Az egész egy apró torokkaparással kezdődött a nagyobb gyereknél. „Semmi komoly”, gondoltad, az iskolakezdés után ez gyakran megesik. De pár nappal később a kicsi is csendesebb lett a megszokottnál, kevesebbet evett, és este már ő is torokfájásra panaszkodott. Nálatok is többször megesett már?
(Kép forrása: Getty Images)
Akkor tudod, hogy mennyire könnyen tud terjedni a fertőzés egyik gyerekről a másikra, majd a szülőkre is. Hiába a próbálkozás, hogy külön pohár, külön törölköző – a közös mesék, az esti összebújások és a napközbeni játékok mellett nem mindig lehet megakadályozni a vírusok „vándorlását” a családon belül.
Miért terjednek ilyen könnyen a fertőzések a családon belül? És mire érdemes figyelni, hogy mérsékeljétek ennek az eshetőségét?
Miért betegek olyan gyakran a gyerekek?
Amit megfázásnak vagy náthának nevezünk, az valójában nem egyetlen betegséget jelent: számos különböző vírus okozhat hasonló, felső légúti tüneteket. A torokfájás, a köhögés és az orrfolyás többféle légúti fertőzésben is előfordulhat. A közönséges megfázás leggyakoribb okozói közé tartoznak a rhinovírusok, de más vírusok is okozhatnak hasonló panaszokat.
A gyerekek évente akár 7-8 alkalommal is lehetnek náthásak, óvodáskorban vagy az iskolakezdés időszakában pedig ez a szám még magasabb lehet. Ennek részben az az oka, hogy számos, megfázást okozó kórokozó létezik, és a szervezetük azokkal szemben, amelyekkel korábban még nem találkozott, nem rendelkezik megfelelő védelemmel. A gyerekek ráadásul sok időt töltenek közösségben, az óvodában, iskolában, ahol könnyebben terjednek a légúti fertőzések. Ahogy idővel egyre több kórokozóval kerülnek kapcsolatba, és immunitást alakítanak ki bizonyos vírusokkal szemben, a megbetegedések gyakorisága is fokozatosan változhat.
Miért betegszik meg más is a családban?
Valószínűleg nálatok is volt már arra példa, hogy a kisgyerek egy kis köhögéssel ment haza az óvodából, néhány nappal később pedig már az egész család beteg lett. A vírusok könnyen tudnak terjedni az otthoni környezetben: a családtagok sok időt töltenek egymás közelében, közös tárgyakat, felületeket használnak. A gyerek szoros kontaktusba kerül a családtagjaival: a szülő megöleli, megpuszilja, segít neki orrot fújni, gondozza a beteg gyereket, a testvérek együtt játszanak, egymás közelében alszanak – így több lehetőség nyílik a kórokozók átadására.
A fertőzésveszély pedig nem feltétlenül akkor kezdődik, amikor a gyerek először panaszkodik a tünetekre – egyes légúti vírusok esetében a fertőzés továbbadása már a tünetek megjelenése előtt vagy azok korai szakaszában is megtörténhet. A kisgyerekek, akik még tanulják és fejlesztik a higiéniai szokásaikat, könnyen átadhatják a vírusokat.
Ahhoz, hogy valaki megfertőződjön a náthát okozó vírusokkal, a kórokozóknak el kell jutnijuk a száj-, az orr- vagy a garatnyálkahártyába, amelyen keresztül bejuthatnak a szervezetbe. Ez történhet úgy, hogy olyan felületet érintünk meg, amelyen megtalálhatók a kórokozók, majd az orrunkat, szánkat, szemünket is megfogjuk. De a kórokozók bejuthatnak úgy is a szervezetbe, ha belélegezzük a levegőt, amiben jelen vannak a náthát okozó vírusok.
Mit tehetsz, ha már beteg az egyik gyerek?
Egy kisgyerekes családban általában nem életszerű a kis beteg teljes elkülönítése. A szülőnek gondoskodnia kell a beteg gyerekről, a gyereknek szüksége lehet a közelségre, a testvérek pedig sokszor akkor is együtt szeretnének játszani, amikor egyikük beteg. Ilyen helyzetben óvintézkedésként a megfelelő higiéniára érdemes fokozott figyelmet fordítani, hogy csökkentsük a betegség terjedésének kockázatát.
Néhány praktikus óvintézkedést érdemes betartani, ha az egyik gyerek beteg, hogy ezzel is csökkentsük annak a kockázatát, hogy a család többi tagja is elkapja a fertőzést.
Az egyik legfontosabb a gyakori és alapos kézmosás, különösen orrfújás, köhögés vagy tüsszentés után, ételkészítés előtt, illetve a beteg gyermeked gondozását követően. Szellőztessetek rendszeresen, mert ez javítja a beltéri levegő minőségét.
A gyakran megérintett felületek rendszeres tisztítására is érdemes figyelni. Ilyenek lehetnek például a kilincsek, a csaptelepek vagy a gyakran használt közös tárgyak. Az alapos kézhigiéné és a rendszeres tisztítás mellett a közeli kontaktusok csökkentése is segíthet a fertőzés továbbadásának mérséklésében. Ha lehetséges, a beteg gyerek ne használjon közösen másokkal olyan személyes tárgyakat, melyek közvetlenül a szájával érintkeznek, például poharat vagy evőeszközt.
Mivel segíthetsz a gyermekednek, ha megfázott?
Figyelj arra, hogy a gyermeked pihenjen, és kínáld gyakran folyadékkal, ami segít nedvesen tartani a nyálkahártyáját és a torkot. Ha a tünetek enyhítésére szolgáló készítményt adnál neki, ajánlott előtte a gyermekorvossal egyeztetned arról, hogy mely készítmény megfelelő a gyermeked számára.
Vidd orvoshoz a gyermekedet, ha romlik az állapota, nehézlégzése vagy sípoló légzése van, ha nem tud megfelelően inni, kiszáradás jeleit mutatja, erős vagy tartós fájdalma van, magas a láza, vagy szokatlanul bágyadt. Akkor is kérj orvosi tanácsot, ha a láz vagy más tünetek, például a torokfájás, köhögés nem javulnak, esetleg javulás után ismét rosszabbodni kezd az állapota.
(Források: mayoclinic.org, healthychildren.org, nhs.uk)
Kapcsolódó cikkek
