Gyerek

„Egyáltalán nem korrekt, ha a szülőknek csak egy része ad bele az osztálypénzbe”

Minél nagyobb az osztálylétszám, annál nagyobb az esély arra is, hogy parázs vita alakul ki az osztálypénzzel kapcsolatban. SZMK-s anyukák meséltek a megpróbáltatásaikról.
2023. Szeptember 14.
malacpersely

Az iskolakezdéssel járó tételek között amolyan csepp a tengerben az osztálypénz, aminek befizetésére senki nem kötelezhető, mégis „illik” beleadni a közösbe.

Ahogy a szülői munkaközösséget vezető anyukák elmondták, azokra a családokra, akik az anyagi nehézségeik miatt nem hozzák időben (vagy egyáltalán nem is hozzák) a fejenként kiszámolt összeget, senki nem néz rossz szemmel. Más a helyzet azokkal, akik be tudnák fizetni az osztálypénzt, de egyszerűen nem akarják az ő részükkel gyarapítani a közös alapot. De ne szaladjunk ennyire előre!

Mennyi az annyi?

Azt, hogy mennyi osztálypénzt próbálnak beszedni az SZMK-s szülők a tanév elején, több tényező is meghatározza. Az egyik, amit semmiképp sem lehet figyelmen kívül hagyni, az osztálylétszám, hiszen minél népesebb egy osztály, annál több gyerekre oszthatók el a várható költségek. A másik, ami szintén nem elenéysző, hogy mire akarják fordítani az osztály rendelkezésére álló alapot – nem mindegy például, hogy a fénymásolópapírt ebből veszi-e az osztály vagy az iskolától kapja, netán a szülőknek kell egyesével befuvarozni az A4-es papírcsomagokat.

A legtöbb helyen még klasszikus módon, egy évre előre szedik be az osztálypénzt, sok oviban és suliban viszont havonta kell kisebb összeget befizetni. „A pénzt gyűjtő anyukának az első változat az egyszerűbb, a második havi szinten jelent stresszt, mert sokszor kell futnia a pénz után. A szülőknek első ránézésre szimpatikusabb a havi fizetés, hiszen így nem kell egyszerre nagyobb összeggel számolniuk, az ovi- és sulikezdés után viszont annyi tennivaló szakad a szülők nyakába, hogy sokszor teljesen kimegy a fejükből ez az apró kötelesség. Azokról nem is beszélve, akik nem elfelejtik, hanem egyszerűen megtagadják az osztálypénz fizetését” – ecsetelte Anikó, aki fiatal kora ellenére öreg rókának számít osztálypénz-kezelés terén.

A harmadik lehetőség, hogy egyáltalán nincs osztálypénz, ami Anikó szerint (vagyis minden tudományos alátámasztást mellőzően) azoknak az SZMK-s anyukáknak a találmánya, akik megunták, hogy több idő ment el az életükből az osztálypénz hajkurászására, mint a saját gyerekeik terelgetésére. 

Ott, ahol havonta szednek osztálypénzt, az alsó határ 700 Ft, a felső pedig 2000 Ft, az éves osztálypénz 10-15000 Ft, de megesik az is, hogy 20-30000 Ft-ot szednek be, igaz ez utóbbit két részre bontva.

számológép pénzkötegekkel

Mire megy el az osztálypénz?

Az, hogy mire megy el az osztálypénz, közösségfüggő, úgy is mondhatnánk, hogy ahány osztály, annyi szokás. Ideális esetben az első szülői értekezleten állapodnak meg a jelenlévők arról, hogy mekkora összeget szedjenek be, és nagyvonalakban arról is, hogy azt mire fordítsák. „Nálunk az iskolában év elején megszavazásra kerül az osztálypénz. Ha valakinek problémája van az összeggel, vagy ha nem ért egyet azzal, hogy mire költenénk, akkor ott kell ennek hangot adnia. Ha nem teszi meg, vagy nincs ott a szülőin, azt úgy vesszük, hogy elfogadja, amit a többi szülő megszavazott. Ezután mindenkinek küldünk egy összefoglaló levelet arról, amiben megállapodtunk, vastaggal szedve az összeget és a határidőt” – avat be az osztályuk működésébe Eszter, aki harmadik éve kezeli az osztálypénzt.

Azt mesélte, hogy alsóban a szülők azt szavazták meg, hogy ne legyen osztálypénz, így nem volt közös ajándék karácsonykor, Pedagógus napon és év végén, aki akarta, az magánban oldotta meg. Ő ezt nagyon szomorúnak tartotta már akkor is, szerinte egyfajta elhatárolódás az összefogástól, amit épp a szülői példamutatással lehetne leginkább megtanítani a gyerekeknek. A lánya most nyolcosztályos gimibe jár, és  egy percig sem volt kérdés, hogy legyen-e osztálypénz. 

