Baba

Inkább csak a karjaimban tartottalak

Ma nagyon elfogyott a türelmem. Csak arra tudtam gondolni, hogy legyen már egy pár szabad percem, amikor magammal foglalkozhatok végre.
2016. Szeptember 20.

Tartsd a karodban, amíg csak tudod

Aztán amikor a mellkasomon fekve végre elaludtál, átfutott az agyamon a lista, mennyi mindent kellene megcsinálnom. Választanom kellett volna a sok tennivaló közül. De végül úgy döntöttem, hagyom az egészet, és inkább csak a karjaimban tartalak – meséli Regan Long író, édesanya.

Be kellett volna pakolnom a mosogatógépbe, mert a mosatlan edények már tornyosodtak a konyhában. De én inkább csak a karjaimban tartottalak. Össze kellett volna hajtogatnom a ruhákat, amik a szárítón várakoztak, és újra ki kellett volna mosnom azokat a ruhákat, amik a mosógépben éjszakáztak nedvesen. De én inkább csak a karjaimban tartottalak.

Egy gyors, kétperces zuhanyt kellett volna vennem, ahogy máskor, és úgy voltam vele, ha szerencsém van, hajat is tudok mosni, sőt, némi sminket is fel tudok dobni magamra. De úgy döntöttem, inkább csak a karjaimban tartalak mindezek helyett.

Válaszolni akartam néhány munkahelyi e-mailre, és nem fogadott telefonhívásra, amik az elmúlt 72 órában futottak be hozzám. De inkább csak a karjaimban tartottalak. Fel akartam porszívózni a morzsákat, amiket szétszórtál a nappaliban, el akartam pakolni a játékokat, amik az egész lakást beterítették már. De inkább csak a karjaimban tartottalak.

Oda kellett volna raknom a vacsorát főni, ki kellett volna válogatnom a leveleket, amik hétfő óta a konyhapulton várakoztak. De inkább csak a karjaimban tartottalak.

Fel kellett volna vinnem téged az emeletre, hogy letegyelek aludni a saját ágyadba, mert ott biztos kényelmesebb lett volna neked. De inkább csak a karjaimban tartottalak.

Nézd csak, a kis lábaid már végigérnek a széken, ahogy az ölemben fekszel, pedig csak tegnap volt, hogy ugyanígy feküdtél rajtam, és a lábujjaid csak a hasamig értek. A lélegzeted, az édes kis kezeid körülölelnek engem, és tudom, hamarosan inkább a saját ágyadat választod helyettem, ha aludni szeretnél. Amikor régebben ezeket az időket terveztem, nem hittem, hogy így fogok gondolkozni, mint most, ahogy a karjaimban fekszel. Itt és most nyugodt, békés és elégedett vagyok, hogy a karjaimban tarthatlak. Ez a jó választás, a többi dolog várhat.

Az eredeti bejegyzés itt olvasható.