Fél évszázaddal ezelőtt az is teljesen elképzelhetetlen volt, hogy az újszülött babát és az anyukáját egy szobában helyezzék el, a frissen szült nők már-már tömegesen osztoztak egy szobán, míg a gyerekek a csecsemőosztály vendégszeretetét élvezhették.
Az anyukák csak meghatározott időpontokban kapták meg a babájukat egy gyors szoptatás erejéig, aztán búcsút is kellett inteniük egymásnak. Azok a kicsik, akik közben megéheztek, teát kaptak és az is teljesen helyénvalónak számított, hogy cumit adtak a babák szájába.
A nők ötven évvel ezelőtt nem is álmodhattak arról, hogy szabadon válasszák meg a szülési testhelyzetet, ahogy labdán vagy kádban vajúdni sem volt opció.
Ha a szülés nem ment olyan gyorsan, ahogyan azt az orvos elképzelte, fájdalmas kézmozdulatokkal segítettek rá a baba érkezésére. A kisbabákat pólyába öltöztették, ha pedig véget ért a kórházi tartózkodás, a büszke apukák a menő babahordozók helyett mózeskosarakkal érkeztek, hogy hazaszállíthassák a legújabb családtagokat.
Nyitókép: Fortepan / Gábor Viktor
Kapcsolódó cikkek
