Ilyenkor elég egy pillanatnyi figyelmetlenség és meg is van a baj, sajnos sokkal könnyebb a felforrósodott autóba zárni egy gyereket annál, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. Ez nemcsak akkor következhet be, ha a szülőnél „pillanatnyi rövidzárlat” lép fel és az autóban felejti a kicsit, hanem adódhatnak egyéb váratlan helyzetek is.
Legutóbb most vasárnap riasztották egy révfülöpi bevásárlóközpont parkolójából a rendőröket kétségbeesett szülők, mert a gyermekük magára zárta a kocsi ajtaját, ők pedig hiába próbálták azt kívülről kinyitni. Az egyenruhások a helyszínre siettek és segítségül hívták a badacsonytomaji hivatásos tűzoltókat, akik a kocsi bal oldali szélvédőjét betörve ki tudták nyitni az ajtót.
Rossz vége lett a játéknak
Az intézkedés során a szülők elmondták, hogy a gyermek tőlük kapta meg a kocsi indítókulcsát, amíg ők pár percre az üzletbe mentek. Az autóban a kisgyerek magára zárta a központi zárat, és nem tudta kinyitni azt, ezért kellett mielőbb szakszerű segítséget kérniük. Szerencsére az ijedtségen kívül nem történt más baj, a mentőket sem kellett a helyszínre hívni.
A rendőrség nem győzi elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy mekkora kockázatot jelent akár már pár perc is egy felhevült autóban: hogy ezt szemléltessék, Rákóczi Ferivel még azt is videóra vették, hogy gond nélkül lehet akár csirkemellet is sütni a járművekben a forróbb napokon.
Bármelyikünkkel megeshet
Sokan azzal hitegetik magukat, hogy ők soha, de soha nem tudnák az autóban felejteni a gyermeküket, az élet azonban hozhat olyan helyzeteket, amikor sajnos ez is megeshet, méghozzá bármelyikünkkel.
Én például száz százalékig biztos vagyok benne, hogy egyikünknél sem szívtelenebbek azoknak a kisgyerekeknek a szülei, akik az életükkel fizettek azért, mert egy felforrósodott autóba zártak (ráadásul legtöbbjüket egy gyerekülésbe kötve). Az értelmetlen halál oka ugyanis nem a felnőttek gonoszsága, sokkal inkább az agy mérhetetlenül fájdalmas következményekkel járó tréfája.
Hetekkel ezelőtt hallottam például egy kétgyerekes olasz apukáról, aki mielőtt munkába ment volna, minden nap kocsival vitte a lányait bölcsibe és oviba. A jól megszokott menetrendjük az volt, hogy először a kisebbik gyerekét adta be a bölcsibe, majd a nagyobbat kísérte az óvodába és ezután a munkahelye felé vette az irányt.
Egy szörnyű reggelen azonban az egy év körüli baba elaludt a hátsó ülésen, az apukának pedig nem volt szíve felébreszteni, ezért úgy határozott, hogy először a nagyobbik lányt viszi oviba, és csak azután kanyarodik a bölcsi felé.
Egy pillanatnyi rövidzárlat miatt azonban nem a bölcsődébe ment, hanem – ahogy egyébként minden nap – az irodájába. Az autóban felejtett kislány nyolc órát töltött a tűző napon, az életéért sajnos már hiába küzdöttek a helyszínre érkező mentősök.
A halálos fáradtság tényleg létezik
Belegondolni is rémes, mit élhettek át akkor (és élhetnek át azóta minden nap) a szülők: az apuka, aki rázárta az ajtót a babára, és az anyuka, aki aznap délután hiába ment a kislányáért a bölcsibe. Ezzel természetesen nem oda akarok kilyukadni, hogy a férfi egyáltalán nem hibázott, az ilyenkor gyakori vádaskodás helyett azonban fontos számításba venni, hogy az ehhez hasonló tragédiák sokszor azért következnek be, mert a szülők a végkimerülés határán állnak.
Hogy ezt nem csak én látom így, azt megerősíti Győri Ildikó pszichológus is, akit az ehhez hasonló szomorú történetnek kapcsán kérdeztem arról, hogyan lehetne megelőzni az ilyen tragikus eseteket.
– Senkinek nem mondunk újat azzal, hogy amikor egy kisgyerek megszületik, a család életében óriási, többségükben visszafordíthatatlan változások következnek be, amelyek a szülővé válás előtti időszak prioritásait is érintik. Sokak számára nehéz elfogadni, hogy a gyerekek érkezése után az életük sok tekintetben már nem lehet ugyanolyan, mint korábban: hiába szeretnék, hogy a lakás a totyogók mellett is ragyogjon a tisztaságtól és kifogástalan rend honoljon az otthonukban, ez egyszerűen képtelenség, ahogy az is, hogy valaki ugyanúgy 10-12 órákat dolgozzon naponta, mint a szülés előtt. Az ezekhez hasonló extrém elvárásoknak saját erőből, segítség nélkül szinte lehetetlen megfelelni, ezért két megoldás létezik: akármennyire is nehéz, alacsonyabbra tesszük a mércét és átrendezzük a korábbi prioritásokat, vagy pedig segítséget kérünk a körülöttünk élőktől – emelte ki Győri Ildikó pszichológus, majd hozzátette, hogy akik egyedül próbálják meg állni a sarat, egy idő után sajnos eljuthatnak a kimerültségnek arra a szintjére, amely akár az életet is veszélyeztetheti, pedig ennek senkivel sem lenne szabad megtörténnnie.
Még csak rosszul alvó gyerekekre sincs szükség ahhoz, hogy olykor elbizonytalanodjunk, vajon bezártuk-e indulás előtt a lakást vagy kihúztuk-e a kenyérpirítót a konnektorból. Ezek a gyakori ismétlés miatt annyira automatikus cselekvésekké válhatnak, hogy egy idő után gépiesen hajtjuk végre, és a sok hétköznapi tennivaló mellett fel sem tűnik, hogy elvégeztük-e őket vagy sem.
Bár a nyitva felejtett garázs nem okoz visszafordíthatatlan tragédiát, sajnos ugyanilyen könnyen válhatott „láthatlanná” a túlhajszolt apuka számára az is, hogy elvitte-e a kisebbik lányát a bölcsibe vagy sem.
Be lehet törni más kocsijának az ablakát?
A lelki vonatkozás mellett több kérdés is felmerült bennem a témával kapcsolatban, ezért az Országos Rendőrfőkapitányság Kommunikációs Szolgálatához fordultam. Elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy mit tehetünk, ha egy parkoló autóban őrizetlenül hagyott személyt látunk: kit értesítsünk és amíg a szakszerű segítség érkezésére várunk, tehetünk-e bármit is laikusként?
– Mivel minden helyzetet egyedileg kell értékelni, általános érvényű szabályt nem lehet megfogalmazni. Az élet, a testi épség védelme azonban minden esetben elsőbbséget élvez – kezdték a választ az ORFK Kommunikációs Szolgálatánál. – Azt tanácsoljuk, hogy aki veszélyhelyzetet észlel, hívja a 112-es központi segélyhívót, ahonnan akár egyszerre tudják kapcsolni az érintett készenléti szervet, szerveket: a rendőrséget, a mentőszolgálatot, a katasztrófavédelmet. Ha egy gépkocsiba zárt személy magatehetetlen és életveszélyben van, természetesen mindent meg kell tenni, hogy segítsünk rajta – foglalták össze lényegretörően az ORFK munkatársai.
Nyitókép: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
