Minden, amit az őssejt-beültetésről tudni érdemes

Magyarországon 250-300 őssejt beültetés történik évente, a műtéteket a TB teljes mértékben finanszírozza. Tehát, ha valaki mondjuk leukémiás, és őssejt-transzplantációra lenne szüksége – ha nincs eltároltatott saját köldökzsinórvér eredetű őssejtje, kaphat családtagtól is -, azt minden további nélkül, ingyen és bérmentve elvégzik nála.
Az őssejt transzplantáció az orvosi gyakorlat részét képezi, majdhogynem rutin eljárásként tartják számon a műtéteket.
Őssejt-transzplantációt először Robert A. Good professzor alkalmazott 1969-ben egy primer immunhiányos gyermek kezelésében.
KZSV-t először 1988-ban használtak transzplantációra Franciaországban. Azóta egyre növekvő számban helyettesítik vele a csontvelő átültetést.
Az első köldökzsinórvérre alapozott transzplantáció óta már több, mint 10 000 eset történt világszerte. Magyarországon is volt már példa KZSV-ből nyert őssejtek transzplantációjára pl a BAZ Megyei Kórház Csontvelőtranszplantációs központjában.
Az őssejt bankok két csoportra oszthatók: ún. “családi bankok”, ahol a fagyasztva tárolt készítményt csak rokonok használhatják, illetve donorbankok. A kettő között az a lényeges különbség, hogy a donációra felajánlott (ún. allogén) mintákat a transzplantáció előtt HLA (humán leukocyta antigén) típusra nézve tesztelni kell. A saját célra történő (ún. autológ) mintáknál ezt a szűrést nem kell elvégezni, mert a donor és a recipiens ugyanaz a személy. Éppen a csontvelőátültetésnél használt HLA tipizálások folyamán derült ki, hogy az esetek csak 30-40 %-ban állt rendelkezésre HLA szempontból megfelelő donor. Ez vezetett az alternatív őssejtforrások kutatásához.
Elsősorban a daganatos betegségek esetében kerül sor őssejterápiára, a betegség azon szakaszában, amikor az alkalmazott kemo-és/vagy sugárterápia miatt a szervezet saját őssejtraktárai kimerültek. Fontos megjegyezni, hogy ma már nemcsak a vérképző szervek gyógyítására használhatók őssejtek, hanem gyakorlatilag minden rákos betegségben alkalmazhatók. Nemcsak daganatos betegségben lehet az ilyen típusú sejteket használni. Magyarországon is gyógyítottak már autoimmun betegségben szenvedőt őssejterápiával. Nemrég kezdődtek az infarktus utáni kezelések őssejtekkel. Külföldön (USA, Ausztrália) már néhány éve sikerrel alkalmazzák a terápiát infarktuson átesett betegek esetében. Szintén külföldön használnak őssejteket izomsorvadás kezelésére.

A köldökzsinórvér és a csontvelő transzplantáció közötti különbségek szemléltetése:

	Köldökzsinórvér	Csontvelő
A transzplantációig eltelt idő	2,5 hónap	3,5 hónap
Nem megfelelő donorok (%)	0%	25%
Gyűjtési komplikációk (%)	0%	6%
CMV pozitív esetek (%)	0,4%	42%
Graft vs Host rizikója	12%	23-70%

A köldökzsinórvért levétel után szobahőmérsékleten (4-25 0C között) kell tárolni és szállítani. A levétel és az Intézetbe való beérkezés között ezt a hőmérsékletet kell biztosítani a mintának és szülést követően 36 órán belül kell beérkeznie a laboratóriumba.
A csontvelőből származó őssejtek pontosan annyi idősek, mint a donor; ezzel szemben, a köldökzsinórvér őssejtjei – mivel a születés pillanatában tárolták el azokat – gyakorlatilag nulla évesek, előnyeik is ebből adódnak. A köldökzsinórvér őssejtjeit lényegesen magasabb élettartam és jobb osztódási képesség jellemzi, mint a felnőtt csontvelőből származó, hasonló sejteket. A másik fontos különbség, hogy a köldökzsinórvér őssejtjei garantáltan fertőzésmentesek, hiszen gondosan kivizsgáljuk az édesanyát, illetve a levett mintát is. Sajnos a csontvelő eredetű őssejtekről ezt nem lehet elmondani.
A jelenleg érvényes ACOG-irányelv szerint az orvosoknak pontos és elfogulatlan tájékoztatást kell nyújtaniuk a köldökzsinórvér- gyűjtési lehetőségekről azoknak, akik ezt igénylik.
A jelenlegi feltételek és javallatok mellett a kutatók számításai szerint az őssejt-transzplantáció szükségességének valószínűsége 20 éves korban 1:1666, míg 70 éves korban 1:217.
Érdemes az őssejt bankok választásának figyelembe venni a bank tapasztalatait, illetve szakértelmét. A döntésnél tekintetbe kell venni, hogy a bankot akkreditálta-e az American Association of Blood Banks és hogy jól dokumentált és sikeres története során eredményes transzplantáció történt-e.
Már több, mint 10 000 köldökzsinórvért használtak fel számos életveszélyes rosszindulatú és nem malignus vérképző szervi, illetve immunológiai betegség kezelése során, vagyis napjainkig 10 000-nél több beteget kezeltek több mint 70 betegség (vér-és immunrendszeri daganatok, csontvelő-elégtelenség, valamint öröklődő betegségek /pl. haemoglobinopathiák, anyagcsere-betegségek, immunhiányos állapotok/) miatt.
A kutatások alapján a szülők többsége ismerethiány miatt nem gyűjtet köldökzsinórvért. Perlow és munkatársai egy tanulmányban 425 beteget kérdeztek meg, mennyire ismerik “köldökzsinórvér-gyűjtést”. A betegek 37%-a nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a köldökzsinórvérbank fogalmát. A betegek 71%-a szerint az elégtelen ismeret az egyik fő oka annak, hogy nem rendelte meg a köldökzsinórvér-gyűjtését. A köldökzsinórvér-gyűjtés fogalmát ismerők 2,6%-a vallotta magát “rendkívül tájékozottnak”, 74% úgy érezte, csak “minimális ismerettel” rendelkezik.11 A betegek 50%-a úgy vélte, hogy a gyűjtött köldökzsinórvér csak a születendő gyermeknél használható fel.
Bár a nem rokontól származó köldökzsinórvér-őssejteket számtalan módon fel lehet használni, a rokontól kapott köldökzsinórvér-őssejtekkel jobb eredmények érhetők el mind a túlélési arányt, mind a graft-versus-host betegség kockázatát tekintve. Gluckman és munkatársai tanulmányában a rokonoktól származó köldökzsinórvér-őssejttel kezelt betegek (n=78) transzplantációs eredményei sokkal jobbak, mint azoké, akik nem rokontól kaptak köldökzsinórvér-őssejteket (n=65).