– Mindannyiunknak vannak emlékeink, amelyeket fájdalmasnak, igazságtalannak, dühítőnek éreztünk gyerekkorunkban, akármilyen jó szüleink is voltak – mondja Turáni Szabolcs, a Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje! szülői kommunikációs tréning egyik vezetője. “A hasonló élményekre azonban másképpen válaszolunk. Vannak, akik elfelejtették őket, vagy legalábbis úgy tesznek, és nem szeretnének szembesülni a rossz érzéssel akkor sem, amikor szülőként már a másik oldalon állnak”.
– Én is így nőttem fel, mégis lett belőlem valaki, ez a világ rendje. Mások, akik nem utasítják el a változás lehetőségét, talán már gyerekkorukban megfogadták, hogy ők bizony másképp csinálják majd. Lehet, hogy sikerül másképpen kezelniük egy-egy konfliktust, de az is lehet, hogy csak arra döbbennek rá, hogy bizony mégiscsak szüleik mintáit követik. Vannak, akik ebbe nem törődnek bele, és más nevelési megoldásokat keresnek.
– Könyvesboltban bukkantam rá egy könyvre, amely éppen ilyen más hozzáállást sugallt – folytatja Skita Erika, aki Szabolcs párja nemcsak a tréningen, hanem a magánéletben is. – Amellett, hogy nekem azonnal megtetszett, másokkal is meg akartam ismertetni. Felvettem a kapcsolatot a szerzőkkel, és beindítottuk a szülő-gyerek kommunikációs tréninget. Mert jó a könyv, de még jobb csoportban, “élőben” megismerni azt a módszert, amely együttműködésre, elfogadásra és türelemre segít, és megtanítja, hogy elfogadjuk a negatív érzéseinket is.
– Tréningre az szorul, aki valamilyen területen elakadt? Lehet ösztönösen is jól nevelni?
– Fejlődni jó dolog, nem kell ahhoz kudarc, hogy valaki jobban akarjon boldogulni egy helyzettel. Sok szülő érzi, hogy bár számos területen képzett, a gyereknevelés ismeretlen terep számára. A legtöbben nem is tudják megfogalmazni, melyek is a szülői feladatok. Persze zsigerből is lehet valaki jó szülő, ha az ehhez szükséges alapkészségekkel rendelkezik, gyerekként magába szívta a mintát, de ha ezt a gyakorlatot tudatosítja is, akkor olyan módszerrel rendelkezik, amelyet teljesen új helyzetekben is alkalmazhat. Hogyan szembesül például az a szülő a gyerekei féltékenységével, aki egykeként nőtt fel?
Erika és Szabolcs módszerének egyik “titka”, hogy tőlük aztán nem tudod meg, adjál-e cumit vagy se, hány hónapig szoptass, és mikortól aludjon külön szobában a gyerek. Erre vonatkozólag már úgyis rengeteg, sokszor egymásnak ellentmondó tanácsot kaptál. Megmarad neked a döntés joga és felelőssége. A tréningen a hozzáállásod és a gondolkodásmódod fog változni.
Csatározások nélkül
Az már csak természetes, hogy a szülő összeszólalkozik kamasz gyerekével. Vagy azzal a kis önfejű óvodással, és persze a kétéves méregzsákkal. De hát az egyéves is mindig másfelé akar menni, a féléves meg kifújja a főzeléket. A három hónapos nem akart szopni, amikor fájt az ínye, Lacika meg idő előtt kibújt a pocakból. Ha így nézzük, mindig mást csinál a gyerek, mint amit kellene neki, mint amit mi, felnőttek megmondunk. Zsörtölődünk vagy nem, azt hisszük, igazunk van. Ettől még nem változik semmi, csak a kapcsolatunk romlik meg.
Azért nem mindenki gondolkodik így. Van, aki kezdettől fogva egyenrangúságra törekszik egy szeretetkapcsolatban, és van, aki a mindennapi csatározásban jutott el oda, hogy számára értékesebb a kapcsolat annál, hogy a másikat legyőzze benne.
A vesztes-vesztes helyzetnél persze jobb a nyertes-nyertes, de hogyan lehetséges ez? A kompromisszumos megoldásokat ismerjük, ám van ennél nyerőbb is. Szendrei Edit, a Gordon-módszeren alapuló Szülői eredményesség tréning oktatója szerint a konfliktusokat konszenzussal is meg lehet oldani.
