Baba

Miért látjuk ennyire cukinak a kisbabákat? Ezt mondja a tudomány

Kétségtelen, hogy a kerek arcocskájú, kíváncsi tekintetű, gügyögő kisbabák nagyon-nagyon aranyosak! De mi váltja ki bennünk azt, hogy ilyen cukinak tartjuk a babákat? Mit mond erről a tudomány?
2026. Július 21.
anya aranyos babát emel fel

(Kép forrása: Getty Images)

A kisbabákat nem véletlenül gondoljuk annyira aranyosnak – erre a tudománynak is van néhány magyarázata. Ahogy azt a Psychology Today cikke írja, Konrad Lorenz osztrák etológus már 1943-ban írt erről a jelenségről. A babáknak általában nagyobb fejük, nagy, alacsonyan ülő szemeik, kerek arcuk, apró orruk és puha végtagjaik vannak. Ő ezt „Kindchenschema”-nak, vagyis baba sémának nevezte el, amit az etológusok úgy is hívnak, mint „jelinger”.

Ezek a tulajdonságok bekapcsolnak nálunk valamit, aminek hatására legszívesebben fel akarjuk venni a kisbabát, megvédeni őt, és amiért megbocsátunk neki, ha hajnali 3-kor sír és nem alszik vissza.

Valójában ez nemcsak a babáknál működik: a kölyökkutyák, a kiscicák, a fókakölykök, de még a rajzfilmfigurák is hasonlóan aranyosak tudnak lenni, hasonló vonásokkal. De mi történik az agyunkban, amiért ezt így látjuk?

Így hat ránk a babák aranyossága

A portál szerint a modern agyi szkenneléses vizsgálatok szerint a babák arca az agy jutalmazási központjára van hatással, különösen az örömmel és a motivációval kapcsolatos területekre. Egy 2008-as tanulmányban a kutatók úgy találták, hogy az emberek agya nagyjából a másodperc hetede alatt reagált a csecsemők arcára – gyorsabban, mint a tudatos gondolkodás. Így már mielőtt azt gondolnánk hogy „milyen aranyos ez a baba”, az agyunk már úgy reagál, hogy „védd meg őt”.

 

Emellett kémiai elemei is vannak a dolognak. A dopamin hormon szintje a jutalmazási csatornákon keresztül meg tud emelkedni, és emelkedik az oxitocin szintje is, ami erősíti a kötődést.

A babák aranyossága a viselkedésünkre is hatással lehet. Egy 2013-ban készült, az Emotion folyóiratban megjelent tanulmány szerint azok a résztvevők, akik babaállatokról készült fényképeket néztek, jobban teljesítettek olyan feladatokban, melyek óvatos kézmozdulatokat igényeltek. A „cukiság” gyengédebbé és figyelmesebbé tette a résztvevőket – éppen ahogyan egy törékeny kisbabával kell bánni. Az aranyosság is segít, hogy óvatosabbak legyünk a babák jelenlétében.

A cikkben szereplő videó AI segítségével készült.