figyeljenek érzékenyen a gyermek szükségleteire
-
bátorítsák az érzések kifejezését
-
és folyamatosan erősítsék, hogy a gyerek számíthat rájuk.
Sok esetben a szülőknek is hasznos lehet a terápia, különösen akkor, ha saját traumáik befolyásolják a gyereknevelést. A szakértők szerint a múlt feldolgozása segíthet abban, hogy a szülők érzelmileg elérhetőbbé váljanak gyermekeik számára.
Kapcsolódó cikkek
