Az új rendelkezés egyik célja nyilvánvalóan a téli energiamegtakarítás, ugyanakkor arról is sok szó esik, hogy egy valamivel – jelen esetben egy héttel – rövidebb nyári szünet a szülők gondjain is enyhít, hiszen nem tizenegy, csak tíz hetet kell majd programokkal kitölteni. Vajon tényleg könnyebb lesz így?
Januárban egyszerűbb szabadságot kivenni?
„Én örülök neki” – mondja Bea, aki még egy nyolchetes nyári szünettel is ki tudna egyezni. – „Nyáron tizenegy hét egy kisiskolással, nagyszülői segítség nélkül, dolgozó szülőkkel iszonyú szenvedés. Kényszermegoldásokkal tűzdelt, lelkifurdalásos időszak. Viszont a második félév még mindig brutálisan hosszú, lehetne hosszabb a tavaszi szünet, és be lehetne még iktatni egy-két hét szünetet valahol.” Hozzá hasonlóan többen is azzal érvelnek: a tizenegy hetes nyári vakáció végén a gyerekek és a szülők is „vágják a centit”, alig várják, hogy újra legyen valamiféle kerete a napjaiknak.
Más szülők szerint azonban attól nem lesz több szabadságuk, hogy más időpontokban kell majd kivenniük. „Ugyanabban a naptári évben vagyunk, ugyanabból a szabadságkeretből gazdálkodunk. Csak most januárban kell majd egy plusz hetet megoldani, nem júniusban” – jegyzi meg Ildikó. Krisztina szerint épp az a gond, hogy a nyári szünetben egymást érik a táborok – persze csak akkor, ha a szülők ki tudják fizetni őket – míg a téli szünetre nem terveznek ilyesmit. Persze lehet, hogy a vállalkozók hamar reagálnak majd a helyzetre, de akinek nem telik táborra, annak a gyermeke így is az ügyeletben fog kikötni. Tehát az iskolát, vagy legalábbis azt a részét, ahol az ügyelet működik, mindenképp fűteni kell majd. Vannak olyan szülők is, akik azzal érvelnek: január elején még sok munkahelyen nincs olyan nagy terhelés, így könnyebb szabadsághoz jutni, sőt, legfeljebb öt napot még az előző évről is ki lehet venni folytatólagosan, ha valamelyik szülőnek maradt volna.
Lehetne jól csinálni
A tanév nyári meghosszabbítása ellen leggyakrabban felhozott érv, hogy júniusban sokszor már kánikula van, az iskolaépületekben pedig nem jellemző a légkondicionálás. „A júniusi hetekben már így is szauna szokott lenni az iskolában” – véli Ágnes – „Iszonyú fáradtak a gyerekek május végére.” Mások szerint viszont szerencse kérdése is, milyen idő van ilyenkor. Több szülő számolt be arról is, hogy az utolsó hetekben már a játékosabb programoké, az osztálykirándulásoké, a sportnapoké a főszerep, így az utolsó hét akár egy jó hangulatú nyári táborrá is átlényegülhetne. Sokan megemlítik viszont, hogy a hosszú második félévben a gyerekek a kiégés szélén táncolnak, masszív a tananyag, sok a különóra is. „Lehetne ezt jól csinálni, ha a tananyag tanárnak és diáknak egyaránt kellemesen, képességeihez mérten abszolválható lenne a tanév folyamán, ha a munkahelyek is rugalmasabban reflektálnának a szünetekre, és ha nem döntené a családot anyagi romlásba a nyári táborozás” – vonja le a következtetést Beáta, aki szerint sokkal kellemesebb lenne, ha az utolsó hetekben, miután lezárták a félévet, olyasmit tanulnának a gyerekek, ami szükséges az élethez, de nem tárgyi tudás: ilyenkor lehetnének drámapedagógiai foglalkozások, felvilágosító, érzékenyítő, kommunikációs tréningek, alkotásos projektek és hasonlók.
