
Bár vannak egyértelmű esetek, nem mindig könnyű eldönteni, hogy valaki igazi hajat vagy parókát visel-e (Forrás: Getty Images)
Amikor szóba kerül a parókaviselés, sokaknak elsőre filmes vagy színházi karakterek ugranak be: a platinaszőke Marilyn Monroe, a fekete bob frizurát viselő Uma Thurman, vagy az olyan extrém színes copfok, mint amilyet Harley Quinnen láthattunk.
Pedig a paróka egyáltalán nem most felkapott találmány! Olyannyira, hogy már az ókori Egyiptomban is használták, méghozzá a társadalmi rang jeleként. Később, a francia udvar fénykorában hatalmas divatkiegészítővé vált, ma pedig már divatos kiegészítő, az önkifejezést segítő kreatív kellék.
Így kezdődött
A paróka feltalálásának pontos időpontja nem egyértelmű, de az szinte biztos, hogy az ókori Egyiptomhoz kapcsolódik. Már időszámításunk előtt 2700 körül is használta az egyiptomi arisztokrácia, egyrészt azért, hogy védje a fejét a naptól, másrészt hogy kifejezze társadalmi státuszát. A parókakészítéshez már ők is használtak emberi hajat, de az sem volt ritka, hogy állatszőrből vagy lenvászonból készültek a tincsek.
Az ókori rómaiak és görögök is előszeretettel viseltek parókákat, az egyiptomiakhoz hasonlóan a társadalmi rang kifejezésére és az öltözködés színesebbé tételére.
Érdekesség, hogy a középkorban a paróka használata Európában szinte teljesen eltűnt, majd a 16-17. században Franciaországban újra divatba jött, elsősorban az uralkodói udvarban. XIV. Lajos (a Napkirály) volt az egyik legismertebb parókahasználó: hatalmas, dús hajkoronát hordott, ami meghatározta a korszak stílusát.

A Napkirály lelkes parókahasználónak számított
Így szúrd ki a parókát!
Hogy jól menjen a kvíz, segítünk, milyen árulkodó jelei vannak annak, ha valaki parókát visel:
- Rossz hajvonal: túl éles vagy rajzolt hatású
- Nem passzol az arcformához
- Világítás alatt nejlon hatású
Egyszer fent, másszor lent
A 17-18. században a paróka nemcsak státuszszimbólum lett, hanem már-már kötelező kiegészítő, a nők mellett a férfiak számára is, főleg a hivatalos udvari és jogi eseményeken. Az angol bírók és ügyvédek parókái a mai napig megőrizték ezt a hagyományt.
A 19. századra a paróka népszerűsége zuhanni kezdett, helyét a természetes hajápolók és a fodrászati trendek vették át. A színház és az opera világában persze továbbra is gyakran használt kellék maradt a karakterek megformálásához, lehetővé téve például az egyes korok és stílusok vizuális elkülönítését.
Tudtad?
A parókaipar napjainkban busás bevételre tesz szert, mert világszerte nagy a kereslet a színház- és filmiparban, de a civil emberek körében is. A hírességek gyakran viselnek műhajat a vörös szőnyegen, a színpadon és a kamerák előtt, hogy gyorsan változtathassanak frizurájukon anélkül, hogy kárt tegyenek a természetes hajkoronájukban.
Modern újraértelmezés
A 20. században aztán a paróka a filmek és televíziós produkciók révén újra felkapottá vált. A hollywoodi stúdiók gyakran használtak parókát a sztárok megjelenésének egységesítésére vagy a történethez szükséges extrém frizurákhoz.
A popkultúra ikonikus alakjai, mint Marilyn Monroe, Audrey Hepburn vagy később Lady Gaga tehetségük mellett extravagáns parókáiknak köszönhetően váltak ikonikussá, vizuálisan emlékezetessé.
Napjainkban a paróka már nem csupán karaktereszköz, hanem divatkiegészítő és önkifejező elem a hétköznapi emberek számára is: a cosplay játékosok, a drag-kultúra, a punk és alternatív stílusok képviselői mind előszeretettel használják, így a paróka átlépte a hagyományos filmes vagy színházi határokat.
A modern technológiának köszönhetően, például a hőálló szintetikus szálak és a valódi emberi haj keverékéből álló paróka nemcsak rendkívül élethű, hanem játszi könnyedséggel formázható is.
Most pedig jöjjön a várva-várt kvíz!
A kvízben szereplő képek forrása: Getty Images, Fotocentrál.hu, Fortepan / Kanyó Béla