– A várandósság 36. hetében, tenyésztéses vizsgálat eredményéből tudtuk meg, hogy Streptococcus B-fertőzésem van – meséli Nederman-Kovács Ágnes, a négy hónapos Dávid anyukája. – Ez volt az első terhességem, és hosszú várakozás után sikerült teherbe esnem, ezért próbáltunk nagyon körültekintőek lenni a férjemmel, aki talán még nálam is alaposabban utánanézett minden rizikónak, ami felmerülhetett. Tudtuk, hogy a Streptococcus-fertőzés viszonylag sok anyukát érint, és örültünk, hogy elvégezték a szűrést, így legalább tudunk róla, hiszen hallottuk, hogy ez nem mindenhol történik meg. Persze a nőgyógyászom elmondta, hogy nem kell aggódni, majd a szüléskor kapok antibiotikumot, így nem fertőződhet meg a baba. Indított szülésem volt, a burokrepesztés után megkaptam az első gyógyszeradagot, majd négy órával később a másodikat – folytatja a kismama, aki csak akkor kezdett félni, amikor a kisfia kétnaposan belázasodott.
– A férjemmel nagyon megijedtünk, hirtelen nem találtunk gyerekorvost, órák teltek el, mire valaki tájékoztatni tudott minket. Kiderült, hogy születéskor nem végezték el a Streptococcus-szűrést a babánál, így várni kell néhány órát az eredményre.
A férjemmel teljesen kétségbeestünk, de szerencsére az eredmények negatívak lettek, kizártak mindenféle bakteriális fertőzést. Azt mondták, hogy enyhe kiszáradási tünetként jelentkezett a láz, mert nem ment zökkenőmentesen a szoptatás. Nagyon megkönnyebbültünk, hiszen hallottunk olyan esetről, amikor a kisbaba meghalt – mondta az anyuka, és hozzátette, sok stressztől megkímélhették volna őket, ha az osztályok között jobban működik az információáramlás. – Nem hibáztatok senkit, hiszen borzasztóan túlterheltek voltak a kórházban dolgozó szakemberek, és mi már a lombikprogram során megtanultuk, hogy egyszerűbb, ha saját magunk járunk utána a dolgoknak. Sajnos nem várhatjuk el, hogy minden részletről időben tájékoztatást kapunk.
Veszélyes lehet
– A terhes nők tizenöt-húsz százaléka hordozza a B csoportú Streptococcus baktériumot úgy, hogy nem is tud róla, vagyis körülbelül minden ötödik várandós hordozza ezt a baktériumot a hüvelyében. Bár a felnőtt nők szervezetében ez a kórokozó semmilyen panaszt nem okoz, hisz tulajdonképpen a szokásos emberi baktériumflóra tagjának tekinthető, kiemelt figyelmet érdemlő kérdésről van szó, az újszülöttkori halálozások harmadáért ugyanis ez a kórokozó a felelős – tudtuk meg dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyásztól. – A fertőzöttek között magasabb arányban fordul elő vetélés, koraszülés és idő előtti burokrepedés.
Bár Magyarországon évente kilencvenezer kisbaba születik – és a becslések szerint közel húszezer kismama szervezetében található meg a kórokozó –, ehhez az óriási számhoz képest szerencsére mégis aránylag kevés, csak közel száz kisbaba betegszik meg miatta.
A hiedelmekkel ellentétben a császármetszéssel született babák sem teljesen védettek, hiszen a Streptococcus B már a hüvelyből közvetlenül a burokrepedés után bejuthat a kisbaba szervezetébe, sőt bizonyos mennyiségű baktérium már a magzatburkon át is a magzatba juthat.
– A babák megbetegedése alapvetően kétféle lehet. Ha a kisbaba szervezetébe Streptococcus B baktérium kerül, hat-tizenkét órával a szülés után heves légzési és keringési zavarok lépnek fel a látszólag egészségesen, időre született, normális súlyú újszülöttnél, és minden negyedik megbetegedett baba a kezelés ellenére belehal a fertőzésbe. Ezért azoknak az anyáknak, akik tudják, hogy hordozzák a baktériumot, nem tanácsos szülés után közvetlenül hazamenniük, még saját felelősségre sem.
A Streptococcus B-fertőzés másik fajtája két-tizenkét héttel a szülés után fejlődik ki a kisbabánál, súlyos agyhártyagyulladást okozva. Hirtelen láz, nyugtalan, szinte sikító sírás, aluszékonyság, étvágytalanság – ha ismert a baktériumhordozás ténye, és e tünetek bármelyike észlelhető a gyermeken, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert minden kezelés nélkül töltött órával egyre nagyobb lesz az agykárosodás veszélye – figyelmeztet dr. Szőnyi. – A Streptococcus B okozta agyhártyagyulladás olyan agresszív, hogy minden második agyhártya-gyulladásos kisbaba napokon belül belehal, és harmaduk kisebb-nagyobb agykárosodást szenved. Ez később talán csak enyhe tanulási nehézségként jelentkezik, de lehet maradandó tüdőkárosodás, mozgáskorlátozottság vagy szellemi visszamaradottság is.
Akkor miért nem kötelező?
Mindezek ellenére Magyarországon nem kötelező a terhes nők szűrése. – Igazából egy vizsgálatot akkor lehet egy nagy rendszer kötelező elemeként kezelni, ha arra biztosítják a finanszírozást – mondja el kérdésünkre a szakember, aki minden esetben javasolja a szűrést. – Sajnos ebben az esetben a finanszírozó nem tartotta elég fontosnak a vizsgálatot. Általában minden kismamának az adott kezelőorvos javasolja, figyelembe véve a fekvőbeteg-háttérintézményben érvényes saját szakmai protokollokat.
Másrészt el kell mondani, jelenleg nincs olyan módszer, amely kielégítő biztonsággal kimutatná, hogy valaki hordozza-e a B típusú Streptococcus baktériumot. A hüvelyváladék ugyanis normális körülmények között is százféle vírust és baktériumot tartalmaz, ezért a kapott eredményt nehéz értelmezni. Ráadásul a Streptococcus mennyisége is ingadozó a szervezetben – így a negatív eredmény sem jelent teljes biztonságot. Általában a harminchatodik héten szűrnek, mert ez adja a viszonylag legmegbízhatóbb eredményt. Ha ekkor kap valaki negatív eredményt, szinte biztos lehet abban, hogy a szülés időpontjában nem lesz jelen szervezetében a baktérium.
Ha a hüvelyváladékból a 36. héten kitenyésztik a baktériumot, akkor lehetőség van azonnali antibiotikumos kezelésre, ám ennek sem százszázalékos az eredménye, mert a baktérium nem irtható ki teljesen az anya szervezetéből. – Kutatási tapasztalatokból az derült ki, hogy a kezelésnél sokkal fontosabb arról megbizonyosodni, hogy az anya valóban hordozó-e – folytatja a szülészorvos. – Ha igen, akkor a vajúdás alatt négy-hat óránként intravénás antibiotikumot adnak, amely a méhlepényen keresztül három-négy óra alatt átjut az újszülött szervezetébe is, így jelentős védettségre számíthatunk nála. Ezzel a módszerrel az elmúlt hét-nyolc évben ötödére sikerült visszaszorítani a Streptococcus B-fertőzéses kisbabák számát.
Ha valakinek az idő rövidsége miatt nem sikerül antibiotikumot adni a vajúdás alatt, akkor az újszülött orrából, füléből vagy torkából levett váladékot vizsgálják. És vannak kórházak, ahol születés után azonnal antibiotikummal kezelik azokat a babákat, akinek az édesanyja fertőzött – teszi még hozzá azzal, hogy ha bármikor az életben (akár évekkel a terhesség előtt) valaki hüvelykenetéből B típusú Streptococcus baktériumot tenyésztenek ki, akkor a páciens egész életében hordozónak tekintheti magát, amit terhesség esetén feltétlenül a szülészorvos tudomására kell hozni a további megelőző kezelések céljából.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
