Valójában a legtöbb kismama a kórházban ügyesen szoptat, az idegen környezet ellenére is biztonságban érzi magát és gyermekét. Vannak azonban olyan édesanyák, akiknél nem alakul ki a szoptatási önbizalom, és hazatérvén kétségek között vívódnak.
Az előtej más
Egyáltalában jó-e az én tejem? – hangzik a kérdés, hiszen a kórházban sűrűbbnek, sárgásabbnak tűnt, itthon pedig hígabb, vizesebb. És ez valóban így van. Az úgynevezett előtej sűrűbb, zsírosabb, összetétele más, az újszülött babák igényét elégíti ki. Pár nap múlva a tej valójában vizesebbnek tűnik, de ez nem azt jelenti, hogy a minősége rosszabb lenne.
A mellből ürülő tej összetevői a szoptatás ideje alatt is változnak. Először a hígabb és édesebb folyadék ürül, ebben választódik ki a fehérje és a tejcukor. A szoptatás végén emelkedik a tej zsírtartalma. Ezért is jó, hogyha a mama felváltva egy-egy mellről szoptat és azt maradéktalanul kiüríti. Így minden tápanyaghoz hozzájut a baba, míg ha csak félig ürül ki a mell, a zsírban gazdag összetevők nem jutnak a gyerekhez. Pedig minden összetevőre nagy szükség van.
Az anyatej a víz-, a folyadék- és sóháztartást, a tejcukor az energiaszükséglet egy részét, a kalciumfelszívódást biztosítja, serkenti az agyfejlődést. Ezenkívül hozzájárul a baba sajátságos bélflórájának kialakulásához.
A tejcukor egy része ugyanis nem szívódik fel a vékonybélben, hanem emésztetlenül a vastagbélbe jut. Itt savanyú bélmiliőt teremt. A savanyú vegyhatás az alapja a csecsemőkre jellemző jellegzetes bélflórának, ami hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez és bizonyos emésztőszervi funkciókat is ellát. Például vitaminokat termel, megakadályozza kórokozó bélbaktériumok megtelepedését.
Sok gyermek eleinte a nem felszívódott tejcukor hatására görcsökkel reagál, ez azonban csak átmeneti állapot. Ennek a látszólagos emésztési nehézségnek több a haszna, mint a kellemetlen következménye. A zsírok nemcsak energiaforrások, hanem az immunrendszer építőkövei is.
Hogyan segíthetünk?
Mivel mozdíthatjuk elő a tejtermelést? Először is az édesanyák takarékoskodjanak energiájukkal és a szoptatások között pihenjenek kicsit. Többen vitatkoznak azon, hogy kell-e a mellett teljesen kiüríteni, azaz a szoptatás után kell-e fejni. Valójában a kismamák többsége nem rajong a fejés műveletéért. Mégis a váltott mellről történő szoptatáskor is marad még tej a már üresnek hitt mellben, és ezt az első hetekben jó onnan eltávolítani. Ez egyrészt a tejelválasztás további ingere, valamint megakadályozza a rettegett csomósodást és a következményes gyulladást.
A fejésnek megvan a maga technikája, erre mindenki önmaga jön rá, hogy a bimbóudvar melyik részét nyomogatva tudja a tej kibocsátást a legsikeresebben beindítani. A lefejt és összegyűjtött anyatej pedig a jégszekrénybe eltehető, fagyasztható és a későbbiekben, vészhelyzetekben felhasználható, azaz aranytartalék.
Kézi módszer
A mell mechanikus kiürítésére sok eszköz áll rendelkezésre, de legjobb a bevált kézi módszert megtanulni. Általában a két mell által termelt tejmennyiség nem egyforma, ilyenkor az előző maradék kiskanállal a babával szükség szerint megetethető. A tartalék megnyugtat. A nyugalom pedig növeli a tej mennyiségét. Nincs rossz tej, nincs nehezen emészthető tej sem. Az első hetekben több baba változó mennyiségeket szopik. Ez majd a későbbiekben kiegyenlítődik. Ha a baba fejlődik ne aggódjunk, hanem tegyük dolgunkat és így megfelelő mennyiségű tejünk lesz.
Ugyanakkor, ha a baba eleget szopott, akkor a tej kiürül a mellből és a kereslet-kínálat elve alapján pont annyi tej fog termelődni, amennyire a babának szüksége van. A kezdeti időkben a fejés ha azt a cél szolgálja, hogy több tej termelődjön, akkor inkább fejés helyett a szoptatást érdemes választani: összebújni a csecsemővel és annyiszor megszoptatni, ahányszor csak tudjuk. Ettől a gyakori mellre tételtől fog igazán beindulni a tej, sokkal eredményesebb mint a fejés.
Fontos szem előtt tartani, hogy nincs olyan, hogy túl sokszor, vagy túl hosszú ideig szopik az újszülött. Ami káros, az az időre szoptatás, a szoptatások gyakoriságának és időtartamának előre kiszabása. Egy újszülött akár napi 10-12 alkalommal is szopizni szeretne. Ez teljesen természetes és pont ettől fog kialakulni a kereslet-kínálat.
IV.évf./6.sz.
Forrás: Baba Magazin
Kapcsolódó cikkek
