Persze lehet, hogy ezeket a szavakat olvasva felhördülsz, és azt mondod, nem létezik, hogy jót akarna, annyira ellenségesen viselkedik. Most mégis arra biztatnálak, nyiss neki tiszta lapot, tekintsd kiindulási alapnak, hogy jót akar, segíteni szeretne, és próbálj újból nekifutni, hátha sikerül elviselhetőbbé vagy akár barátságossá tenni a kapcsolatotokat. Indulj ki három alapvető módszerből!
Nem ritka az anyós-meny rossz viszony
1. Ismerd meg minél alaposabban!
Ez úgy lehetséges, ha kérdéseket teszel fel neki, és aprólékosan kifaggatod a tapasztalatairól. Kérdezd például a párod születéséről, a terhesség alatt szerzett élményeiről. Milyen volt akkor a terhesgondozás? Aggódott-e, vagy inkább bizakodó volt? Választott orvost, vagy ügyeletesnél szült? Milyen volt a szülőszoba? Hogyan zajlott a szülés? És így tovább, millió apró és tanulságos részletre rákérdezhetsz. Egy kérdést azonban sose felejts el feltenni: milyen érzés volt az, amikor… Ugyanígy kérdezheted a munkájáról, a barátnőiről, arról, hogy mivel foglalkozott legszívesebben, mit szeretett és mit nem kedvelt a szülei nevelési stílusában.
Melyik a kedvenc könyve, filmje, verse? Mi az, ami a legjobban segít neki kikapcsolódni, lazítani? A kérdésekkel és az ezek nyomán kibontakozó beszélgetésekkel nemcsak érdekes és fontos részleteket tudhatsz meg róla és arról, hogy milyen környezetben nőtt fel a párod, hanem azt is megelőzheted, hogy állandóan te, illetve a te nevelési stílusod, szoptatási szokásaid, főzési módszereid legyenek terítéken.
2. Próbáld megérteni cselekedeteinek mozgatórugóit!
Könnyen lehet, hogy sok olyasmi derül ki a múltból, amit sehogyan sem értesz. Ilyenkor ne lépj túl ezen, hanem próbálj minél többet megtudni és megérteni az érthetetlennek tűnő döntések, események érzelmi hátteréről. Vajon milyen félelmek húzódhatnak meg örökös aggodalmaskodása mögött? Vajon miért érzi úgy, hogy folyton ajándékokat kell hoznia, adnia? Mitől érzi magát elégedettnek, mi az, ami megnyugtatja, megnyugtatná? Meg fogsz lepődni, mennyire új nézőpontokhoz juthatsz így! Az elviselhetetlennek tűnő viselkedés mögött néha szívszorítóan sok szomorúság, kudarc, magány lapulhat meg, nem pedig agresszivitás és rosszindulat.
3. Vond be!
Próbáld érdeklődését és szándékát, hogy részt vegyen a családotok életében, olyan mederbe terelni, ami mindenki számára elfogadható érzelmi és gyakorlati szempontból is. A gyerekek számára például egyértelműen gazdagító tapasztalat a jó kapcsolat a nagyszülőkkel, ebbe érdemes energiát fektetni, hogy megtaláljátok a legjobb lehetőségeket. Lehet, hogy kezdetben az a jó megoldás, ha együtt mentek el szoptatós baba-mama csoportba (különösen a La Leche Liga-csoportokat ajánlom), Csiri-biri tornára, Tücsökzenére, Ringatóra. Ha fejlesztő foglalkozásra van szükség, akkor oda.
Ezek olyan alkalmak, ahova idővel egyedül, illetve kettesben is elengedheted őket. Így közös élményekre tudnak szert tenni, és anyósod is tapasztalatokat szerezhet arról, milyen manapság szülőnek lenni, mik a hasonlóságok és mik a különbségek az ő tapasztalataihoz képest. Hívd el magaddal hordozóklubba vagy tornázni, esetleg a Születés Hete némelyik előadására.
Mióta világ a világ, az új generációk az elődök tapasztalataira és segítségére építettek. Ez csak az utóbbi 40-50 évben változott meg drámaian. Megér néhány kísérletet, hogy változtass ezen, mert úgy neked is sokkal könnyebb lesz. Szeretettel, nyitottsággal messzebbre mész, mint örökös vitákkal, sértődésekkel. Próbáld ki!