Megértő és elfogadó az ilyen szülő (Forrás: Getty Images)
Érzelmileg intelligens szülők
Az utóbbi években egyre többet hallani arról, milyen fontos, hogy a gyerekek megtanulják felismerni és megnevezni az érzéseiket. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy ugyanez a készség a szülők számára is nélkülözhetetlen – írj a Goodhousekeeping.
Az érzelmi intelligencia leegyszerűsítve azt jelenti, hogy képesek vagyunk felismerni, megérteni és kezelni a saját, valamint mások érzelmeit. Egyeseknek ez természetesebben megy, másoknak több gyakorlásra van szükségük, de a jó hír az, hogy fejleszthető készség.
Szakértők szerint az érzelmileg intelligens szülők bizonyos viselkedésmintákban hasonlítanak egymásra.
1. Valódi megértés
Sok szülő hallja, amit a gyermeke mond, de nem mindig figyel igazán. Az érzelmileg intelligens szülők ezzel szemben arra törekednek, hogy ítélkezés nélkül megértsék, mi zajlik a gyermekben.
John Gottman pszichológus, a Gottman Intézet társalapítója szerint ez különösen fontos akkor, amikor a gyerek viselkedése problémás. Ha például egy testvérkonfliktus során a gyermek dühében felrúgja a testvére által épített tornyot, a viselkedés ugyan elfogadhatatlan, de az érzés mögötte még lehet jogos.
A szülő először megpróbálja megérteni a haragot, és csak ezután állít fel határokat. Ez segít abban, hogy a gyermek igazságosnak és megbízhatónak lássa a szülőt.
2. Kérdez, nem feltételez
Az érzelmileg intelligens szülők várnak a következtetések levonásával. Inkább visszakérdeznek, hogy biztosan jól értették-e a történteket.
Ahelyett, hogy kijelentenék: „Azt mondtad, hogy a testvéred kezdte” inkább így fogalmaznak: „Jól értettem, hogy szerinted a testvéred kezdte? Mesélnél még arról, mi történt?”
Az ilyen kérdések lehetőséget adnak a gyermeknek arra, hogy pontosítsa a gondolatait és az érzéseit.
3. Együttérzéssel és elfogadással reagál
Laura Markham klinikai szakpszichológus szerint az érzelmileg intelligens szülők akkor is elismerik gyermekük érzéseit, ha nem értenek egyet a nézőpontjával.
Ez nem azt jelenti, hogy minden kívánságot teljesítenek, hanem azt, hogy a gyerek azt érezheti: megértik őt.
Egy csalódott vagy dühös gyereknek például sokszor nem azonnali megoldásra van szüksége, hanem arra, hogy valaki elfogadja az érzéseit.
Az ilyen hozzáállás:
- segíti az érzelemszabályozás fejlődését,
- növeli az önismeretet,
- javítja a kommunikációs készségeket,
- erősíti az önbizalmat,
- fejleszti a lelki ellenálló képességet.
4. Nem minősíti az érzéseket
A gyerekeknek tudniuk kell, hogy az érzések önmagukban nem rosszak vagy helytelenek.
A harag, a féltékenység, a csalódottság vagy a szomorúság természetes emberi érzelmek. Az érzelmileg intelligens szülők nem azt üzenik, hogy „nem szabad így érezni”, hanem azt, hogy az érzések rendben vannak, a viselkedést viszont szükség esetén szabályozni kell.
Ez csökkenti a stresszt, mert a gyermeknek nem kell elfojtania a negatív érzelmeit.
5. Választási lehetőségeket kínál
Maurice J. Elias pszichológus szerint a jó problémamegoldó képesség alapja, hogy a gyerekek megtanuljanak döntéseket hozni.
Az érzelmileg intelligens szülők ezért gyakran választási lehetőségeket kínálnak.
Például: „Zabkását, joghurtot vagy müzlit szeretnél reggelizni?”
A gyermek így gyakorolhatja a döntéshozatalt, miközben a szülő továbbra is a reális keretek között marad.
6. Tudja, mikor érdemes valódi döntést adni a gyerek kezébe
A szakértők szerint fontos, hogy csak akkor kérdezzük meg a gyermeket, mit szeretne, ha valóban figyelembe tudjuk venni a válaszát.
Ha hétköznap reggel nincs idő palacsintát sütni, akkor nem szerencsés teljesen nyitott kérdést feltenni a reggelivel kapcsolatban.
Az érzelmileg intelligens szülők olyan döntési helyzeteket teremtenek, amelyek egyszerre adnak szabadságot és biztonságos kereteket.
7. Nem próbálja irányítani a beszélgetést
Tasha Brown klinikai szakpszichológus szerint az érzelmileg intelligens szülők teret adnak annak, hogy a gyerekek saját véleményt alakítsanak ki.
Amikor a gyermek egy témáról beszél, nem próbálják befolyásolni vagy „helyes irányba” terelni a gondolatait. Inkább figyelnek, és igyekeznek megérteni, honnan erednek az elképzelései. Ez erősíti az önálló gondolkodást és a kommunikációs készségeket.
8. Nyitott kérdésekkel segíti a gondolkodást
Ahelyett, hogy eldöntendő kérdéseket tennének fel, az érzelmileg intelligens szülők gyakran használják a „Mit gondolsz?”, „Szerinted miért történt így?” vagy „Te hogyan oldanád meg?” típusú kérdéseket.
Az ilyen beszélgetések nemcsak mélyebb kapcsolatot alakítanak ki a szülő és a gyermek között, de fejlesztik a problémamegoldó képességet, a kritikus gondolkodást és az önkifejezést is.
Nem tökéletesnek kell lenni, hanem tudatosnak
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az érzelmi intelligencia nem velünk született adottság, hanem folyamatosan fejleszthető készség. Nem az a cél, hogy a szülő mindig tökéletesen reagáljon, hanem az, hogy törekedjen a megértésre, a kapcsolódásra és az érzelmek elfogadására.
Már néhány apró változtatás is segíthet abban, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, könnyebben beszéljen az érzéseiről, és erősebb, bizalmon alapuló kapcsolat alakuljon ki a családban.
Kapcsolódó cikkek