A beszedett pénzről precíz könyvelést is vezet az anyuka: mint mondta, amikor valaki befizet, alá is kell írnia, így később nem lehet „trükközni” azzal, hogy ki adott bele az osztálypénzbe és ki nem. „Abban állapodtunk meg a legelején, hogy az osztálypénzt a gyerekek szükségleteire fordítjuk, és csak egy kis hányadából költünk a tanárok ajándékára. Ez utóbbi inkább csak valami személyesebb apróság, aminek nem a forintosított értéke a lényeg” – folytatta Eszter, majd kifejtette, mire ment el tavaly az osztálypénz, amiből egy kevés még maradt is év végére.
  • Tanuláshoz szükséges segédeszközök (lamináló fólia, táblafilc, gipszöntő készlet)
  • Karácsonyi kekszsütéshez hozzávalók
  • Műfenyő, díszek és égősor az osztályba
  • Anyák napi és Apák napi ajándékok készítéséhez szükséges kellékek
  • Gyerekek szülinapozására papír poharak, tányérok és evőeszközök vásárlása
  • Nevezési díj a tanulmányi versenyekre
  • Fagyizás és uszodabelépő az osztálykirándulásra

színes malacpersely

Mit lehet tenni azzal, aki nem fizet?

Ahogy az SZMK-zás terén rutinosnak számító Anikó mondta, a befizetésekkel eddig minden évben voltak fennakadások, de tapasztalata szerint ez inkább a feledékenységből adódott és nem abból, hogy valaki ki akarta húzni magát. „Volt persze olyan is, akinek hatszor-hétszer kellett szólnom, hogy küldje be a gyerekével az osztálypénzt, mire sikerült behajtani, nem azért, mert nehezen tudták kigazdálkodni azt a párezer forintot. A pénzügyekről egyébként egy olyan táblázatot vezetünk, ami mindenki számára elérhető, itt látszanak a bevételek és a kiadások is. Azt viszont, hogy ki tartozik esetleg, nem szoktuk nyilvánosságra hozni” – emelte ki Anikó.

Abban, hogy nem korrekt, ha az osztálynak csak egy része vállalja a költségeket, mindkét SZMK-s anyuka egyetért. Eszteréknél volt olyan, aki a szűkös anyagi helyzete miatt nem adott a közösbe, de ezt (külön kérve a diszkréciót) megoldották mindenféle rossz érzés és veszekedés nélkül. „Egyszer viszont volt egy olyan család, amelyik úgy döntött, hogy nem száll be az osztálypénzbe, mert a szülők szerint nem helyénvaló ilyesmit beszedni. Bár próbáltam többször finoman utalni arra, hogy ez nem a legbölcsebb rendezése a dolognak, hajthatatlannak bizonyultak. Végül megírtam nekik, hogy saját zsebemből fizetem be helyettük a pénzt, hogy a többi gyereknek ne jusson miattuk kevesebb. Másnap reggel ott várt a pénz lezárt borítékban a tanári asztalon…” – emlékezett vissza Eszter, akinek egyszer egy év közben iskolát váltó anyuka okozott némi fejfájást.

Már elkezdte az osztály a második félévet, amikor az egyik kisfiú költözés miatt másik átiratkozott egy másik iskolába. Az anyukája, aki korábban nem sok vizet zavart az osztály közösségi életében, megkereste Esztert, és arra kérte, időarányosan fizesse neki vissza az osztálypénzt, hiszen ők már másik helyen zárják majd a tanévet. Hosszas és egyre indulatosabb hangvételű üzenetváltás vette kezdetét, aminek végén engedett az SZMK-s anyuka: visszaadta a szülőnek az egész második félévre befizetett osztálypénzt, mert úgy érezte, a saját nyugalma többet ér annál a 4-5 ezer forintnál, amiről akarata ellenére kellett napokon át vitatkoznia. 

Tudhat-e a tanár az osztálypénzről?

Igaz, hogy a törvény szerint a pedagógus nem tudhat az osztálypénzről és az SZMK nem is tartozik felé elszámolással, sok helyen őt is beavatják, hogy állnak az osztály pénzügyei.

Ez azért hasznos, mert így a tanárok tudják, hogy kalkulálhatnak-e például egy belépődíjas programmal az osztálykiránduláson.

Fotó: Getty Images