Idővel az olyan rossz szokások, mint a másikra való ráförmedés vagy a hibáztatás, a gyerekre is ráragadhat. Persze minden erőfeszítésünk dacára, néha elszúrjuk a dolgokat. Lehet, hogy rosszat mondunk a gyerekeinknek, vagy rosszul reagálunk valamire, amit csinálnak. Máskor rosszul kezelünk egy helyzetet és a gyerek nyilván hallótávolságon belül van. Ez még hagyján, részben mert természetesen, hogy nem vagyunk hibátlanok, részben azért, mert az, hogy egyszer-kétszer nem reagálunk megfelelően, még nem példaértékű.
A HuffPost a témában járatos szakértőket kért meg, hogy osszanak meg néhány gyakori párkapcsolati hibát, amelyet a szülők akaratlanul is modelleznek a gyerekeiknek. „Ha adhatnék a szülőknek perspektívát: fogadjátok el a hibáitokat. Elkerülhetetlenek, és lehetőséget adnak a fejlődésre és a tanulásra” – mondta Claire Nicogossian klinikai pszichológus, a Brown Egyetem pszichiátria és emberi viselkedés tanszékének adjunktusa.
1. számú hiba: Ráförmedsz a párodra, amikor stresszes vagy.
Mindannyian átéltük már ezt: rohanunk, hogy teljesítsük a munkaidőnket, a gyerekünk éhes, a hűtő üres, 15 perc múlva indulnunk kell az edzésre és akkor a partnerünk elfelejti, hogy ma neki kellett volna bevásárolnia. Nem csoda, hogy a türelmed ezen a pontos elfogy. A gyerekeink azonban észreveszik, hogyan viselkedünk stresszhelyzetben, ezért nem árt, ha több odafigyelést viszünk bele abba, hogyan reagálunk ilyen feszült, hétköznapi helyzetekben.
“A gyerekek megfigyelik, amikor a stresszre, a konfliktusra, a nyomásra vagy a kimerültségre reagálunk, és rámordulunk a családtagjainkra, a partnerünkre és a házastársunkra” – mondta Nicogossian.
Ha azonban megtanulod az érzelmeidet kezelni – például légzőgyakorlatokat-, és ezeket a mindennapi interakcióiban alkalmazod, akkor a gyerekednek is megmutatod, hogyan tegye ugyanezt.
2. hiba: Megpróbálod tisztázni a nézeteltérést, a vita kellős közepén
A párok úgy érezhetik, hogy minél előbb meg kell oldaniuk az éppen aktuális vitát – még akkor is, ha nincsenek megfelelő lelkiállapotban egy produktív beszélgetéshez.
“Úgy gondoljuk, hogy veszteség fenyeget minket, ha nem cselekszünk most azonnal” – mondta Laura Markham klinikai pszichológus a HuffPostnak. “De amikor ebben az állapotban vagyunk, a partnerünk ellenségnek tűnik. Elfelejtjük, hogy ugyanazon az oldalon állunk. Lehetetlen belelátni az ő perspektívájába.”
A beszélgetésből pedig könnyen kiabálás lesz, ami nem tesz jót senkinek.
” Egyértelmű, hogy amikor a szülők kiabálnak, veszekednek egymással, a gyerekek szorongani kezdenek” – mondta Markham. “Ráadásul nem is ezt akarjuk modellezni a gyerekeinknek arról, hogyan fejezzük ki az igényeinket, vagy hogyan oldjuk meg a konfliktusokat.”
Ehelyett a legjobb, amit tehetsz, hogy felismered és kimondod, hogy szünetet kell tartanod. Ezután, már higgadtabb fejjel tudsz visszatérni a beszélgetésre.
Így a gyerekek azt látják, hogy a szüleik nem mindig értenek egyet (ez normális!), de ettől még képesek kedvesek lenni egymáshoz, és konstruktívan megoldani a dolgokat.
3. hiba: Nem békülünk ki a gyerekek előtt.
Néha a gyerekek látni fogják, hogy veszekedtek, és felemelitek a hangotokat. Amikor ez megtörténik, fontos, hogy előttük béküljetek ki, ha már előtte is veszekedtetek.
