A hivatalos, áprilisi 9,5 százalékos inflációs adattal szemben a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint, ez az eltérés részben statisztikai okokra, részben azonban a megfigyelési módszertanra vezethető vissza – közölte ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése eredményeit a kutatóintézet az MTI-vel.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a lakosság érzékelése nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik, melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei.
A Telex korábban tesztelte, hogy a decemberben már kipróbált vásárlói kosaruk mennyit drágult az elmúlt hónapokban. Ők arra jutottak, hogy néhány kivételtől eltekintve minden termék jóval többe kerül, összesen 20 százalékkal fizettek többet ugyanazokért a termékekért most, mint decemberben.
A GKI friss felmérésében azt írja, az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott.
A kutatók szerint a pesszimizmus az orosz-ukrán háború hatásainak a következménye, mivel az ezt megelőző egy évben szinte minden hónapban alacsonyabb volt a következő évre várt infláció mértéke (átlagosan 1,5 százalékponttal), mint az előző évben érzékelt. Hozzátették, hogy ha az emberek a hivatalos adatoknál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor úgy reagálnak, hogy nagyobb fizetést, szociális juttatást igényelnek, hogy vásárlóerejük ne csökkenjen.
Forrás: Telex.hu
Kapcsolódó cikkek
