A „jó fej” szülő
Mindannyian ismerjük a típust. Ő az, aki gondolkodás nélkül csatlakozik a szerepjátékhoz, szívesen bohóckodik a gyerekekkel, és gyakran ő találja ki a legizgalmasabb programokat. A szakemberek szerint a „vidám szülők” általában képesek beilleszkedni a gyerekek világába, mert kreatívak és lazák.
„A vidám szülők nem veszik magukat túl komolyan, képesek bolondozni, spontánok, és nem törekszenek állandóan a tökéletességre” – magyarázza Tamar Z. Kahane klinikai szakpszichológus.
Jó zsaru és rossz zsaru minden családban van (Forrás: Getty Images)
A szakember szerint ezek a szülők könnyebben kapcsolódnak a gyerekek képzeletéhez, és gyakran ösztönösen tudják, hogyan tegyék játékossá a hétköznapokat.
A pszichiáter Sham Singh szerint a „vidám szülő” jellemzően:
- könnyen bevonódik a játékokba;
- szívesen szervez izgalmas programokat;
- kreatívan kapcsolódik a gyerekek ötleteihez;
- kevésbé ragaszkodik mereven a szabályokhoz;
- inkább a közös élményekre és a pillanat megélésére helyezi a hangsúlyt.
A családokban sokszor kialakul egy hallgatólagos munkamegosztás. Az egyik szülő intézi az időpontokat, figyeli a házi feladatot, bevásárol, megszervezi a hétköznapokat és betartatja a szabályokat. A másiknak így több lehetősége marad a felszabadult közös játékra.
Ez persze nem mindenhol van így, de a szakértők szerint gyakran emiatt alakul ki az a helyzet, hogy az egyik szülőt a gyerekek „jó fejnek”, a másikat pedig szigorúbbnak látják. Sok esetben az édesanyák végzik a családi élet láthatatlan szervezőmunkájának jelentős részét, ami kevesebb energiát hagy a játékra. Emiatt kialakulhat egy olyan dinamika, hogy míg az egyik szülő a szórakoztató programokért felel, a másik a kevésbé hálás feladatokat viszi a hátán.
A játékosság rengeteget adhat a gyerekeknek
A közös játék azonban korántsem csupán szórakozás.
Kahane szerint a játékosság az egyik leghatékonyabb stresszoldó eszköz lehet a családban.
„Amikor a gyerekek ellazultak, könnyebben fejlődnek a szociális és érzelmi készségeik, kreatívabbak és hatékonyabban oldanak meg problémákat” – mondja a pszichológus.
A szakember szerint a felszabadult közös élmények biztonságos közeget teremtenek ahhoz, hogy a gyerekek kifejezzék az érzéseiket, kipróbálják az ötleteiket és tanuljanak a tapasztalataikból.
A játékosság ráadásul a szülők számára is előnyös lehet. Segíthet kiszakadni a hétköznapi stresszből, és erősítheti a kapcsolatot a gyerekekkel. A szakértő szerint azok a gyerekek, akik sok pozitív közös élményt élnek át a szüleikkel, gyakran könnyebben fordulnak hozzájuk akkor is, amikor valamilyen problémájuk vagy aggodalmuk van.
Amikor a „vidám” szerep már problémát okoz
A nehézségek akkor kezdődnek, amikor a játékosság a következetesség rovására megy.
„Nagyon fontos, hogy a szülő megőrizze a felnőtt szerepét. A gyereknek nem barátra, hanem biztonságot nyújtó szülőre van szüksége” – hangsúlyozza Kahane.
A szakember szerint a túlzott engedékenység könnyen elmoshatja a határokat szülő és gyerek között. Bár a gyerekek szeretik, ha egy szülő rugalmas és játékos, ugyanilyen fontos számukra a kiszámíthatóság és a biztonságérzet is.
Ha az egyik szülő folyamatosan engedékeny, míg a másik kénytelen betartatni a szabályokat, könnyen kialakulhat az úgynevezett „jó zsaru–rossz zsaru” felállás.
Ilyenkor a gyerekek akár tudat alatt is kijátszhatják egymás ellen a szülőket, a következetlen szabályok pedig bizonytalanságot okozhatnak számukra.
A másik szülő könnyen kiéghet
A szakértők szerint az egyik legnagyobb veszély az, hogy a család láthatatlan feladatai egyetlen ember vállára nehezednek. Kahane szerint különösen problémás lehet, ha az egyik szülő folyamatosan a szabályok betartatásáért felel, míg a másik elsősorban a szórakoztató oldalát mutatja.
„Ez magányhoz, frusztrációhoz és akár kiégéshez is vezethet” – mondja.
A szakember hozzáteszi: a gyerekek számára a legnagyobb biztonságot az adja, ha a szülők közösen alakítják ki a szabályokat, és következetesen képviselik azokat. Amikor anya és apa ugyanazokat az elveket követi, a gyerekek pontosabban tudják, mire számíthatnak, ami hosszú távon a viselkedésükre és az érzelmi biztonságukra is pozitív hatással van.
A szakértők szerint a közös szórakozás nem feltétlenül jelent grandiózus programokat vagy egész napos animátorszerepet. Ha szeretsz sütni vagy főzni, vond be a gyereket a konyhai munkába. Ha kedveled a zenét, rendezzetek táncos estét a nappaliban. Ha szeretsz olvasni, válasszatok vicces vagy különleges mesekönyveket.
Kahane azt is javasolja, hogy időnként hagyjuk a gyereket irányítani. „Figyeljük meg, hogyan játszik, és próbáljunk meg az ő világába belépni ahelyett, hogy mi akarnánk folyamatosan a szórakoztatásáról gondoskodni” – tanácsolja.
A szakember szerint a szerepeket időnként váltogatni kell. A játékosság tanulható készség, így bármelyik szülő magáévá teheti. Lehet, hogy eleinte kissé szokatlan vagy kényelmetlen érzés lesz, de idővel egyre természetesebbé válik, és a „rossz zsaru” egy csapásra változhat „jó zsaruvá”. Mert a cél nem az, hogy valaki elnyerje a család „jó fej” szülője címet, hanem, hogy úgy tudjunk a gyerekre reagálni, ahogy azt az adott szituáció megkívánja.
„Az ideális helyzet az, amikor a szülő egyszerre képes játékos és következetes lenni” – foglalja össze Kahane.
Ez az egyensúly adja meg a gyerekeknek azt a biztonságot, amelyben szabadon fejlődhetnek, miközben a közös nevetésből sem kell kevesebbet kapniuk.
Kapcsolódó cikkek
