Kisgyerek

Az 1-3 éves korú gyermekek táplálása

A fejlődés és növekedés csecsemőkorban a legintenzívebb. Egyéves korra a kisgyermekek súlygyarapodása lelassul, és egyenletes ütemben növekszik a serdülőkor végéig.
2002. December 17.

Érdeklődésük középpontjában is a környezet megismerése áll, életüknek ebben a szakaszában az ételek passzív elfogadását azok felfedezése követi. Életkori sajátosságuk, hogy ízlésük napról-napra változhat, lehet, hogy amit eddig szívesen elfogadtak, másnap már nem eszik meg, vagy esetleg napokig csak egyféle ételt fogadnak el. Ebben a periódusban kell a későbbi táplálkozási magatartást és étkezési módot kialakítani, meg kell tanítani a gyermekeket a pohár, az evőeszközök, tányérok, szalvéta használatára.

Ekkor kell megtanulnia kanállal enni

Tápanyagszükséglet

Napi energiaszükségletük általában testsúly-kilogrammonként 90-95 kilokalória (kcal), amely összesen 1100-1300 kcal-át jelent. Az energiaigény 13-15%-át fehérjéből, 30%-át zsírból és a maradék 55-57%-ot szénhidrátokból ajánlott fedezni.

Fehérjeszükséglet

A napi fehérjeigény 35-45 gramm. Ennek a mennyiségnek célszerű a felét állati, illetve felét növényi eredetű fehérjével fedezni.

Állati eredetű fehérjeforrások:

(Tejet a legmegengedőbb ajánlások szerint egyéves kortól adhatunk, ha allergiás előzmény van a családban, akkor akár 3 éves korig is várhatunk vele)

– tej, sovány tejtermékek (kefir, joghurt, túró, író, sovány sajtok)

– sovány húsok, húskészítmények (csirkehús, pulykahús, halak húsa, sovány sertés- és marhahús)

– tojás

Növényi eredetű fehérjeforrások:

– gabonafélék, rizs

– burgonya

– sárgaborsó, lencse, szárazbab, zöldbab

Zsírszükséglet

A napi ajánlott zsírbevitel kisgyermekeknél 35-45 gramm. A növényi eredetű zsiradékokat (margarin, növényi olajok) érdemes előnyben részesíteni az állati eredetűekkel (vaj, zsír, háj) szemben, ételkészítéshez és kenőzsiradékként egyaránt. A koleszterinfogyasztás ne haladja meg a napi 150-200 milligrammot.

Az 1-3 éves korú gyermekek táplálása

Szénhidrátszükséglet

A napi összes szénhidrátigény kisgyermekkorban 150-190 gramm. A szénhidrátfogyasztáson belül a keményítő (burgonya, gabonafélék) növelése és a cukorfogyasztás csökkentése kívánatos. Különösen ajánlott a magas rosttartalmú zöldségfélék és teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása.

Az 1-3 éves korú gyermekek táplálása

Folyadékszükséglet

A folyadékigény 100-120 milliliter testsúly-kilogrammonként, tehát összesen 1-1,5 liter naponta. A legjobb ital a tiszta víz vagy ásványvíz. Az üdítőitalok, szörpök a magas cukortartalom, a kóla, feketetea és -kávé a koffeintartalom miatt nem ajánlott a kisgyermekek számára.

Napi szükséglet a különböző élelmiszercsoportokból

A kisgyermekek napi étrendjét az öt alapélelmiszer-csoport mindegyikéből célszerű összeválogatni. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor arra kell törekedni, hogy legalább háromnaponként minden sorra kerüljön. Ideálisnak a napi ötszöri étkezést tekinthetjük (reggeli-tízórai-ebéd-uzsonna-vacsora).

Kenyérfélék, rizs, tészták, egyéb gabonafélék

– naponta 3-4 adag ajánlott

– 1 adag: 1 szelet kenyér, kis tálka gabonapehely, 4 dkg rizs, 4 dkg tészta

– tartalmaznak: szénhidrátot, fehérjét, vitaminokat (B1, niacin), ásványi anyagokat

– ajánlott a teljes kiőrlésű gabonaféléket (rozskenyér, barna kenyér, Graham-kenyér, rozsliszt, Graham-liszt) és a barna rizst választani.

Gyümölcsök és zöldségek

– naponta 3-4 adag javasolt,

– 1 adag: 1 db héjas gyümölcs, 15 dkg bogyós gyümölcs, főzelék, nyers és párolt zöldség, illetve burgonya 15-20 dkg.

– tartalmaznak: szénhidrátokat (keményítőt, illetve gyümölcscukrot), rostokat, vitaminokat (A-vitamin: barack, répa, spenót, paradicsom stb., C-vitamin: citrusfélék, paprika, kivi, eper stb.), ásványi anyagokat.

– lehetőleg ne befőtteket, konzerveket válasszunk, mert ezek igen magas cukor, illetve sótartalmúak, cukrozott gyümölcslevek helyett is inkább részesítsük előnyben a natúr gyümölcsleveket.

Húsok, húskészítmények, tojás

– húsfélét hetente többször, tojást hetente három darabot fogyasszanak a kisgyermekek.

– 1 adag: hús: 3-5 dkg, húskészítmény: 3 dkg

– tartalmaznak: állati eredetű fehérjét, zsírt, vitaminokat (B-vitamincsoport, A-vitamin), ásványi anyagokat (legfontosabb vasforrások).

– a látható zsírt lehetőleg távolítsuk el a húsokról, több baromfit kapjanak a gyermekek.

-a füstölt- és a konzerv készítmények só- és zsírtartalma igen magas, ezért fogyasztásuk nem javasolt.

Tej és tejtermékek

– naponta 2-3 adag ajánlott.

– 1 adag: tej, tejes italok: 2 dl, kefir, joghurt: 1,5 dl, sajt, túró: 3 dkg.

– tartalmaznak: fehérjét, zsírt, szénhidrátot (tejcukrot), vitaminokat (B-vitamincsoport), ásványi anyagokat (legfontosabb kalciumforrások).

– részesítsük előnyben az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket.

Zsiradékok

– naponta fogyaszthatók, ételkészítéshez, kenyérre kenve, a napi összmennyiség 3-4 dkg legyen,

– 1 adag: margarin, olaj: 1-1 dkg,

– tartalmaznak: zsírt és vitaminokat (A-, D-, E- vitamin),

– célszerű a növényi eredetű zsiradékokat választani (margarinok, napraforgó-, olíva-, kukoricaolaj stb.), az állati eredetű olajok közül a halolajoknak igen kedvező az élettani hatásuk.

Nem ajánlott:

Ne adjunk a kisgyermekeknek:

– egész diót, mogyorót, cukorkát stb., mert félrenyelhetik,

– nyers tojást, húst tartalmazó ételeket,

– csípős vagy erősen fűszerezett ételeket.

Ne szoktassuk rá az “értéktelen” ételekre a gyermekeket: chips, cukorka, édesség, mert elhízáshoz vezethetnek, és a fogszuvasodás kialakulását is elősegítik. Ne sózzuk vagy cukrozzuk utólag az ételeiket, próbáljuk meg a természetes ízeket megkedveltetni velük.

További hasznos cikkek:

Babák hozzátáplálása: ahogy a legjobb a kicsinek és a nagynak

A zsíros, feldolgozott ételek butítják a gyerekeket

Ne szoktassuk rá a nassolásra!

Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu