Ebben az időszakban a világon emberek milliói nyúlnak antihisztamint tartalmazó termékek után. Ugyanakkor egy friss kutatás szerint a szezonális allergia súlyosabb következményekkel jár a fentieknél: akár az agyat is megváltoztathatja.
A pollenallergiát vizsgáló egérkísérletek során fény derült arra, hogy az allergén hatására új neuronok – vagy idegsejtek – fejlődtek, emellett pedig az agy hippokampuszának immunsejtjei is jelentős csökkentést mutattak aktivitás terén. A hippokampusz az agynak az a területe, amely a memória és a tanulás szempontjából fontos.
A Frontiers of Cellular Neuroscience című szaklapban publikált anyag szerint csak az Egyesült Államokban 40-60 millió ember küzd szénanáthával. Az igazán problémás időszakok tavasszal, nyáron és kora ősszel jelentkeznek, és a legtöbbször a fű, a fák és a parlagfű vált ki allergiás reakciókat.
A kutatást végző osztrák Salzburgi Egyetem munkatársai felfedezték azt is, hogy a pollenallergia a rágcsálók agyában a hippokampuszban a mikroglia-aktivitást is csökkentették. A mikroglia tulajdonképpen a központi idegrendszer alapvető immunsejtje, amely a kórokozók ellen véd.
A nagy hátránya ennek a különleges kapcsolatnak a két faj között az, hogy ha az egyik a kihalásra ítéltetett, a másiknak sincs esélye a túlélésre.
Korábban inkább 5 éves kor körül volt tapasztalható a légúti allergiára utaló tünetek megjelenése, ma már azonban egyáltalán nem ritka, hogy 3-4 éves gyerekeknél jelentkeznek a szénanátha tünetei.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
