Család

Ha ezektől szenvedsz, valószínűleg téged is egy erősen kritikus szülő nevelt

A gyakori kritika az élet korai szakaszában megnehezítheti, hogy bízzunk önmagunkban. Ha felismered, hogy a nehézségeid hátterében az áll, hogy gyerekként állandóan kritizáltak, akkor csak rajtad áll, hogy ne kövesd el ugyanezt a hibát immár szülőként a saját gyerekeddel.
2023. Január 17.
Anya kritizálja, megfeddi a lányát a nappaliban a szőnyegen ülve
Kép: Getty Images

Ha valaki egy erősen kritikus szülő mellett nő fel, annak hosszú távú hatásai lehetnek. Az alábbi 16 jel kutatási eredményeken, valamint Seth J. Gillihan PhD pszichoterapeutaként tett megfigyelésein alapul.

Nehezen bízol magadban.

Az állandó kritika az élet korai szakaszában azt a benyomást keltheti, hogy amit gondolsz, érzel vagy teszel, az valahogy rossz. Ennek eredményeképpen gyakran önbizalomhiány gyötör felnőttként is.

Vonakodsz új kihívásokat vállalni.

Az önbizalomhiány és az alacsony önértékelés miatt nehéz bízni abban, hogy képes vagy felnőni egy feladathoz. Gyakran inkább biztosra mész, és nem próbálkozol, minthogy megkockáztasd, hogy kudarcot vallasz.

Nehezen állsz fel, ha kudarc ér.

Tévedni emberi dolog, de te úgy érzed, ha hibázol, az a hiányosságaidról szól. Még egy egyszerű hiba is emlékeztethet a múltbeli hibáidra, miközben az önértékelésed zuhanórepülésbe kezd.

Hajlamos vagy maximalistának lenni.

A tökéletességre való törekvésedet nem a munkádra való büszkeség hajtja, hanem a félelem attól, hogy elrontasz valamit és ezzel lelepleződsz.

Hosszú időbe telik, amíg egy feladatot elvégzel.

Egy e-mail megszerkesztése, egy születésnapi kártya kiválasztása, egy dolgozat megírása vagy bármi más hosszú időt vehet igénybe, mivel megpróbálod elkerülni, hogy hibát kövess el.

Állandóan bocsánatot kérsz.

Anyukád vagy apukád gyorsan éreztette veled, hogy te voltál a hibás, így könnyen feltételezheted, hogy mások is ugyanígy látnak téged. Amikor a barátaid azt mondják neked, hogy nem kell folyton bocsánatot kérned, még az is lehet, hogy bocsánatot kérsz, amiért bocsánatot kértél.

Gyakran védekezel.

Azért védekezel állandóan, mert gyerekkorodban megtanultad, hogy nagyon figyelj a lehetséges támadásokra, hogy védekezni tudj ellenük.

Nehezen hiszed el, hogy az emberek kedvelnek téged.

Még ha a barátok és a családtagok ki is fejezik szeretetüket irántad, legbelül azt gyanítod, hogy valahogy elegük van belőled. Ez a tendencia különösen erős lehet, ha a szüleid zavaros, vegyes üzeneteket küldtek neked, az egyik pillanatban kedvesen bántak veled, a másikban pedig kemény szavakkal illettek.

Ritkán örülsz a bókoknak.

Ha valaki valami kedveset mond neked, megtalálod a módját, hogy eltereld a figyelmét – gyakran önkritikával. Ha például azt mondják, hogy tetszik az új blúzod, azt mondod, hogy szerinted nem a legjobb színt választottad. Így vagy úgy, de semlegesítesz minden pozitívumot, ami rád irányul.

Rengeteg szociális szorongást tapasztalsz.

Mivel nem bízol mások pozitív megítélésében, gyakran félsz az ítéletüktől vagy a kritikától. Aggódhatsz amiatt, hogy kínos helyzetbe hozod magad, megalázó dolgot csinálsz nyilvánosan, vagy kínosnak tűnsz egy beszélgetésekben.

Szigorú vagy magadhoz.

A kritikus szülőd hangja bensővé vált. Ha jól figyelsz, észreveheted, hogy a szüleid hangján szólalsz meg.

Hajlamos vagy a depresszióra.

A sok önvád és az elégtelenség érzése megvisel, és ennek következtében a hangulatod is kárát látja. Sajnos a végén még a depresszió miatt is kritizálhatod magad, ami a rossz hangulat és az önutálat lefelé tartó spirálját indítja el.

Hajlamos vagy másokkal szemben kritikus lenni.

Bármennyire is nem szereted, ha kritizálnak, nehéz nem ezt tenned másokkal. Automatikusan hibát látsz másokban, és a saját önkritikád tükröződik a másokkal szembeni hozzáállásodban – talán védekezésként az alacsony önértékelésed miatt.

A testvéreddel feszült a kapcsolatod.

Sajnálatos, hogy a szülőktől kapott rossz bánásmód gyakran áttevődik a testvéri kapcsolatokra is. Bár élvezhetitek a közelség és a kapcsolat időszakát, hiányzik az alapvető bizalomérzet.

Gyakran túlgondolod a dolgokat.

Az önbizalomhiány és a bizalmatlanság miatt sok időt töltesz a fejedben: analizálsz, felülvizsgálsz, megkérdőjelezel. Előfordulhat, hogy olyan sok időt töltesz a fejedben, hogy még a saját testedtől is elszakítva érzed magad.

Úgy érzed, hogy bizonyítanod kell magadnak.

Úgy érzed, hogy nem vagy elég – nem vagy elég okos, elég vonzó, elég sikeres, elég gazdag. Ezeket az érzéseket úgy próbálod pótolni, hogy nagyon keményen dolgozol és folyamatosan bizonyítani próbálsz magadnak.

Természetesen nem jelenthető ki általánosságban, hogy mindenkire, akit kritikus szülők neveltek igazak a fenti megállapítások. Azonban, ha magadra ismertél, szánj időt arra, hogy mélyebben is belemenj ezekbe az otthonról hozott sémákba, részben az önismeret és saját jóléted miatt, másrészt azért, hogy te ne add tovább a gyerekeidnek ezeket a mintákat. Te vagy képes megváltoztatni a családi mintázatot.

Forrás: psychologytoday.com