„Ha a partneredre való ráförmedés után tudsz korrigálni, az az ideális – mondta Markham. “De még ha ez csak másnap történik is meg, mindenképpen lássa a gyerek is, hogy megoldottátok a helyzetet.”
4. hiba: A partner hibáztatása ahelyett, hogy vállalnád a felelősséget
Amikor a gyermeked azt látja, hogy ujjal mutogatnak egymásra a szülei, ahelyett, hogy beismernék a hibáikat, azt az üzenetet küldi: “Én is megtehetem ugyanezt” – mondta Nicogossian.
“Egy konfliktusban gyakran három igazság van: a tiéd, az enyém és a valóságos történések pontossága” – mondta. “Az igazság megtalálása kihívást jelenthet, ezért kell, hogy a konfliktus megoldása, valamint az egészséges határok, a biztonság, és a bizalom fenntartása érdekében végzett munka legyen a prioritás, szemben azzal, hogy a konfliktus során “igazunk van ” vagy “győzni” akarunk.”
Nem könnyű beismerni, hogy tévedtél. De mégis ez egy nagyon fontos készség, amit a gyermekünknek is meg kell tanulnia.
5. hiba: Nem kommunikálod világosan az igényeidet
Amikor kimerült és frusztrált vagy, könnyebbnek tűnik csendben pörölni vagy a partnered hiányosságainak listáját sorolni, mint higgadtan elmondani, mire van szükséged.
“Túl gyakran úgy megyünk bele másokkal folytatott beszélgetésekbe, hogy nincs világos elképzelésünk arról, mire van szükségünk ahhoz, hogy boldogabbak legyünk” – mondta Jazmine McCoy klinikai pszichológus. “Ehelyett szánjunk időt az önreflexióra. És amikor eljön a kommunikáció ideje, fogalmazzuk meg az igényeinket.” Összpontosítsunk arra, ami ránk vonatkozik, kezdjük a mondatokat úgy, hogy „én” ahelyett, hogy „te”. Például: “Figyelj, nagyon jól jönne egy kis telefon- és tévémentes idő, hogy a gyerekek lefekvése után beszélgethessünk.”
“A világos kommunikáció modellezése, amely nem követelőző vagy kritizáló, segít a gyermekednek abban, hogy ezt a készséget is megtanulja” – mondta McCoy.
6. hiba: A mindent vagy semmit nyelvezet használata
Egy másik rossz szokás, amibe a párok belecsúsznak, a “mindig ezt csinálod” vagy “soha nem csinálod azt”. Ez a fajta mindent vagy semmit, szégyenérzetet, bűntudatot kelt a másikban
“Konfliktusok során kerüljük a szélsőséges nyelvezetet és a különféle helyzetek egy kijelentésbe való összevonását” – mondta McCoy.
“Ahelyett, hogy általánosságokkal vagy a viselkedés előzményeivel kezdenénk, inkább tekintsünk a jövőbe, és legyünk konkrétak” – tette hozzá. “Szeretnék beszélni veled arról, hogy mi történt, amikor ma este hazajöttél. Ugyanez a megközelítés a gyermekeinkkel is fontos”.
7. hiba: A gyerekeket más mérce elé állítod, mint magadat
Ann-Louise Lockhart gyermekpszichológus és coach szerint ez úgy nézhet ki, hogy a szülők azt mondják a gyerekeiknek, hogy ne szakítsanak félbe másokat, ne kiabáljanak vagy ne használjanak bántó kifejezéseket másokkal szemben, miközben ők maguk is folyton ezt teszik egymással.
“Ez a kettős mérce összezavarja a gyerekeket, és egészen más elvárást modelleznek, mint amit kommunikálsz, hiszen mást kérsz tőlük, és mást teszel te ugyanolyan helyzetben” – mondta Lockhart.
Amikor rajtakapja magát, hogy úgy viselkedik, ami ellentmond annak, amit a gyerekeibe próbál
“Ha utólag veszed észre, vállald a felelősséget. Mondd el a gyereknek, hogy mit vettél észre és hozd helyre” – javasolja a gyermekpszichológus.
Kép: Getty Images
Forrás: huffpost.com
Kapcsolódó cikkek
