A meghirdetett időpontban még csak hárman, fél órával később már vagy nyolcan gyakorolnak a Gólya emeletének asztalán összeszerelt minivárosban, körülöttük pedig egyre többen várják a sorukat. Ezt az álmos-esős vasárnap délutánt ők úgy várták, mint a profi sportolók életük lehetőségét az olimpián: Magyarországon méltatlanul alulreprezentált, éppen ezért ritkán megrendezett verseny a fingerboard, azaz az ujjakkal űzhető gördeszka. Igen, jól olvastátok: miniatűr gördeszkákkal prezentálnak fiatalok – a kiskamasztól a kora huszonévesekig – pont olyan trükköket, mint az “igazi” deszkások a nagyokkal, csak éppen esések és sérülések nélkül, a kézfejüket használva.
Most pedig mindenki hagyja maga mögött az előítéleteit és függessze fel a kétkedést:
A fingerboard hatalmas rutint és rengeteg tanulást, elszántságot, fegyelmet és figyelmet igénylő sport, amit nagyon nehéz megtanulni.
Ha azonban megvan az alaptudás és persze a felszerelés, egészen tág teret ad a kreativitásnak, pont úgy, mint egy összetett hangszer elsajátítása. (A gyerekeket elnézve egyébként pont ehhez hasonlított a fingerboard, vagyis inkább ehhez, mint a gördeszkához.) Az apró gördeszkákkal egyébként a hatvanas évek óta kereskednek, de az őrület a nyolcvanas években indult, amikor a gördeszkák mellé ajándékba adott kulcstartókat komolyan elkezdték használni az ujjaikkal, a következő években pedig kialakult az elsőre furcsa hobbi köré egy külön sportág.
A verseny persze semmilyen értelemben sem megy vérre, sőt: ez az a sport, amelyben egymást tanítják a megjelentek (jellemzően az idősebbek a kisebbeket), még mielőtt kipróbálnák tudásukat egymás ellen, vagyis inkább egymás után: a szó jó értelmében vett vagánykodás ez hiphop és punk alapokra, nem kőkemény megmérettetés.
Bár elvileg nem szükséges a gördeszkás rutin, a mozdulatokat és a hozzájuk tartozó szakszavakat, mint a – belépő trükknek számító – ollie és kickflip, nem árt ismerni, az igazi profik pedig a végtelenségig kombinálják ezeket, akár a verseny kedvéért felépített miniváros összes rámpáján, padján és ívén végigszántva az apró – de adott esetben több tízezer forintot érő – fingerboarddal.
A lényeg tehát, hogy ha a gyereked beleszeret ebbe a tevékenységbe – akár úgy, hogy közben gördeszkázik is -, ne nevesd ki, vedd komolyan, építsetek deszkát, és köré akár egy várost, játssz vele, vidd versenyre, drukkolj neki. Hogy miért éri meg, az a képekből reméljük, kiderül.