Allergiás vagyok rá! – mondjuk mindenre, amiből elegünk van, amitől szabadulni szeretnénk. És valóban, rengeteg olyan allergén létezik, amire szervezetünk túlérzékenységgel válaszolhat: virágporra, macskaszőrre, tehéntejre, tojásra, bolhanyálra, háziporatka ürülékére, penészgomba spórájára, nikkelgombra, tartósítószerre, színezékre, gyógyszerre, egymásra. Igen, akár egymásra is, hiszen gyakorta tapasztaljuk, hogy az asztmatikus köhögés, a tüsszögőroham még súlyosabb lefolyású, ha közben még idegesítik is az embert. Ezen a ponton aztán be is zárul a kör, viszkető szemmel, orral, állandó prüszköléssel, kínzó légszomjjal és vadul elvakart csalánkiütésekkel tényleg olyan pompásan érezzük magunkat, hogy átvitt és valós értelmében egyaránt mindennapjaink központi kérdésévé válik az allergia.
Allergia – súlyos vagy csak kellemetlen?
Az allergia az esetek túlnyomó részében nem halálos betegség, ám minden életkorban előfordulhat, hogy az allergiás reakció úgynevezett anafilaxiás sokk formájában jelentkezik. Ez életveszélyes állapot, a szervezet egészére kiterjedő allergiás reakció, mely azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Leggyakrabban gyógyszertől, élelmiszertől, darázscsípéstől alakulhat ki. Az allergiás asztma, amikor a betegség a tüdőt érinti, ugyancsak súlyos tüneteket okozhat, ha a beteg nem szippantja be időben az akut légszomj kezelésére szolgáló hörgőtágító sprayt, illetve nem használja rendszeresen a megelőző gyógyszereit. Ugyancsak súlyos, az életminőséget jelentősen rontó állapotot okozhatnak a különféle, allergiára visszavezethető bőrtünetek, mint például a tartósan fennálló atópiás ekcéma.
A táplálékallergiákkal együtt lehet élni, de ez sem egyszerű: a tünetmentesség eléréséhez szükséges diéták csak úgy tarthatók be, ha vásárláskor áttanulmányozzuk az élelmiszerek összetevőit, és lehetőleg csak otthon készülő ételt fogyasztunk.
A légúti allergiák többsége csak az év meghatározott időszakában jelentkezik, de még a következményeit tekintve ártatlan tünetek is (állandó orrdugulás, tüsszögés, viszketegség) roppant kellemetlenek lehetnek. Beteg vagy? Náthás vagy? – kérdezik a szénanáthástól naponta százszor, miközben ösztönösen hátrálnak öt lépést. Az sem éppen étvágygerjesztő, amikor például főzés közben a parlagfű-allergiás folyamatosan tüsszög és fújja az orrát, szemét pedig alig bírja nyitva tartani. Az allergiás megbetegedések tehát még legenyhébb formájukban is éppen elég kellemetlenek ahhoz, hogy mindent elkövessünk a megelőzés vagy a gyógyulás érdekében.
A megelőzés esélyei
A 2003-as európai allergológiai kongresszusról készült összefoglaló hatalmas puzzle játékhoz hasonlítja a jelenlegi helyzetet, ám addig még valószínűleg évek telnek el, amíg összeáll a kép. Az allergiás családi előzmények (apa, anya, testvér, nagyszülők ilyen típusú betegsége) továbbra is döntő tényezőnek számítanak. A kutatások egyik érdekes vonulata azt próbálja tisztázni, milyen módon csökkenthető a megbetegedés valószínűsége a családi előzmények miatt rizikócsoportba tartozó gyerekeknél.
Vizsgálják, hogy a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak terhesség alatti bevitele (például tengeri halak rendszeres fogyasztásával) milyen mértékben csökkenti vagy odázza el az allergiás tünetek jelentkezését az ő esetükben. A hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás és a hozzátáplálás óvatos megkezdése továbbra is a legfontosabb megelőzési módszernek számít.
Ha az édesanya már a terhesség során fogyaszt probiotikus készítményeket, és kizárólag szoptatja gyerekét az első hónapokban, a baba bélcsatornájában a hasznos baktériumok telepednek meg, s ez rendkívül hatásosnak bizonyul az atópiás ekcéma megelőzésében, legalábbis egyéves korig.
Különösen hangsúlyoznunk kell a kizárólagosságot: éppen a szülés utáni napokban sokszor az indokolatlanul adott tápszer indítja útjára a kis újszülött allergiás kórtörténetét. Ugyancsak említésre méltóak a sajnos még mindig túl könnyedén adott antibiotikumok. Minél fiatalabb csecsemőről van szó, annál károsabb számára a nyomós indok nélkül adott antibiotikum, mert jelentősen károsítja hasznos baktériumokból felépülő bélflóráját.
A két dolog összefügg: a kisbabáknál még a bélrendszer az a szerv, amelyen keresztül az allergia megnyilvánul. A sérült bélnyálkahártyán át ugyanis közvetlenül a baba keringésébe juthatnak a fajtaidegen fehérjék, és allergiás túlérzékenységet eredményeznek – ám a konkrét tünetek csak jóval később, az allergénnel való ismételt találkozáskor jelentkeznek. Ezt a folyamatot nevezzük szenzitizációnak (vagyis érzékennyé válásnak).
