Nemcsak arról szokott statisztika készülni, hogy melyik utóneveket adják éppen a legtöbben Magyarországon, illetve, hogy melyik keresztneveket viselik a legtöbben – hiszen hiába vannak slágernevek, a két lista nem feltétlenül cseng egybe. Az utónévstatisztikák mellett minden évben ki szokták adni a leggyakoribb családnevek listáját is.
A legutóbbi statisztika a leggyakoribb vezetéknevekről tavasszal jelent meg. Mutatjuk ez alapján, hogy melyik 10 családnevet viselik itthon a legtöbben!
Melyik a leggyakoribb családnév itthon? (Forrás: Getty Images)
Ez a 10 leggyakoribb vezetéknév Magyarországon
Ha összeadjuk az első tíz leggyakoribb vezetéknevet, azt látjuk, hogy csak ezeken a családneveken összesen több mint másfél millióan osztoznak – és csupán az első ötön is több mint egymillióan. A leggyakoribb vezetéknevet mindezek közül közel 220 ezren viselik. Mutatjuk is a leggyakoribb 10 családnevet, és azt is, hogy hányan viselik ezeket a legutóbbi adatok alapján.
- Nagy (218 645 fő)
- Kovács (201 550 fő)
- Tóth (196 724 fő)
- Szabó (194 536 fő)
- Horváth (192 642 fő)
- Varga (129 207 fő)
- Kiss (121 094 fő)
- Molnár (99 975 fő)
- Németh (84 282 fő)
- Balogh (80 909 fő)
A V4 családnevek oldalon azt is összegyűjtötték, hogy melyik családnév honnan ered, milyen típusú. Ez alapján a leggyakoribb tíz családnév közül három, a Nagy és a Kiss tulajdonságokból ered – a nagy vagy kis termetből vagy a családban idősebbet vagy fiatalabbat jelentette régen –, a Balogh pedig a balkezességből. Három népnévből ered: a Tóth, a Horváth és a Németh, négy pedig foglalkozásnévből: a Kovács, a Szabó, a Varga és a Molnár.
A családnév-statisztikában egyébként az első 100 leggyakoribb vezetéknevet gyűjtik össze. Ha mindegyikre kíváncsi vagy, itt találod meg a kormány oldalán.
Mióta használunk vezetékneveket?
Magyarországon a családnevek már a 13. század végén megjelentek, de ekkor még csak szórványosan használták ezeket. A 13-14. században kialakult családnevek személynevekből, helynevekből, foglalkozások elnevezéseiből, nemzetiséget jelölő szavakból vagy valamilyen tulajdonságra utaló kifejezésekből származtak.
A családnevek használata csak hosszú idő elteltével, a 17. század elejére vált általánossá Magyarországon. Ekkor azonban még nem volt kötelező vezetéknevet viselni, és az emberek könnyen meg is változtathatták a családnevüket. Magyarországon 1787-ben II. József király tette hivatalosan kötelezővé a vezetéknevek viselését, 1814-től pedig már engedély kellett a megváltoztatásukhoz.
(via)
Hány nevet lehet adni egy babának?
Ha éppen nevet kerestek a születendő babátoknak, érdemes tudni, hogy utónévből hivatalosan kettőt lehet adni a szabályok szerint, választott sorrendben. (Bár lányok esetében léteznek két név összeolvadásából keletkezett dupla utónevek is, melyek egy keresztnévnek számítanak: ilyenek például a Pannaróza, az Emmaléna, a Mirabella vagy éppen az Annaliza, hogy csak néhányat emeljünk ki a számos dupla lánynévből.)
És mi a helyzet a vezetéknévvel? A jogszabály szerint a gyerekek – a szülők megállapodása szerint – viselhetik az apa vagy az anya születési vagy házasságkötéssel szerzett nevét. Családi névként lehet adni a szülő összekapcsolt családi nevét is, abban az esetben is, ha a szülők nem kapcsolták össze a neveiket a házasságkötés után, illetve akkor is, ha nem házasodtak össze. A gyerekek családneve legfeljebb kéttagú lehet.
Kapcsolódó cikkek
