A szoptatás valójában főként egy tanult folyamat, amit mind az anyának, mind a babának meg kell tanulnia, és közben lehetnek nehézségek, mélypontok, fájdalmak is.
A mother.ly szemléletes példája szerint olyan, mint egy táncversenyre jelentkezni egy teljesen új táncpartnerrel, úgy, hogy egyikőtök sem tudja a helyes lépéseket. Néha ráérzel a ritmusra, és megvannak a lépések – néha megbotlasz, és egy ideig így is maradsz. Időnként pedig az első számot végigcsinálod, majd úgy érzed, nem megy, és kiülsz a kispadra. Ezek közül mindegyik lehetséges.
Ha egy édesanyának nehezen megy a szoptatás, valamilyen szoptatási problémával küzd, valószínűleg az utolsók között van, amit szívesen hallana az ismerősök jó szándékú megjegyzése arról, hogy a “szoptatás természetes”, vagy hogy “úgyis menni fog”.
A mother.ly összegyűjtött néhány hasonló kifejezést, amit nem szívesen hall egy anya ilyen helyzetben, és javaslatokat arra, hogy ezek helyett mit lenne érdemes mondani, kérdezni vagy tenni.
“Csak próbálkozz még. Menni fog!”
Amit helyette mondjunk: “Tudom, hogy most min mész keresztül. Itt vagyok, hogy meghallgassalak.”
Egy vidám “Menni fog!/Meg tudod csinálni!” kijelentéstől egy anya, akinek nehézségei vannak, még nagyobb bűntudata lehet, mint amit egyébként is érez. Ahelyett, hogy felhívnánk a figyelmet a kihívásaira, vagy megpróbálnánk kevésbé kellemetlennek látszatni, jobb, ha egyszerűen elismerjük, hogy most nehéz dolga van. Ezután pedig legyünk ott, hogy meg tudjuk hallgatni – ez sokat segíthet neki.
“A szoptatás nehéz – de képes vagy nehéz dolgokat is megtenni.”
Amit helyette mondjunk: “Látom, hogy nehéz időszakon mész keresztül. Hogyan tudok segíteni?”
Ha valódi nyílt kérdéseket teszünk fel, mint a “hogyan segíthetek?” vagy a “mire van most szükséged?”, és várjuk, hogy megválaszolja, azzal megmutathatjuk, hogy valóban törődünk vele. Ha esetleg elhárítja a kérdést, akkor is kedveskedhetünk neki például egy tálca házi süteménnyel, hogy tudja, gondolunk rá.
“Tudom, hogy ez most nehéznek tűnik, de könnyebb lesz.”
Amit helyette mondjunk: “Ez tényleg nagyon nehéznek tűnik. Megoszthatok veled néhány forrást (pl. könyvet, weboldalt, stb.), amit hasznosnak találtam?”
Az, hogy a szoptatás idővel egyre könnyebb lesz, igaz lehet, de kisebbítheti a jelenlegi érzéseit. A saját történetünket akkor osszuk csak meg vele, ha szeretné hallani, és kérdezzük meg, hogy nyitott-e arra, hogy odaadjuk a könyvet, ami segített nekünk, vagy ajánlhatjuk-e neki a szoptatási tanácsadót, akinél voltunk.
- Kapcsolódó: A leggyakoribb szoptatási nehézségek
“Hogy megy a szoptatás?”
Amit helyette mondjunk: “Hogy megy az etetés?”
Ha nem csak a szoptatásról kérdezzük, az teret enged annak a válasznak is, ha esetleg időközben áttért az anyuka az anyatej lefejésére, a tápszeres kiegészítésre, vagy a csak tápszeres etetésre.
“Ezt akartad tenni.”
Amit helyette mondjunk: “Nincsen semmi baj veled.”
Ezzel a mondattal elbagatellizáljuk a szoptatással kapcsolatos nehézségeket – és figyelmen kívül hagyhatjuk így annak a tényét, hogy valami, amire nincs ráhatása, mint például az anyatej-ellátási nehézségek, az egészségügyi állapot vagy a mentális egészség problémái akadályozhatják a szoptatást. Hiszen a szoptatásnak mind az anya, mind a baba részéről működőképesnek kell lennie, és ha az egyik félnél nem működik, akkor egyiküknél sem fog.
“Az anyatej a legjobb, amit a babádnak adhatsz.”
Amit helyette mondjunk: Semmit. Inkább segítsünk a házimunkában, vagy a baba körüli teendőkben.
Szükségtelen a legújabb tudományos kutatásokról tájékoztatni azzal kapcsolatban, hogy milyen előnyös a babának az anyatej. Az ilyen típusú kijelentésekkel nem szándékosan nyomást helyezhetünk egy újdonsült anyára, aki könnyen beleláthatja ebbe saját magát, és akár megkérdőjelezheti képességeit, ha nehézsége van a szoptatással. Amire sokkal inkább szüksége van, az egy kis segítség: mosogassunk el, hajtogassuk össze a tiszta ruhákat, főzzünk neki valamit, vagy csak üljünk le vele beszélgetni, csak legyünk ott.
Forrás: mother.ly
Kapcsolódó cikkek