Kísérletek bizonyították, hogy a következő intézkedésekkel esetleg megelőzhetjük az allergia jelentkezését:
1. Füstmentes levegőt a babának! Ne dohányozzunk a várandósság és a szoptatás ideje alatt, és a lakásban ez mindenkire, még a vendégekre is vonatkozzon.
2. A szoptatás elősegíti a baba immunrendszerének érését. Legalább négy-hat hónapig kizárólag anyatejet kapjon a csecsemő.
3. Ha nem tudunk szoptatni, hypoallergén tápszerrel etessük a babát az első évben.
4. A hozzátáplálást csak hat hónapos kor után kezdjük meg. Fokozatosan vezessünk be új ételféleségeket, hetente csak egyet. Semmiről nem marad le a baba, ha később kap valamit, ám allergiát válthat ki egy-egy túl korán adott táplálék. Tojást, tehéntejet, halat, mogyorót csak egyéves kora után adjunk.
5. Gyakran szellőztessünk a szobájában, kerüljük az állati szőröket, a szőnyegeket, a vastag drapériákat, a nyitott polcrendszereket, a porfogókat, a cserepes növényeket. Minél kevesebb esélyt adjunk a penészgombáknak és az atkáknak. Nedves ruhával portalanítsunk.
6. A túlzott tisztálkodás felesleges igénybevétel a bőr számára. Lemondhatunk a babakozmetikumokról, fürdéshez elegendő a víz, a babaolaj, a fürdetőkenőcs.
7. Ne tegyünk fülbevalót a csecsemő fülébe, mert a legtöbb ékszer nikkelt is tartalmaz.
8. Ha az első évben legalább kétszer náthás volt a baba, felére csökkent az esélye az allergiás asztma kialakulásának. Az immunrendszernek valós betegséggel kell küzdenie, ettől erősödik.
9. Természetközelben élő, falusi életmódot folytató családokban ritkább az allergia, mint városban.
10. Allergiás hajlamú gyerek mellett ne tartsunk háziállatot a lakásban, hálószobában.
Mindig máshol támad
Az allergia számtalan megjelenési formájával találkozunk. Az első életév során a táplálékallergia és az atópiás ekcéma a leggyakoribb. Az évek múlásával és a következetesen betartott diéta hatására a táplálékallergia általában fokozatosan megszűnik. A későbbiekben egyre inkább a légúti allergének – pollenek, penész, szőr – válnak meghatározóvá. Ez azt jelenti, hogy annál az embernél, aki allergiás hajlamot hordoz, többféle allergiatípus is kialakulhat élete folyamán akár párhuzamosan, akár egymás után.
Ugyanígy változhat a tünetek súlyossága is. Az enyhe szénanátha bármikor átmehet egyre súlyosbodó asztmába, illetve a háziporatka-allergia magától is enyhülhet idővel. Annál a gyereknél, aki csecsemőkorában tehéntej-allergiás volt, később nagyobb valószínűséggel számíthatunk a légúti allergia valamelyik formájára és asztmára is. A probléma gyökere tehát az, hogy a szervezet immunrendszere valamilyen oknál fogva sorozatosan tévesen reagál, olyan anyagokat (fehérjéket) azonosít “ellenséges behatolóként”, amelyek valójában, önmagukban nem tekinthetők veszélyesnek.
Mi zavarja meg a védekezőrendszert?
Allergiásnak nevezhető tünetekről több száz éves könyvekben is olvashatunk, ám az kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedekben, különösen a fejlett országokban drámai növekedésnek lehetünk tanúi. Sajnos nem mondhatjuk el, hogy csupán a térségben élők töredékét érintené a probléma: a gyerekkori asztma gyakorisága 2-5 százalék közötti, a táplálékallergia a csecsemők 4-6 százalékánál mutatható ki, az allergiás nátha pedig a gyerekekre jellemző 8 százalékos arányról felnőtt korra 11 százalékra növekedik, az angolszász országokban pedig az asztmagyakoriság a 30 százalékot is eléri. (Ezek az adatok a szakorvos által diagnosztizált esetekre vonatkoznak.)
Látható tehát, hogy az úgynevezett ?civilizációs hatások” az allergia szempontjából fölöttébb kedvezőtlenek. Lássuk részletesen, pontosan milyen tényezőkről van szó:
– A fertőző betegségek veszélyesebbik hányadát oltásokkal előzzük meg, az egyéb betegségek ellen antibiotikumokkal védekezünk, ugyanakkor környezetünk az olykor túlzásba vitt higiénés rendszabályoknak (fertőtlenítős felmosás, antibakteriális szappan és így tovább) köszönhetően túlságosan tiszta. A következmény: az immunrendszer nem kapja meg azokat az ingereket (betegségek, fertőzések), amelyek természetes fejlődéséhez szükségesek, ehelyett működése kóros irányba tolódik el – olvashatjuk Cserháti Endre professzor és Dr. Mezei Gyöngyi gyermekgyógyász allergológus könyvében.
- Azok a gyerekek, akik életük első három évében több, úgynevezett banális fertőzésen estek át, később lényegesen alacsonyabb arányban voltak allergiásak. Abban az esetben, ha súlyosabb, az alsó légutakat érintő fertőzésekről volt szó, ez már növelte az asztma előfordulásának gyakoriságát.
- A nyugat-európai országokban és a tengerentúlon sajnos gyakori, hogy a nők jelentős része (30-60 százaléka) el sem kezdi a szoptatást, illetve már az első két hónap folyamán abbahagyja. Ez is közrejátszik az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésében.