Van, ahol csak hat hét vakáció jár nyáron
Gyakori hivatkozási alap az is, hogy a Magyarországon megszokott, tíz-tizenegy hetes nyári szünet unikum Európában, mindenhol máshol június végéig tart, sőt, akár júliusban is folyik még a tanítás. Petra gyerekei itthon járnak angol rendszerű iskolába: már augusztus végén megkezdődik a tanítás, és június végéig az iskolapadban ülnek a diákok. „Év közben vannak hosszabb szünetek, de ezzel együtt is kicsivel több tanítási napjuk van, mint a magyar intézményekben. Az utolsó héten viszont már csak kirándulnak, akár városon belül, előtte pedig sportnap, közös projektek és hasonlók szoktak lenni. Nekem tetszik ez a rendszer, akár jó is lehet az eredmény, ha a 40 fokban nem a költők életrajzát magolják a padban ülve” – teszi hozzá az édesanya. Az Angliában élő Alexandra is megerősíti ezt: a szigetországban hat hét a nyári szünet, év közben azonban nagyjából kéthavonta van egy-két hét pihenés. Így nem fáradnak el annyira a gyerekek, beleszámítva azt is, hogy a tananyag is máshogy épül fel, mint itthon.
Ausztriában is hasonló a rendszer: szeptember első hétfőjén indul az iskola, és június végéig tart, nagyjából kéthavonta azonban van egy hét szünet. Viszonylag könnyen hozzáférhetőek a támogatott táborok is. Németországban tartományonként változó a szünetek időpontja és időtartama. Bajorországban például hat hét a nyári vakáció, csak július végén kezdődik el. Az őszi szünet egy teljes hét, hétvégével együtt kilenc nap. A karácsonyi szünet két hét, ezen kívül azonban a gyerekek kapnak egy hét téli szünetet, és két hét húsvéti, illetve pünkösdit is. Egy itt élő szülő szerint ez a rendszer nem fárasztja ki annyira a gyerekeket, és további előnye, hogy évente többször is el lehet utazni.
Franciaországban is hathetente van két hét szabadságuk a gyerekeknek, emellett pedig július elejétől szeptember elejéig tart a nyár. Finnországban jóval korábban, már augusztus 10.-én elkezdődik az iskola, viszont már május 15.-én befejeződik a tanév.
Ahol meleg van, ott a szünet is hosszabb
De mi a helyzet azokban az országokban, ahol igencsak meleg a nyár? A Tenerifén élő Márta arról számol be, hogy idén június 24. és szeptember 10. között volt nyári szünet a gyermekének. Őszi szünet nincs, a téli szünet két hét, a tavaszi egy, viszont rengeteg egy-háromnapos ünnep van év közben is, az oktatási rendszer pedig nagyon gyerekbarát, a felsőbb évfolyamok is végeznek legkésőbb délután kettőkor. A szintén Tenerifén élő Tímea gyermeke egy brit iskolába jár, itt június végétől szeptember elejéig tartott a nyári szünet, tehát tíz hetet kellett megoldaniuk a szülőknek, Év közben viszont elszórva közel további nyolc hét iskolai szünettel kell számolni, a téli vakáció például csaknem három hetes.
Olaszországban még a miénknél is hosszabb, csaknem tizennégy hét a nyári vakáció: június elején már vége az évnek, és csak szeptember közepén, sőt, egyes helyeken csak októberben indul az új tanév. Karácsonykor, húsvétkor szintén szünet van, és sok a három-négy napos hosszú hétvége is. Indiában a miénktől gyökeresen eltérő időjáráshoz kell alkalmazkodni: itt április és május számít nyári szünetnek, ilyenkor van ugyanis a legmelegebb. Ezen kívül egy egyhetes októberi, egy egyhetes karácsonyi szünettel számolhatnak a szülők, valamint néhány egynapos ünneppel.
Kapcsolódó cikkek
