Hálapénz vagy ellenérték?
Az utóbbi húsz évben nagyon sokszor terítékre került a hálapénz Magyarországon, több egészségügyi kormányzat is nekiveselkedett annak, hogy megszüntesse. A hálapénz egyáltalán nem világjelenség, hanem az alulfinanszírozott egészségügyi rendszerek jellemzője. Az alulfinanszírozás egyrészt a szegényes tárgyi feltételeket jelenti, a képzettséghez, szakmai felelősséghez és időráfordításhoz képest igen alacsony fizetéseket, másrészt a nyújtott szolgáltatások nem egészen arányos térítését az egészségbiztosító részéről.
Míg a hálapénz Észak- és Nyugat-Európában ismeretlen jelenség, az egykori szocialista országokban a mai napig is mindennapos. Köztudomású, hogy nem minden orvosi, egészségügyi területen van hálapénz, és ahol van, ott sem egyforma mértékű, és azt is szinte mindenki tudja, hogy a szülészet az egyik legérintettebb szakma az orvosválasztás elterjedt szokása miatt és azért, mert jó esetben nem időzíthető a szülés, nem jósolható meg pontosan az időtartama sem. Vagyis a választott orvos az úgynevezett rendelkezésre állással a munkaköréhez képest pluszt teljesít, amiért azonban a munkáltatója (logikus módon) nem fizet, ezt ellensúlyozza a hálapénz félillegális gyakorlata.
Bár a szülészeti hálapénz továbbra is létezik, azt mégsem mondhatjuk, hogy semmi változás nem történt volna akár csak az elmúlt tíz évben. Jól példázza ezt az egyik kitöltő esete, aki 150 ezret fizetett az orvosának, aki előzetes megállapodásukat szóról szóra betartotta, és még számlát is adott a kapott pénzről egy vidéki kórházban, természetes szülést követően.
Számos szülészet megszüntetése eredményezte például azt, hogy nagy praxissal rendelkező szülészorvosok háttérintézmény (munkahely) nélkül maradtak. Ha nem tudtak vagy nem akartak más szülészeten elhelyezkedni, számukra az úgynevezett “externista”, azaz külsős státusz maradt. Az externista szerződésben áll a kórházzal, bizonyos feladatokat ellát ott díjazásért vagy anélkül, fizetést azonban nem kap, szüléseit és műtéteit azonban lebonyolíthatja a kórházban. Következésképp akinek externista a választott orvosa, feltehetőleg előre megállapodik vele a szolgáltatás ellenértékéről, ami ebben az esetben nem igazán minősíthető a szó klasszikus értelmében vett hálapénznek.
A legszembeszökőbb változás talán az, hogy az orvos mellett egyre fontosabbá válnak a vajúdás alatt végig jelen levő, az anyát érzelmi, kényelmi szempontok alapján (is) támogató kísérők, például a fogadott szülésznő, a dúla, a családi kísérő. Az orvos szerepe a komplikációk elhárítása, a folyamat szakmai figyelemmel kísérése, de nem feladata az állandó jelenlét, az érzelmi támasz nyújtása, a vajúdás természetes folyamatának segítése természetes eszközökkel.
A szülés körüli segítők díjazásának változásaiban is nyomon követhető, hogy a kismamák egyre inkább igényt tartanak ilyen típusú támogatásra, jelenlétre: a szülésznők segítségét mind többen honorálják az akár az orvos díjazását is elérő összeggel, de mindenesetre többel, mint tizenöt-húsz évvel ezelőtt, amikor a szülésznő még sokkal inkább mellékszereplő volt az orvos mellett, aki „vezette” a szülést, és jellemzőbb volt, hogy kávét vagy desszertet kaptak, mint pénzt. Friss felmérésünk egyik természetesen szülő válaszadója, aki 50-50 ezer forintot adott orvosának és szülésznőjének, így indokolta ezt: “Maximálisan elégedett voltam a szülésznőmmel és az orvossal is.”
Új tendencia: dúlával, ügyeletesnél
Egyre elterjedtebb, bár egyelőre korántsem tömegesen előforduló gyakorlat az is, hogy a nők dúlával mennek szülni, és az éppen ügyeletes orvosra, szülésznőre bízzák magukat. Így biztosítják maguknak a szakmai szempontból korrekt ellátást, amely minden biztosítottnak jár, valamint azt a vajúdás egész időtartamára kiterjedő, nem szakmai, személyre szabott, intenzív támogatást, jelenlétet is, amit a dúla nyújt. A dúlák díjazása a kérdőívünkre adott válaszok alapján szintén nagyon széles skálán mozog az ingyenességtől a 80 ezer forintig.
