Gyakori jelenség az újszülötteknél a sárgaság
Ugyanakkor előfordulhat a sárgaság hátterében valamilyen rendellenesség, veleszületett vagy szerzett betegség is.
Fanni, az Rh-s baba
Tíz éve egy nagy pesti kórház gyermekosztályán dolgoztam. Fanni háromnapos korában egy Pest környéki szülőotthonból érkezett. Anyukája még az otthonban lábadozott. Már első látásra feltűnt, mennyire sárga a kislány bőre, a szeme fehérje. Szerencsére egyéb baja nem volt.
A laboratóriumi vérvizsgálatok során kiderült, hogy a vérében olyan ellenanyagok mutathatók ki, amelyeket az anyja szervezete termelt. Az anya ugyanis Rh-negatív vércsoportba tartozott, a gyerek viszont Rh-pozitív volt. Szüléskor a magzatból az anyába jutott Rh-pozitív vértestek ellenanyag-képzésre serkentették az anya immunrendszerét. Ezek az ellenanyagok bejutottak a magzat vérkeringésébe, és pusztítani kezdték annak vörös vértestjeit. Az ezekből felszabaduló hemoglobint a máj epefestékké bontja le – ez okozza a sárgaságot. Az epefesték, ha a vérben egy bizonyos szintet elér, károsítja a baba idegrendszerét.
Fanni epefesték-, más néven bilirubinszintje olyan magas volt, hogy az úgynevezett veszélyes zónába esett. Ilyenkor gyorsan ki kell cserélni a beteg vérét, hogy a keringő ellenanyagok és a veszélyes epefesték kimosódjon a szervezetből. Az újszülött köldökvénájába egy kis csövecskét helyeznek. Ezen folyatják be a konzerv vért, illetve ezen keresztül szívják le a baba saját vérét.
Fannika a két és fél órán át tartó beavatkozás alatt végig békésen aludt. A vércsere végére a bilirubinszint normálisra csökkent, ám a rákövetkező napon ismét emelkedni kezdett. Ekkor következett a fényterápia. Fannit kék színű gyógylámpa alá helyeztük, és híg cukoroldatot adtunk neki, infúzió formájában. A háromnapos kúra hatására a bilirubinszint csökkenni kezdett, és a kislányt tíznapos korában teljesen egészségesen hazaengedhettük.
Szerencsére a Fannikáéhoz hasonló történetek ma már ritkán fordulnak elő, hála az anti-D globulin injekció elterjedésének. Ha egy Rh- negatív nő szül vagy abortuszon esik át, egy-két napon belül meg kell kapnia ezt az ellenanyagot. Ezzel a kezeléssel az Rh-összeférhetetlenség veszélyes következményeit meg tudjuk akadályozni.
Sárgarépa, sütőtök…
Dórika héthónapos, igen jó étvágya van. Ez meg is látszik rajta, hurkák a karján, hurkák a combján, az arca is szép kerek. De nemcsak kerek a kis pofija, hanem az utóbbi időben kifejezetten sárgás árnyalatú is. Különösen az orra, valamint a tenyere és a talpa lett okkersárga. A jelenségnek egyszerű az oka: Dórika imádja a sütőtököt és a sárgarépát. Anyukája hetente kétszer-háromszor is elkészíti neki, hol az egyiket, hol a másikat. A sárgarépa és a sütőtök sárga színét a bennük lévő karotin adja. A karotin az A-vitamin előanyaga, ezért fontos, hogy elegendő mennyiséget fogyasszunk belőle. A túl sok karotin azonban meg is árthat. Ha például valaki túl sok bétakarotin tablettát szed, mérgezési tünetekkel is számolhat.
Dórikát persze ez a veszély nem fenyegeti, annyi sárga főzeléket nem lehet enni, hogy igazából baja legyen belőle. A babák karotinos sárga bőrszíne tehát teljesen ártalmatlan jelenség. Legfeljebb azon érdemes elgondolkozni, nem kellene-e mégiscsak kicsit változatosabban táplálni a csecsemőket.
Borika – az apja lánya
Az alig egyhetes Borika szép, jól fejlett baba volt. Még látszott rajta a szokásos enyhe sárgaság, de mást nemigen lehetett a szemére vetni, jól szopott, élénken mozgott. Tíz nap múlva azonban még mindig sárgának, sőt enyhén sápadtnak, vérszegénynek is tűnt, és egy újabb hét múlva, a következő vizsgálatkor már világos volt, hogy tényleg van valami gond vele. Ekkorra a lépe is tapinthatóvá vált, vagyis megnagyobbodott.
