A kiégés egyáltalán nem csak a felnőttek “kiváltsága”… (Forrás: Getty Images)
Sok szülő örül annak, ha gyermeke szorgalmas, lelkiismeretes és mindig a legjobbra törekszik. Van azonban egy pont, ahol a kitartás már nem erősség, hanem teher. A túlzott maximalizmus ugyanis könnyen szorongáshoz, önbizalomhiányhoz és akár kiégéshez is vezethet – már gyermekkorban is.
A szakemberek szerint a maximalista gyerekek kívülről tökéletesnek tűnnek, belül azonban folyamatosan attól félnek, hogy nem elég jók, ezért pedig nagy árat fizetnek. De a gyerekkori kiégés egyáltalán nem csak őket veszélyezteti!
Az a gyermek, aki szeret tanulni, örömét leli a fejlődésben, és elfogadja, hogy néha hibázik, általában egészséges módon viszonyul a teljesítményhez. A maximalista gyermek viszont gyakran úgy érzi, hogy csak akkor szerethető vagy értékes, ha hibátlanul teljesít.
A mai gyerekek közül sokan szinte folyamatos teljesítménykényszerben élnek: iskola, különórák, edzések, nyelvórák, versenyek, fellépések – tele elvárásokkal és megfelelési kényszerrel.
Jelek, hogy közel a kiégés – vagy már be is következett:
- Nincs kedve semmihez, elveszítette az érdeklődését olyan dolgok iránt is, amik korábban lázba hozták
- Állandó fáradtság
- Teljesítményromlás
- Hirtelen hangulatváltozás, gyakori sírás
- Stressz okozta testi tünetek (fejfájás, hasfájás, hányinger, evési szokások megváltozása, alvászavar)
- Túlzott önkritika
Fontos tudni, hogy a gyermekkori kiégés tulajdonképpen bárkinél kialakulhat, de különösen veszélyeztetettek a maximalisták mellett a kitűnő tanulók vagy színjeles bizonyítványra törekvők, a szorongó gyerekek, az ADHD-s gyerekek (a folyamatos önszabályozás eszméletlenül sok energiájukat felemészti) és az autizmussal élő gyerekek (a társas alkalmazkodás rendkívül kimerítő számukra).
Így segíthetsz szülőként
A pszichológusok szerint nem az a megoldás, hogy tovább bátorítsd a gyereket és még lelkesebb szurkolója legyél. Sokkal célravezetőbb átgondolni, hogy nem túl sok-e a különóra, jut-e elég ideje szabad játékra, eleget alszik-e, van-e olyan tevékenység a mindennapjaiban, ahol nem kell jól teljesítenie, és a legfontosabb: egészen biztos tudja-e, hogy akkor is szeretik, ha nem hozza minden téren a maximumot?
Mikor kérjünk segítséget?
Ha a tünetek több héten át fennállnak, a gyermek hangulata tartósan rossz, nem talál örömöt a korábban szeretett tevékenységekben, vagy a teljesítménye és a mindennapi működése is romlik, érdemes gyermekpszichológushoz fordulni. Fontos kizárni azt is, hogy a panaszok mögött szorongás, depresszió, alvászavar vagy valamilyen testi betegség álljon.
Kapcsolódó cikkek