- Az állatok közelében, falun élő gyerekeknél ritkább az allergia, mivel immunrendszerük folyamatosan találkozott többféle baktériummal is.
- A dohányzás és a környezetünkben található szennyező anyagok károsítják a tüdőt, mely ennek következtében kevésbé ellenálló a súlyos légúti fertőzésekkel szemben. Ez az aktív és passzív dohányzásra egyaránt igaz, és akkor különösen sajnálatos kockázati tényező, ha a magzatot, majd a fejlődésben levő kisgyereket érinti.
Tüneti kezelés és gyógyítás
Az allergének egy részét el tudjuk kerülni, vagy legalábbis csökkenthetjük környezetünkben az előfordulásokat. A parlagfű irtása például közérdek, nem is nehéz megvalósítani, csak nem szabad megvárni vele a virágzást. Ahol védik az őshonos növényzetet, rendszerint nem tud elterjedni.
Építkezéseken, letarolt területeken, sínek közt, ahol más növény nem tudna megmaradni, a parlagfű remekül eléldegél. Nyilvánvaló, hogy annak, aki a poratkák végtermékére érzékeny, lakásából el kell tüntetnie a porfogókat, a moshatatlan kárpitokat, szőnyegeket, és nagy gondot kell fordítania arra, hogy takarítás közben szájmaszkot viseljen. Ez a praktikus eszköz gyógyszertárakban kapható, s akkor is ajánlatos felvenni, ha a pollenallergiás mindenáron fűnyírásba vagy parlagfűirtásba akar kezdeni. (Gyógyszertárban kapható körülbelül 1200 forintért.)
A légúti allergiák kezelésére manapság tüneti szereket ajánlanak, ezek az antihisztaminok. Hatásuk beálltához egy-két hét is szükséges lehet, ezért érdemes még az allergiaszezon kezdete előtt beszerezni a szükséges adagot.
Ha a panaszok súlyosak, szoptatás alatt is nyugodtan lehet szedni ezeket a gyógyszereket, melyek hatásosan elnyomják a tüneteket. A gyógyítás kilátásai ugyanakkor nem túlságosan biztatóak. Az úgynevezett immunterápia során az allergiát kiváltó anyag erős hígításait fecskendezik a beteg orrnyálkahártyájára vagy injekció formájában beadják. Apránként növelik az allergén mennyiségét, és így az esetek egy részében megszüntethető a túlérzékenység. A terápia két-három évet vesz igénybe, de csak néhány allergiatípusnál hatásos a módszer.
Kérdések és válaszok
Melyek a leggyakoribb légúti allergének kisgyerekkorban?
– 3-4 éves korig nagyon nehéz meghatározni azokat az anyagokat, amelyek az adott gyereknél légúti allergiát váltanak ki. Ha kimutatható, akkor feltétlenül a pollen vezeti a sort. Ezután a leggyakoribb a háziporatka, utána a penészgombák következnek, majd az állatszőr. Ebben a korban gyakran előfordul, hogy az orvos kénytelen kizárólag a klinikai tünetek alapján végezni a kezelést, nem támaszkodhat konkrét vizsgálati eredményekre.
Mi a polip? Kialakulása összefügghet-e az allergiával?
– A polip az arcüregek és/vagy az orr nyálkahártyájának burjánzása. Ez akár kezeletlen allergia miatt is létrejöhet, hiszen ebben az esetben a nyálkahártya szinte folyamatosan gyulladásban van, és hajlamos a burjánzásra. Ha kezelik az allergiát, a polip visszafejlődhet néhány hónap alatt. Ezt az állapotot CT- (komputertomográfos) vagy MR- (mágneses magrezonanciás) vizsgálattal lehet megállapítani. A röntgenkép nem alkalmas a jó diagnózis felállítására. Ha a polip nem fejlődik vissza, műtéttel szokták eltávolítani.
Miért nem lehet a táplálékallergiát a szénanáthához hasonlóan antihisztaminokkal kezelni?
– Teljesen más folyamatok játszódnak le a táplálékallergia és a légúti allergia tüneteinek megjelenésekor. A légúti allergének a jól hozzáférhető nyálkahártyák allergénkötő helyeire férkőznek be, és hisztaminszerű anyagok felszabadulását okozzák. Az antihisztamin úgy előzi meg a reakciót, hogy leköti ezeket a helyeket, és meggátolja ezeknek az anyagoknak a felszabadulását. A táplálékallergia folyamata ennél sokkal összetettebb, szinte az egész szervezetet érintő reakciókat vált ki, másféle sejtek szintjén, és másféle kémiai folyamatokkal. Itt is a nyálkahártyából indul ki a probléma: a bélnyálkahártya áteresztőképessége változik meg. De a bejutó anyagok igen szerteágazó változásokat okoznak a szervezetben. Az egyetlen kezelési mód az allergén kiiktatása az étrendből.
Szaktanácsadó: Dr. Székely Ágnes gyermekorvos, fül-orr-gégész szakorvos.
Nátha vagy allergia?