Elmondtam a szülőknek, hogy szeretnék néhány vizsgálatot csináltatni, amelyekkel kideríthető, mi okozza a sápadtságát, a sárgaságát. Azt is megkérdeztem tőlük, van-e a családban valamilyen öröklődő betegség. A fiatal szülők nem tudtak ilyesmiről. Aztán az anyuka elbizonytalanodva a férjéhez fordult: “Az anyukád mesélte egyszer, hogy volt valamilyen betegséged, mikor kicsi voltál. Meg is operáltak, tudod, az a vágás a bal oldaladon…”
Na erre felvillanyozódtam, és kértem az apukát, mutassa meg a vágás helyét. Meglátva a bal bordaíve alatti jellegzetes heget, kicsit úgy éreztem magam, mint Sherlock Holmes, amikor sorsdöntő nyomra bukkant. Kértem, hadd olvassam el a régi zárójelentéseit.
Ezekből kiderült, hogy veleszületett vérképzési rendellenességben, szferocitózisban szenved. Ennek a lényege a vörösvértestek alaki eltérése. A vörösvértestek normálisan olyan pasztillákra emlékeztetnek, amelyek középen benyomottak. Szferocitózisban viszont gömbszerűek, és hiányzik a középső bemélyedés. Az ilyen vörösvértestek sérülékenyebbek, könnyebben szétesnek.
A lép, amelynek fő feladata a vér szétesett sejtjeinek lebontása, az erőltetett ütemű munka miatt nagyobbodik meg. A sárgaságot a felszabaduló hemoglobinból termelődő kórosan felszaporodott epefesték okozza. Az igazi baj azonban a vörösvértestek számának megfogyatkozása, a súlyos vérszegénység kialakulása.
Az apuka csecsemőkorában vérszegénysége miatt többször kapott vért. Miután betöltötte az ötödik életévét, kivették a lépét. (A megnagyobbodott lép ugyanis maga is felgyorsítja a vörösvértestek szétesését, tehát árt.) Azóta teljesen jól van. Szinte el is felejtkezett arról, hogy valaha betegeskedett.
De a lezserséget sem szabad túlzásba vinni. Ugyanis akinek a lépét eltávolították, egész életében hajlamosabb lesz a fertőzésekre, mivel a lépnek fontos szerep jut a kórokozók elleni immunsejtek képzésében is. Ezért felhívtam a fiatalember figyelmét arra, hogy ha belázasodik vagy bármilyen tünetet vagy más fertőzést észlel, akkor feltétlenül keresse fel a háziorvosát – akit eddig egyébként még csak nem is ismert! -, és kérjen tőle Pneumococcus elleni vakcinát. Ez az oltás megvédi a leggyakoribb tüdőgyulladást okozó baktériumoktól, ezért akinek a lépét eltávolították, annak az oltást feltétlenül meg kell kapnia.
Borikát kivizsgálásra beutaltam egy gyermekkórház hematológiai szakrendelésére. A diagnózis az lett, amit vártam: “veleszületett szferocitózis” – éppúgy, mint az apukánál, akitől Borika ezt a rendellenességet örökölte. A kislány azóta jól érzi magát, és szépen fejlődik, de vérszegénysége miatt előbb-utóbb vért fog kapni. Öt év körül pedig minden bizonnyal neki is el kell majd távolítani a lépét. Ám minden reménye megvan arra, hogy mire felnő és gyereket szül, őt is csupán egy műtéti heg fogja emlékeztetni a gyermekkorban átélt kellemetlenségekre. Hogy a gyermeke örökli-e ezt a betegséget, azt biztosan nem lehet tudni.
Sárgaság az anyatejtől
Palkó szép, három és fél kilós egészséges újszülött volt. Háromnapos korában, mint a legtöbb baba, enyhén besárgult. Mivel a bilirubinszintje nem volt túl magas, ötnaposan hazaengedték a kórházból. Amikor otthonában először meglátogattam, mindent rendben találtam, leszámítva azt a tényt, hogy a kisfiú még mindig sárgának bizonyult. Elvégeztettem néhány vizsgálatot. Szerencsére sem a laboratóriumi tesztek, sem az ultrahang vizsgálat nem utaltak arra, hogy Palkó beteg lenne. Később aztán a sárgaság fokozatosan csökkenni kezdett, majd pár hét múlva teljesen megszűnt.
Végül is, mi állt az elhúzódó sárgaság hátterében? Palkó sárgaságát az anyatej okozta! Minden 200 anyatejes újszülöttből egyben szokott kialakulni ilyen típusú sárgaság, amikor az anyatej bizonyos alkotóelemei átmenetileg meggátolják az epefesték kiürülését. A jelenség teljesen ártalmatlan, és négy-öt hét alatt magától elmúlik.
Kapcsolódó cikkeink:
– A súlyos újszülöttkori sárgaság megelőzhető lenne
– Sárgaság csecsemő- és gyermekkorban
VII. évf. / 3. szám
Forrás: Anyák Lapja
Kapcsolódó cikkek
