Kanadai kutatók két tanulmányt is megjelentettek a közelmúltban egy konferencián, amiben a koraszülés későbbi következményeit vizsgálták. Anne Monique Nuyt, a montreali Sainte-Justine Egyetemi Kórház és Kutató Központ neonatológiai osztályvezetője, a kutatás vezetője elmondta: azok a felnőttek, akik koraszülöttként látták meg a napvilágot, nincsenek jobban kitéve a szívbetegségek kialakulásának kockázatának, ugyanakkor sokkal fokozottan megnövekedett náluk a magas vérnyomás az inzulin rezisztencia kialakulásának kockázata.
A kutatók negyven felnőttet vizsgáltak, akiknek átlagos életkora 23,6 év volt, és míg a csoport egyik fele a huszonkilencedik, vagy az azt megelőző héten született, a kutatásban résztvevő többi felnőtt időben jött a világra.
Az eredmények meglehetősen szignifikánsak voltak, a koraszülött felnőttek veséi testükhöz képest jelentősen kisebbek voltak, vérnyomásuk pedig mind a szisztolés és diasztolés értékeket figyelembe véve – ébrenléti és teljes huszonnégy órás állapot esetében egyaránt – magasabb volt.
Az American Heart Association Hipertónia Tanácsának idei tudományos konferenciáján az is kiderült egy másik kutatásból, hogy a magasabb vérnyomás által kialakult szívbetegségeket a koraszülött felnőtteknél a véredények fejlődésében résztvevő egyik sejt abnormális működése okozhatja.
Ebben a laboratóriumi kísérletben harminc 21-28 év közötti olyan felnőtt endothel-kolóniaképző sejt működését vizsgálták, akik a huszonkilencedik, vagy azt megelőző hetekben születtek és szintén harminc, 37. hét után született, ugyanolyan korú felnőttét.
A kísérletben a koraszülött felnőttek sejtjei lassabban alkottak kolóniákat, ami pedig a hajszálerek alkotásának egyik fontos része. Az eredményekből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az endothel-kolóniaképző sejt abnormális működése kétféle szívbetegség is gyakrabban kialakulhat a koraszülött felnőtteknél, mégpedig a magas szisztolés vérnyomás és szív bal kamrájának megnagyobbodása is.