Az allergiás hajlam örökletes: ha a szülők egyike allergiás, mintegy ötvenszázalékos a valószínűsége annak, hogy gyerekénél is jelentkezik a betegség valamikor, valamilyen formában. Csecsemőkorban többnyire száraz bőr, ekcéma, ételallergia jellemző, pollenallergia rendszerint csak a későbbi években alakul ki. Megfigyelések szerint ennek – az allergiás hajlam mellett – nagyobb a valószínűsége akkor, ha a csecsemőt már korán érte az inger, tehát a télvégi, tavaszi, nyári születésű gyerekeknél.Allergiára kell gyanakodnunk,
– ha ez előfordul a családban,
– ha csecsemőkorban is volt más allergiás tünet,
– ha a téli “szokásos” nátha is hosszan tartó orrdugulással jár,
– ha az orrfolyás mellé szemviszketés, rekedtség is társul, és a tünetek nem változnak,
– ha a panaszok megszűnnek néhány órára, napra, majd váratlanul ismét kitörnek a gyereken.
Náthára kell gondolnunk,
– ha a kezdeti híg orrváladéka néhány nap után besűrűsödik, míg allergia esetén mindig híg, vízszerű marad.
– A náthához gyakran egyéb tünetek, például hőemelkedés, fejfájás, étvágytalanság is társulhat.
Védekezés a pollennel szemben
A tavasznak egyre kevesebben tudnak fenntartás nélkül örülni: évről évre nő az asztmások, szénanáthások száma. Különösen a tavasz végi, nyár eleji időben erőteljes a pollenáramlás, ekkorra igen sok növény virágba borult már. Ha kisgyerekünknél egyértelműen a virágpor okozza az allergiás reakciókat, jobb, ha a szobában maradunk az igen terhelt napokon.
A pollenjelentés mellett saját megfigyelésünkre hagyatkozzunk: milyen a levegő közvetlen környezetünkben, milyen kisgyerekünk állapota. Városban a reggeli, vidéken az esti órák kedvezőbbek a levegőzésre. Nap-, úszó-, sí- vagy biciklisszemüveggel felszerelkezve elkerülhetjük a szemviszketést. Séta előtt kenjük be az orrlyukak belső felületét vazelinos vagy gyógyszertárban kapható, speciálisan erre szolgáló orrkenőccsel.
Gyakran öblítsük ki vízzel az orrlyukakat, tenyerünkből felszippantva vagy orrspray segítségével. Allergológus szakorvos kivizsgálhatja, mely növényekre érzékeny a gyerek. Fontos, hogy a természetben felismerjük ezeket, így el tudjuk kerülni a velük való közvetlen érintkezést. Az északi tengerpart mellett és kétezer méter fölötti magasságban jóval alacsonyabb, szinte minimális a levegő pollentartalma. Nyaralásunk tervezésekor számoljunk ezekkel a lehetőségekkel!
Több olyan tudományos közlemény is napvilágot látott, amely kimutatja, hogy dohányzásmentes, hobbiállat nélküli, por- és atkaszegény környezetben felnövekvő, anyatejjel táplált csecsemők közt sokkal ritkábban fordul elő allergia.
Mit tehetünk akkor, ha a megelőzésről már lekéstünk? A válasz egyszerű, a megvalósítása roppant nehéz: kerüljük el a kiváltó allergént! Megtehetnénk például, hogy az adott fa- vagy fűféle virágzása idején zárva tartjuk az ablakokat, és nem megyünk a szabadba – ez azonban, különösen gyerekeknél, aligha kivitelezhető. Ráadásul az arra érzékeny gyermekeknél már minimális mennyiségű pollen is kiválthatja a tüneteket. A parlagfű például a nyár második felétől kezd virágozni.
Ha lehetőségünk van egy-két hetes tengerparti nyaralásra, akkor időzítsük erre az időszakra, ez egészen biztosan javára válik parlagfű-allergiás gyermekünknek. Súlyos esetekben akár a lakóhely változtatása is szóba jöhet, hátha sikerül olyan vidékre lelni, ahol az adott növény nem honos. Itt jegyezném meg, hogy a parlagfű széles körű irtásával jelentősen csökkenthető a parlagfű-allergia.
Pollenmentes légtér
Ha kiderült, hogy kisgyerekünk pollenallergiás, igyekeznünk kell, hogy legalább lakáson belül viszonylag tiszta levegőt biztosítsunk számára. A napi levegőzés során úgyis gyötrik a tünetek, legalább a szobájából, illetve éjszakára szűrjük ki az irritáló anyagokat. Költséges megoldás, ha jó minőségű légmosó készüléket szerzünk be, ám ettől várhatjuk a legjobb eredményt.
2003. novemberi számunkban írtunk ezekről a berendezésekről.
Enyhébb esetben házi módszerekkel is próbálkozhatunk:
– Tartsuk csukva az ajtókat, ablakokat, csak éjjel 22 és 24 óra között szellőztessünk. Vidékenként változó, mikor a legintenzívebb a pollenáramlás, ám az éjszaka közepén általában mérséklődik.
– Erősítsünk az ablakba szerelt szúnyoghálóra belülről sűrű szövésű függönyanyagot (például organzát). Tépőzáras megoldással időnként kiöblíthetjük, és könnyedén visszatehetjük. Ha a lakásban egy másik ablakot is hasonlóan felszerelünk, a kereszthuzat kellemes légmozgást biztosít.
Allergia rovarcsípéstől
Igen gyakran fordulnak gyermekorvoshoz pókok, kullancsok, bolhák, tengeri sünök, medúzák sok kellemetlenséget okozó, de nem túlságosan veszélyes csípéseivel. Előfordulhat azonban, hogy az állat által befecskendezett anyag egyéni érzékenység miatt az egész szervezetre kiterjedő, akár életveszélyessé is váló allergiás reakciót vált ki. Méh- vagy darázscsípés következtében szokott előfordulni ilyen állapot, orvosi nevén anafilaxiás sokk. Nem csupán a megszokott viszkető bőrpír, könnyezés vagy hasfájás alakul ki, hanem gégevizenyő is, ami fulladáshoz vezethet, mert elzárja a levegő útját. A legsúlyosabb tünetek közé tartozik a keringés összeomlása.
