Egy tanulmány során, mely az indított szülések veszélyeit vizsgálta, kiderült, hogy az először szülő kismamáknál magasabb a császármetszések előfordulási valószínűsége, nagyobb az átlagos vérveszteség és hosszabb a szülést követő kórházi tartózkodás ideje.
„Ha egy beavatkozást végzünk, annak nagyobb hasznának kell lennie, mint kockázatának” – magyarázza a cikk szerzője, Dr. Christopher Glantz, a Rochesteri Egyetem Orvosi Karának professzora, a vizsgálat vezetője. „Ha a szülésindításnak nincs orvosi haszna, nehéz megindokolni, hogy miért vállaljuk a magasabb anyai és magzati kockázatot”.
A szülésindítás egyre inkább a szülészet rutineljárásáva válik. A döntés nem következmények nélküli, mert az indított szülések másként zajlanak le, mind a természetesen módon, spontán beindultak. 485 először szülő édesanya szülésének menetét elemezték a Rochesteri Egyetem Egészségügyi Központjának 2007-es szülései közül. Kiderült, hogy az indított szülések harmada végződött császármetszéssel, szemben a természetes módon beindult szüléseknél tapasztalt 20 százalékos aránnyal.
A császármetszés nagyműtétnek számít, szövődményekkel járhat, gyakoribbak a fertőzések és ismételt műtétek válhatnak indokolttá. Indított szülések esetén meghosszabbodott a kórházi tartózkodás, minden száz kismamánál összesen 88 nappal. Az ilyen szülésekből született újszülöttek nagyobb eséllyel igényeltek oxigént a szülés után, vagy kerültek újszülött intenzív centrumba. Hasonlóan negatív hatások a többedszer szülő édesanyáknál már nem voltak kimutathatóak.
„Ha már szült egyszer egy édesanya, szervezete megtanulja a folyamatot, és meg tudja azt ismételni” – véli a professzor. Glantz és kollégái a Journal of Reproduktive Medicine februári számában számoltak be eredményeikről.
Forrás: Medipress