– A politikai hírekből ismerős szó a családon belül is ugyanazt jelenti: a más véleményen levő felek, akiknek ütköznek érdekeik, a kapcsolatért hajlandók változtatni véleményükön. Ennek persze alapfeltétele a kölcsönös bizalom, a másik meghallgatása és saját érzéseink, szükségleteink helyes kifejezése is.
– Ez néha még felnőttnek sem könnyű, mit kezd ezzel egy gyerek?
– A harmincórás tréning jó részében a résztvevők azt gyakorolják, hogyan fejezzék ki érzéseiket, hiszen ehhez először vállalni kell a negatív oldalt is, holott szeretnénk mindig jó színben feltűnni. A Gordon-módszeren alapuló kommunikáció nagyjából két év alatt sajátítható el készségszinten, tehát érdemes minél előbb elkezdeni, és nem túl parázs vitáknál alkalmazni, hogy az első földre vetős dühroham már jól kezelhető vagy akár elkerülhető legyen. A csoportos tréningen izgalmas vagy kevésbé rázós helyzeteket gyakorlunk – jól jön ez a párkapcsolat terén is és mindenhol, ahol eddig csak eredmény nélkül vitatkoztál.
Szülők Iskolája
Zsófi és Zsolt első gyereküket várják, azt mondják, semmit nem tudnak még a gyereknevelésről, és a lélektani háttérre is kíváncsiak. Anita ösztönös szülőnek véli magát, de úgy gondolja, ha tanul még hozzá valamit, az csak jó lesz a gyerekének, hiszen így jobb anyukát kap. Amit egy újabb játékra költene, inkább ebbe fekteti be, hiszi, hogy a gyerkőc így jobban jár. Orsi és Szilvi már kisgyerekes szülők, Andrea keresztmama, saját gyereke még nincs – őket egyszerűen az érdeklődés hozta el a Bagdy Emőke vezette Szülők iskolája tanfolyamra.
– Általában azok fordulnak hozzám, akiknek nem volt előzetes elképzelésük arról, milyen is lesz majd egy gyerekkel az élet. Nem beszélgettek arról, hogyan képzelnek el egy-egy helyzetet, hogyan oldanak majd meg bizonyos konfliktusokat – mondja dr. Hódi Ágnes, a tanfolyam egyik előadója.
A beszélgetések során aztán kiderül, hogy a szülők apró, de nagyon lényeges dolgokra sem gondolnak: például hogy kisgyerekkel a földre ülve jó játszani, egyáltalán játszani kell vele, az ő szintjén, mert csak így kerül közel a szülőhöz. A felnőtt nem veszi észre, milyen ritkán néz a gyereke szemébe, mert csak a ruhájára figyel, vagy a hajára, holott a kicsi csak a szemkontaktusnál érzi, hogy figyelt rá a szülő.
Egész nap rám sem néz – ezt éli át, még ha anya ott is volt mellette, de mobilozott, takarított. Aztán anya nem érti, miért nem kakil a bilibe a kicsi. Miért tenné, amikor tisztába tevéskor már hosszú ideje látja anyja arcán, hogy ez undorító dolog, és ő nem akar olyat tenni, hogy anya ne szeresse. A totyogó szemszögéből egészen másképpen fest a világ, mint ahogyan mi látjuk. Ahhoz, hogy jó szülők legyünk, meg kell ismernünk az ő perspektíváját. A még gyermektelen felnőtt számára ez ismeretlen nézőpont.
Az előadás során kérdések is felmerültek, és Zsolt elmondja, hogy a hallottak alapján lesz mit újragondolni és átbeszélni. Valóban jócskán akadt olyasmi, amire ők sem gondoltak, újabb kérdések fogalmazódtak meg bennük. A kisgyerekes szülők hol megnyugodtak, hogy jól csinálták eddig, hol megkönnyebbültek, hogy még lehet változtatni.
Végül is nincs olyan jó szülő, aki ne lehetne jobb holnap. Mindannyian szeretjük a gyerekünket, de lehet, hogy tudnánk jobban is. Ha kedved van tudatosan tenni is ezért, nézz körül a neten, milyen lehetőséget találsz a közeledben. Te is boldogabb leszel egy jól működő kapcsolatban.
Kapcsolódó cikkek:
– “Együtt nevetünk, együtt nevelünk”
– A szigorú szeretet sikeressé teszi a gyereket!
– “Érted, amit mondok?” – Így hagyd abba a veszekedést!
Kapcsolódó cikkek