Az allergiás sokk szerencsére csak ritkán fordul elő, de fontos tudni, hogy mi a különbség egy “sima méhcsípés” és egy olyan között, ami fokozottan érzékeny, allergiás gyermeket ér. Míg a felnőtt szervezetnek több mint száz méh csípése szükséges a halálos adag bejuttatásához, addig méhcsípésre allergiás egyénben már egyetlen szúrás is súlyos állapotot eredményezhet. Ezért mindenkinek, akinél a méh- vagy darázscsípés korábban allergiás sokkot okozott, magánál kell tartania vészhelyzetben beadható injekciót. Ez a fecskendő olyan gyógyszert tartalmaz, ami megakadályozza egy esetleges újabb méhcsípés esetén az allergiás sokk kialakulását.
Kiegészítő kezelésként antihisztamint, azaz az allergiás reakció hevességét csökkentő gyógyszert és kalciumot szoktak javasolni. A kellemetlen égést, viszketést vizes borogatással, jegeléssel csökkenthetjük. A méh- és darázscsípés-allergia szerencsére az immunterápiával gyógyítható túlérzékenységi reakciók közé tartozik.
Mit jelent?
Hisztamin: a fehérvérsejtek egy csoportja termeli, az allergiás tünetek jelentős részéért ez az anyag felelős. A hisztamin egy módosult aminosav (az aminosavak a fehérjék építőkövei), aprócska molekula, úgynevezett mediátor (jelátvivő). A hisztamin felelős a viszketésért, értágulatért (orrfolyás), az ödéma kialakulásáért. Az antihisztamin elnevezés olyan gyógyszercsoportra vonatkozik, amely gátolja ezt a biokémiai folyamatot, s ezáltal megakadályozza az allergiás tünetek kialakulását.
Immunterápia: Az allergiás betegségek immunterápiával történő gyógyítása igen vonzó módszernek bizonyult a közelmúltban. Mit is jelent ez az immunterápia? Amennyiben pontosan ismerjük az allergiát kiváltó tényezőt, az allergént, akkor ezt először igen kis mennyiségben, majd fokozatosan növekvő adagban juttatjuk a szervezetbe. Ennek következtében az immunrendszer a korábban túlérzékenységet kiváltó anyaggal lassan “megbarátkozik”, már nem fogja idegennek, betolakodónak tekinteni. Ha például a kisgyerek allergiás a méhcsípésre, akkor az allergiáért felelős fehérjét először kis adagban, injekcióval adjuk be, közvetlenül a gyermek bőre alá. Olyan nagy hígításban alkalmazzuk a szert, hogy várhatóan nem fog kiváltani allergiás reakciót. Mivel azonban teljesen mégsem zárható ki a súlyos tünetek kialakulása, csak olyan orvos végezhet immunterápiát, aki az allergiás sokk elhárításában is járatos. A kezelés további részében meghatározott időközökben fokozatosan emelkedő adagban adjuk a méhcsípés-allergént. Mire eljutunk a teljes adaghoz, a sikeres immunterápia segítségével kioltottuk a szóban forgó anyaggal szembeni túlzottan heves védekezést.
Immunterápiával méh- és darázscsípés okozta allergiában érhetjük el a legjobb eredményeket, és többé-kevésbé sikeresen lehet alkalmazni pollen- és háziporatka-allergia esetén is. A módszer hátránya, hogy meglehetősen költséges (a tb csak bizonyos esetekben támogatja), többszöri injekciózással jár, és nagyfokú óvatosságot igényel, hiszen, mint említettük, a kezelés maga is okozhat allergiás reakciót. A kezdeti alacsony allergéndózist egyre emelkedő adagban hetente-kéthetente injekciózzuk a bőr alá, amíg el nem jutunk a teljes adagig. Ezzel azonban még nem fejeztük be a kezelést. Havonta-évente újabb adagra van szükség, hogy megelőzzük az allergiás reakciót.
Légúti allergének
A légúti allergének közül elsősorban a pollenek, így a különböző fű-, fa- és gyomfélék okozhatnak allergiát. A melegvérű állatok tolla, szőre, nyála, vizelete és széklete egyaránt tartalmazhat allergiát okozó fehérjét. Hazai viszonyok között az emlősök közül leginkább a macska, a kutya és a tengerimalac okozza a panaszokat, a madarak közül pedig a papagáj. Külön gondot jelent, ha a kedvelt háziállatról derül ki, hogy erre érzékeny a gyerek. Ilyenkor a szeretett cicus szőrére vagy valamilyen testnedv-fehérjére allergiás gyerkőcnek bizony azt kell tanácsolnunk, hogy ajándékozza el az állatot. Előfordul persze, hogy a gazdi semmiféle csereállatot nem hajlandó elfogadni, és inkább tüsszögve, könnyezve, náthásan, antihisztamin-gyógyszerrel teletömve ölelgeti tovább cicuskáját.