Magánkórház
Jelenleg három olyan magánkórház van, ahol szülni lehet, a Róbert Károly Magánklinika, a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika és a Telki Egészségközpont és Kórház. Az intézmények honlapján tájékozódni lehet az árakról, amelyek a legegyszerűbb esetben is (például a Róbertben sima szülés érzéstelenítés nélkül, ügyeletes orvossal és szülésznővel, kétágyas szobában, közös fürdővel) legalább 250 ezer forintot tesznek ki. Az orvos- és szülésznőválasztásért, külsős orvos igénybevételéért további összeg fizetendő, így a végösszeg akár 5-600 ezer forintra is rúghat, ennek ellenére nem is kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel. A felmérésünk kérdéseire válaszoló egyik édesanya egyértelműen csak az orvos személyéhez ragaszkodott, aki csak az adott intézményben kísért szülést. Mindhárom magánkórház esetén úgynevezett családi szobás, saját fürdőszobás elhelyezés kérhető napi öt (à la carte) étkezéssel, amikor az apa vagy a választott kísérő is végig, éjszaka is bent lehet az anyával. A kérdőívünkre válaszoló mindkét édesanya élt ezzel a lehetőséggel, amely közkórházban még fizetség ellenében is csak egy-két helyen, szerencsés esetben érhető el. Szerencse azért kell hozzá, mert általában egyetlen ilyen szoba van, és az folyamatosan foglalt.
Te mennyit fizettél a szülésért?
A Kismama Facebook-oldalán tettem közzé kérdőívünk linkjét, mellyel a szüléssel kapcsolatos jelenleg szokásos költségeket mértem fel.
Íme a tendenciák, amelyek a válaszok alapján és a korábbi, hálapénzzel kapcsolatos ismeretek alapján kirajzolódnak:
1. A gazdasági válság egyértelműen érezteti a hatását: a fogadott orvosnak fizetett hálapénz (vagy nevezzük inkább készenléti díjnak?) átlagos összege inkább csökkenő tendenciát mutat, és jóval elmarad a közszájon forgó “elvárt” vagy akár konkrétan ki is fejezett értéktől, a magánrendelés vizitdíjának tízszeresétől, kivéve azokat az eseteket, amikor a páciens előre megállapodik az orvossal. A www.haszon.hu oldalon például az szerepel, hogy a szülészeti hálapénz jelenleg 40 ezer és 300 ezer forint közötti összeg. Ezt a megállapítást felmérésünk eredményei egyáltalán nem erősítik meg, a 40 ezer inkább átlagosnak mondható azok körében, akik egyáltalán fizettek, 150 ezer feletti összeg pedig nem fordult elő, kivéve a két magánkórházban szülő kismama esetét, az ottani díjazás azonban nem minősíthető hálapénznek.
2. Nincs jelentős különbség a fővárosi és a vidéki hálapénzek összege közt.
3. Eltűnt az a korábbi gyakorlat, hogy császármetszés után magasabb összeget kapott az orvos.
4. Egyre gyakoribb az ügyletesnél szülés (ügyeletes orvosnál 23 százalék, ügyeletes szülésznőnél 33 százalék, a kettő közt van átfedés), és ami nagyon örvendetes, a kitöltők többsége így is nagyon elégedett volt az ellátással, figyelemmel, emberi támogatással, amit kapott. Bár előfordul, hogy az ügyeletes mégis kap pénzt, ez nem jellemző. Néha az anya adna, de az orvos, szülésznő nem fogadja el.
5. Igen nagy a szórás a “hálapénzek” szélsőértékei között. Orvosnál ez egy üveg pálinkától a 150 ezer forintig terjed, szülésznő esetében a „sok csokitól” a 70 ezer forintig számtalan változat előfordul, és az, hogy a szülés természetesen vagy császárral ért-e véget, nem befolyásolja ezt számottevőn. Egy-két esetben a szülésznőnek fizetett összeg meghaladja az orvosnak adott honoráriumot.
6. Az elkezdett otthon szülés a kitöltők körében 7 százalékos, ebből végül 3 százalék lett a tényleges otthon szülés. Az otthon szülés a ráfordítás alapján közepes árfekvésűnek mondható, ám minden kitöltőnél elégedettséggel párosult.
Kapcsolódó cikkek
