Ma már egyre ritkábban, inkább csak sürgős császármetszés esetén döntenek általános érzéstelenítés, köznapi nevén altatás mellett. A gyógyszert a szülő nő vénájába adják be, majd légcsövébe úgynevezett tubust vezetnek be, hogy lélegeztetését az altatás idejére biztosítsák.
Ritka, de nagyon súlyos, nehezen befolyásolható, akár végzetes szövődmény lehet, amikor a tubus bevezetése során fellépő hányinger miatt étel vagy gyomorsav jut a légcsőbe, illetve a tüdőbe. A műtét végeztével egy másik, szintén intravénásan beadott gyógyszerrel „ébresztik” a kismamát.
Erre utólag nemigen szokott emlékezni, mert a műtét után általában mély álomba merül, ekkor azonban már segítség nélkül is tud lélegezni. Mellékhatásként émelygés, hányás előfordulhat, s az első felkelésnél szédülésre, ájulásra is számítani lehet.
Jelenleg az altatás mellett a spinális érzéstelenítés a legelterjedtebb Magyarországon a császármetszéseknél,szinte mindenütt kiszorította a jóval kockázatosabb altatást. A gyógyszert injekció formájában juttatják a gerinccsatornába, a kemény gerincagyburkon belülre. Hatása öt-tíz percen belül beáll: úgy érzi a kismama, mintha nem is lenne lába. Köldöktől lefelé nincs fájdalomérzékelés, de az érintések érezhetőek maradnak.
Hatása a beavatkozás után néhány órán belül teljesen elmúlik, de addig együtt kell élni azzal a furcsa érzéssel, hogy az ember deréktól lefelé mintha nem is létezne, a lábak mozdítása lehetetlen. Mellékhatás lehet az úgynevezett posztpunkciós tarkótáji fejfájás, mely a műtét után egy-két nappal léphet fel. Speciális, vékony tű használata csökkenti e szövődmény fellépésnek valószínűségét.
A legkorszerűbbnek tartott műtéti érzéstelenítési technika az epidurális érzéstelenítés. Ez a külső szemlélő számára ugyanolyan, mint a spinális: gerincbe adott injekció. A szúrás azonban nem hatol át a kemény agyburkon, hanem vékony katéteren keresztül a körülötte levő epidurális térbe juttatja a gyógyszert. A tű kihúzása után a katéter a helyén marad, így szükség esetén növelhető a gyógyszeradag, sőt műtét utáni fájdalomcsillapításra is alkalmas, és ez sem utolsó szempont. A két módszer ötvözésére is van lehetőség, ami egyesíti az előnyöket a hátrányok nélkül.
Legtöbbször nem a szülő nő dönti el, melyik érzéstelenítési eljárást fogják nála alkalmazni. Több szempontot is mérlegelnie kell az orvosnak, annyi azonban bizonyos, hogy a gerincközeli érzéstelenítés legalább azt lehetővé teszi, hogy lássuk a kisbabát a születése utáni pillanatban, sőt, talán egy puszira is odanyújtják.
Szaktanácsadó: Dr. Krasznai Péter szülész-nőgyógyász kandidátus
További hasznos cikkek:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