Allergia forrása lehet a háziporatka és a svábbogár ürüléke, a penészgomba spórája is. A teljes atkamentesítés úgyszólván lehetetlen feladat, de sokat segít, ha eltüntetjük a kárpitok, szőnyegek, porfogók jelentős részét, és könnyen tisztántartható, lemosható darabokkal helyettesítjük őket. A fagyasztás is megöli az atkákat, ezért érdemes néha hűtőládába tenni a szabadban alaposan kiporolt, majd zacskóba csomagolt díszpárnákat, plüssállatokat. A szőnyegeket, süppedős foteleket dermesztő téli hidegben rakjuk ki néhány órára a teraszra vagy a kertbe. A penészedés nem csupán a lakás falait és a vizes helyiségeket érintheti, hanem a szobanövények örökké nedves földjét is.
A légúti allergiás tünetek jól ismertek: vízszerű orrfolyás, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, tüsszögés a szénanátha ismérvei. Láz nem kíséri, így tudjuk leginkább elkülöníteni a légúti vírusfertőzéstől. Gyakori ismétlődés esetén a hosszadalmasabb és visszatérő panaszok, a kiváltó tényező és a tünetek együttes megjelenése (például az augusztusi parlagfűvirágzás és az erre a hónapra eső, visszatérő “nátha”) allergiás eredet mellett szól.
Amennyiben az allergiás gyulladás a mélyebb légutakban, a tüdőben is megjelenik, köhögés, fulladás és nehézlégzés lép fel. E jelenség hátterében a kis léghólyagok simaizomzatának görcse áll: nem képesek kibocsátani a bennrekedt levegőt. Ezek a tünetek már asztmára utalnak. A korszerű kezelés helyileg alkalmazható, belélegezhető készítményekből áll. Egyik csoportjuk növeli a gyulladt, apró légutak átmérőjét, és így könnyíti a légzést, más szerek pedig csökkentik a gyulladást.
A parlagfű allergia
Igaz, a sokféle allergén közül a parlagfű csak egy, ám ennek pollenje okozza a legtöbb gondot. A júliustól október végéig virágzó parlagfű egyetlen növénye nyolcmilliárd virágporszemet is képes termelni. Allergiás reakció kiváltásához már harminc-negyven virágporszem is elég.
A pollenallergia jelentkezhet asztma, idényjellegű allergiás nátha és allergiás kötőhártya-gyulladás formájában. Magyarország mezőgazdasági művelés alatt álló területeinek jelentős részén elterjedt ez a növény, mely a hetvenes években még csak a huszonhetedik leggyakoribb szántóföldi gyom volt. Mára az első helyre került, és bekúszott a városokba is, ahol porral és korommal keveredve még súlyosabb kockázatot jelent pollenje – áll a Fővárosi Önkormányzat beszámolójában.
A parlagfű-mentesítés elsősorban a később megszületendő gyermekek, azután a parlagfűre érzékenyek, de még tünetmentesek, és csak harmadsorban a kifejezetten parlagfű-allergiások számára megoldás.
Nyomozás ételallergia esetén
Ételnaplóval hamarabb nyomára akadunk az allergiát okozó ételnek.
Ha a kicsi tejfehérje-érzékeny, sokszor már az anyatej közvetítésével elfogyasztott mennyiség is jellegzetes tüneteket okoz, ezért hamar fény derül a problémára. Nehezebb kiszűrni a tüneteket okozó ételt, ha a kisgyerek már sokfélét fogyaszt, a tünetek elviselhetőek, és csak hosszabb idő után észleljük őket. Gyakori hasmenés, hasfájás, hányás, szinte állandóan laza széklet, lassú gyarapodás, nyűgösség utalhat arra, hogy táplálékának valamelyik összetevőjét nem tudja feldolgozni a szervezete, különösen, ha baktérium vagy vírus okozta betegség nem áll a háttérben. A csalánkiütés rendszerint rögtön evés után lép fel, így egyértelműen utal az okozóra. A hajlatokban jelentkező viszketés, bőrpír tartósabb tünet, többféle ok állhat a háttérben (ruhanemű, asztma, mosószer), nehezebb a bűnös nyomára akadni.
Hirtelen, gyors reakció a száj és környékének duzzanata, pirossága, az étel elfogyasztása után tíz-harminc perccel, ritkábban néhány órával utána tör ki. Igen sokféle étel okozhat ilyen allergiás tünetet (nyers répa, eper, paradicsom, citrusok, kivi, tej, tojás, diófélék, hal), ezért ha a családban előfordult allergia, csak egy-kéthetente vezessünk be újabb ételféleséget, gondosan jegyezzük fel a dátumot és azt is, okozott-e bármiféle tünetet.
csökkentéséért.
Prick-teszt
A legtöbb szülő kétségbe esetten és tanácstalanul kap a fejéhez, mit tegyen? A tünetek észlelése esetén keressük fel a fül-orr-gégészetet, a pulmonológiai vagy az allergológiai szakrendelést – aszerint, hogy milyen tünetekben nyilvánul meg elsősorban a betegség. Többnyire az első lépések közé tartozik, hogy elvégezik a Prick-tesztet.
A teszt során egy egész sorozat allergiát kiváltó hatóanyagoldatot csepegtetnek a karra, majd finoman megkarcolják a bőrt. A művelet maga fájdalommentes, bár az apróságok megriadhatnak a “tű” látványától. Az igazi “megpróbáltatást” sok gyereknél leginkább az a 15-20 perc jelenti, amíg nyugodtan kell ülni, nehogy a felvitt cseppek elfolyjanak. Abban az esetben, ha a gyerek valamelyik szerre allergiás, akkor a csepp helyén a bőr jól láthatóan megpirosodik.
Mielőtt orvoshoz fordulunk
Térképezzük fel pontosan a gyermek tüneteit, s ha lehetséges, írjuk is le valamennyit időrendi sorrendben.
– Előfordult-e a családban allergiás betegség? Kinél, milyen formában?
– Milyen tünetekben nyilvánul meg a betegség? Olyanokat is soroljon fel, amelyek első megközelítésben talán nem függenek össze az allergiával! (Köhögés, fulladás, tüsszögés, kötőhártya gyulladás, viszketés a különböző testrészeken, gyakori fejfájás, szédülés, gyomorpanaszok)
– Mikor jelentkeznek a tünetek, mennyi ideig tartanak?
– Hol jelentkeznek a panaszok? Van-e olyan hely, ahol tünetmentes a gyerek?
Alternatív gyógymódok allergiára
Homeopátia
A szénanátha gyógyítása homeopátiával sem egyszerű. Ennek egyik oka, hogy a homeopátia a kezelést a beteg legjellegzetesebb, legegyénibb tüneteire alapozza. A pollenallergia esetében ezeket nagyon nehéz megragadni, hiszen a panaszok mindenkinél szinte teljesen egyformák: viszket a szem, a garat, folyik az orr. Másrészt azért is nehéz a gyógyítás, mert a betegség jórészt környezeti ártalmakból – légszennyezés, vegyszerezett táplálék – fakad.
Ha a homeopata orvostól várjuk a gyógyulást, nála is allergénmentes időszakban érdemes jelentkezni. Az orvos ez idő alatt próbálja alkati szerek segítségével mentálisan és fizikálisan megerősíteni a szervezet általános állapotát, hogy a gyermek nagyobb életerővel, fokozott tűrőképességgel fogadja a következő allergiás időszakot. Tomboló szénanátha közben, semmi értelme az alkati kezelésnek, ilyenkor a tünetek enyhítésére szolgáló szerekkel érdemes próbálkozni. (A homeopátia iránt érdeklődők a Magyar Homeopata Orvosi Egyesülethez fordulhatnak (1026 Budapest, Küküllő u. 9. Tel.:200 1632)) A biorezonancia-terápia
A bioenergetikával foglalkozó orvosok, természetgyógyászok az élő szervezetet körülvevő elektromágneses tér sajátosságaira alapozzák gyógyító tevékenységüket.
A test által kisugárzott elektromos rezgések megfelelő műszerekkel érzékelhetők. Ha a szervezetben valami kóros folyamat zajlik, akkor a rezgések eltérnek a normálistól. A biorezonancia segítségével gyógyító orvos egy számítógépre emlékeztető eszköz segítségével felfogja a hibás rezgésüzeneteket, a gép “kijavítja” azokat, majd az ily módon modulált harmonikus, azaz egészséges rezgéseket visszajuttatja a szervezetbe. A kezelés eredményeként olyan fizikai és biokémiai változások indulnak el, melyek beindítják a szervezet öngyógyító erőit.
A biorezonancia-terápia az allergia gyógyításának egy viszonylag új módszere. Dr. Peter Schumacher innsbrucki gyermekgyógyász felmérései szerint a biorezonanciával kezelt kis páciensek nyolcvanhárom százaléka tünetmentessé vált, tizenegy százalékuk esetében pedig elviselhetőbbek lettek a tünetek. Mindössze hat százalékuk nem reagált a terápiára. A módszer nagy előnye, hogy teljesen fájdalommentes, és semmilyen mellékhatása nincsen.
A biorezonanciaterápia egyik hazai képviselője dr. Kóczán István (1067 Budapest, Teréz körút 45. Tel.:312 3897). Hat éve az elsők között kezdett itthon ezzel a gyógymóddal foglalkozni. Tapasztalatai szerint gyermekek esetében már 4-5 alkalomból álló kúra tartós gyógyulást eredményez. Az első év során érdemes havonta egyszer, egy emlékeztető kezelésen részt venni. (A kezelés áráról nem kaptunk információt.)
Akupunktúra
Első hallásra hihetetlennek tűnik, de már egészen kicsi gyerekek gyógyításában is bevethető az akupunktúra. Persze, ne úgy próbáljuk elképzelni, hogy a kis páciens hosszú percekig fekszik egy ágyon, testében az akupunktúrás tűkkel. A kezelés során a kisebbek édesanyjuk ölében ülnek, és tulajdonképpen csak megszúrják a megfelelő akupunktúrás pontokat. Ezek az arcon, a halántékon, a tarkón és a kézfejen találhatók. Az allergiás tünetek már az első alkalom után enyhülnek, gyakran teljesen meg is szűnnek.
Tartós javulás reményében természetesen ez esetben is allergénmentes időszakban kell a kezelést kezdeni. A legtöbb akupunktúrás központban két éves kortól fogadnak gyerekeket.
Dr. Eőry Ajándok akupunktőr tapasztalatai szerint felnőtteknél a pollenszezon előtt végzett, húsz alkalomból álló kezelés, évekre megszabadítja a beteget az allergiás tünetektől. Gyermekeknél csupán tüneti kezelésként ajánlja az akupunktúrát, aminek hatása már az első kezelés után megmutatkozik. Egy kezelés ára 1800 forint.
A természet erejével
Ma Magyarországon sokféle, általában tengerentúlról származó növényekből kivont gyógyító készítmény szerezhető be. Szinte mindegyik az immunrendszer megerősítését, a szervezet méregtelenítését szolgálja, egy olyan egyensúlyi állapotot teremtve, amely már nem tekinti ellenségnek a korábban annak tartott allergént.
Láthatjuk, hogy számos lehetőség ismert már a pollenallergia elleni harcban. Ne csüggedjünk, ha gyermekünk egy-egy kezelésre nem, vagy csak csekély mértékben reagált. Nem vagyunk egyformák, más lehet hatásos a szomszéd kisfiú, és megint más a mi gyermekünk esetében. Az allergiás tüneteket azonban mindenképpen kezelni kell, hogy megelőzzük egy esetleges későbbi asztma kialakulását.
Segítség a hálóról
A www.vital.hu/themes/sick/allerg.htm oldalról színes, izgalmas cikkeket érhetünk el a különböző allergiafajtákról. Többek között a tej-, pollen-, toll-, vegyszer- és fémallergia kialakulásáról, tüneteiről és kezeléséről tájékozódhatunk.
A www.agybe.ngo.hu oldal az Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesületének honlapja. Naprakész beszámolót kapunk az allergiával kapcsolatos rendezvényekről, eseményekről, jogszabályokról, a hasznos segédeszközökről, és letölthetjük egy gyerekek számára is érdekes, színes, rajzos tájékoztató füzet anyagát is.
Igen hasznos a www.taplalekallergia.lap.hu oldal. A felület valójában linkgyűjtemény – a felsorolt címekre rákattintva egy pillanat alatt hozzáférhetünk az allergia általános kérdéseivel foglalkozó lapokhoz, cikkekhez, szervezetek honlapjához, adatokhoz, biztonságos receptek gyűjteményeihez. A témához kapcsolódó személyes tapasztalatainkat, kérdéseinket is “megbeszélhetjük” a lap fórumán.
Pollenjelentés, parlagfűellenes akciók, többféle fotó a növényről: www.parlagfu.hu
Asztmás és allergiás betegek országos szövetsége: www.abosz.hu
Az ÁNTSZ aerobiológiai hálózata, pollenjelentés: www.gov.hu/oki
Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság: www.makit.hu
Allergiával foglalkozó könyvek
Allergológia
Springmed betegtájékoztató könyvek
A kilenc kötetből álló, hiánypótló könyvsorozat írói Magyarországon élő gyakorló orvosok, akik szem előtt tartották a hazai viszonyokat és lehetőségeket. A könyvek érthetőek és jól használhatóak. A kisgyereket nevelő családok különös figyelmére tarthat számot dr. Cserháti Imre és dr. Mezei Györgyi Allergia – öröklődés – megelőzés című könyve, ami arra ad választ: mi mindent tehet a jövendő édesanya az apróság egészségéért már a várandósság és a szoptatás ideje alatt. Hogyan érhetjük el, hogy ne alakuljon ki az allergia, vagy enyhüljenek a már meglévő tünetek?
Hasonlóan érdekes olvasmány dr. Polgár Marianne Gyermekkori táplálékallergiák című munkája. Részletesen megismerhetjük az allergia, az atópia, a keresztallergia és más alapvető fogalmak jelentését és jelentőségét a gyakorlati életben.
A kötetek ára egységesen 960 Ft. Kapható gyógyszertárakban és könyvesboltokban.
Anita Reid – dr. Peter Howarth: Allergiamentes otthon
Hogyan alakíthatunk ki egészséges, allergiamentes otthont és életvitelt?
Az Alexandra Kiadó gyönyörű kivitelű, tartalmas könyve annak is hasznos lehet, aki nem készül új lakásba költözni, vagy komolyabb átalakításokba fogni a lakásában. Az első rész a különböző allergiák leírását tartalmazza, a továbbiakban csodálatosan illusztrált útmutatót olvashatunk arról, hogyan csökkenthetjük az allergének mennyiségét házon belül és kívül. Olyan egyszerű kérdésekről is szó esik, mint, hogy milyen típusú porszívót érdemes vásárolnunk, vagy mit tegyünk, ha az előző lakó macskát tartott a lakásban.
Alexandra Kiadó: 72/517-800. Ára: 3990 Ft
Allen Carr: Rövid úton leszokni a dohányzásról
(Így szokott le Amerika és Európa)
Kisgyerekeknél a passzív dohányzás növeli a légúti betegségekre és az allergiára való hajlamot, dohányfüst hatására súlyosbodnak a már fennálló tünetek. Legjobb, ha a leendő szülő rá sem szokik a dohányzásra, de ha már megtörtént, szokjon le minél hamarabb. Allen Carr könyve nem életidegen elméleten alapul: maga a szerző napi száz szál cigarettával élte világát a módszer kialakítása előtt, de immár húsz éve mondja el magáról: “hurrá, nem dohányzó vagyok!”
Mágus Kiadó; e-mail: [email protected] Ára: 1690 Ft.
Zöld nagyokos
Számos allergiás tünet amiatt alakul ki, mert környezetünkben, ételeinkben szervezetünk számára nehezen kezelhető vegyszerek, kémiai anyagok találhatók. Az Ökoszolgálat kiadványa alapvető gyakorlati tanácsokkal lát el arra nézve, hogyan kerüljük el ezeket az anyagokat a házimunka során, milyen élelmiszer-adalékokra kell különös figyelmet fordítanunk, hogyan juthatunk vegyszermentes élelmiszerekhez.
Ökoszolgálat Alapítvány. Ára: 450 Ft.
Tel.: 06-80- 269-446
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
