Kötelező és választható oltások gyerekeknek – Oltási rend

Oltási rend – mikor milyen oltást kap a baba?

Miért van szükség a védőoltásokra?

– A védőoltások alapelve, hogy a kórokozó gyengített vagy elölt változatát a szervezetbe juttatva a szervezetet a védekezési (immun) folyamatok beindítására készteti – tudjuk meg Dr. Sztanó Gabriella gyermekorvostól. Eközben a szervezet meg is jegyzi magának a kórokozót, és amikor később egy betegséget akarna a kórokozó kialakítani, a szervezet “emlékeit felelevenítve “, gyorsan felismeri és hatástalanítja azt.

– Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai a védőoltások, és amennyiben egy potenciálisan súlyos betegséget meg lehet előzni egy védőoltással, azt meg kell tenni. Sokan kibúvót keresnek az oltások alól, abban reménykedve, hogy gyermeküket majd megvédi az úgynevezett nyájimmunitás. (A nyájimmunitás olyan immunitás, amely akkor keletkezik, amikor a népesség egy bizonyos részének beoltása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is.)

De ez komoly veszélyeket rejt saját gyermekükre nézve is, és mások, még fiatalabb, még életkoruk miatt oltatlan gyermekeire is. Sokan nem tudják, de több olyan kórokozót hordozhatunk a garatunkban egészségesen is mi felnőttek, amik ellen a gyermekek nagy része már be van oltva, de az oltatlanok védtelenek. Az egyént ilyenkor nem védi a másik gyermek védettsége (ilyen kórokozó pl. a Pneumococcus, ami agyhártyagyulladást, de akár vérmérgezést, halált is okozhat”- mondja Dr. Sztanó Gabriella gyermekorvos.

Milyen életkorban kell oltani a gyermeket?

Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet szabályozza.

“A védőoltások időpontját a baba életkora határozza meg, nem számít pl. ha koraszülött vagy kis súllyal született. Ha más ellenjavallat nincs, életkora szerint kapja az oltásait.

Általános szabály, hogy a védőoltásokat azért kell pici korban többször ismételni, mert a szervezetük nem emlékszik egy idő múlva az előző oltásra. Korral ez a képesség javul, de kevesen tudják, hogy a gyermekkorban megkapott oltások egy részét érdemes lenne 40 év felett 10 évente ismételni.”

Az oltási rendhez ezek a táblázatok segítséget nyújthatnak (forrás: ANTSZ):

Oltási naptár

Ezt nem könnyű észben tartani és követni, de emiatt ne aggódjunk, ugyanis a védőnő feladata, hogy minden oltás előtt értesítse a családokat, a gyermekorvos pedig tájékoztatást fog nyújtani, hogy mi a teendő az oltás után, kell e esetlegesen borogatni az injekció helyét, várható e bőrpír, vagy láz.

Mit jelentenek a rövidítések? Melyik mi ellen véd?

Kötelező oltások a babáknak

– BCG: TBC ellen (mycobacterium)

– Bárányhimlő ellen, Varicella zoster vírus még a közösségbe kerülés előtt

– DTaP: Diftéria, torokgyík (corynobacterium dihteri)

– Pertusszisz, szamárköhögés (bordella pertusi) elleni kombinált oltás

– Tetanusz, merevgörcs (clostridium tetani)

– Poliomyelitis, IPV: Inaktivált poliovírus járványos gyermekbénulás ellen

– HIB: Haemophilus influenzae B típusú baktérium ellen

– MMR: Morbilli, kanyaró

– Mumpsz, fültőmirigy gyulladás

– Rubeola, rózsahimlő vírusok elleni oltás

– Hepatitis B: Fertőző májgyulladás B típusú vírusa ellen

– DTaP+IPV+HIB = PENTAXIM 5 komponensű oltóanyag

– DTaP+ HIB ismétlés 6 éves korban

– DTaP ismétlés 11 éves korban

– PCV 13: konjugált pneumococcus vakcina (streptococcus pneomonae) ellen

– Prevenar

Egyéb, szabadon választható védőoltások

A kötelező oltásokon kívül nagy dilemmát okozhat az, hogy milyen egyéb oltást adassunk be gyermekünknek. Vannak akik teljesen feleslegesnek tartják, és a másik tábor, akik pedig minden létező oltóanyagot kérnek. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mi mellett tegyük le a voksunkat, akkor beszéljünk gyermekorvossal, bátran mondjuk el, hogy miért tartunk tőle. Biztosan nem fog egyikre sem rábeszélni minket, de ajánlásával segíthet a nehéz döntésben.

– Influenza vírus ellen

– Meningococcus C baktériumok által okozott agyhártyagyulladás megelőzésére

– Meningococcus B, ugyanolyan agyhártyagyulladást tud okozni, mint a C, csak viszonylag újabb az oltóanyag és drága is, több ismétlő oltás is szükséges. Viszont az előfordulása, mint a gennyes agyhártyagyulladás kórokozója körülbelül kétszer olyan gyakori, mint a Meningococcus C-é

– Meningococcus A,C, W 135 és Y törzset tartalmazó oltóanyag, mely 1 éves kor felett adható és sokszor ezt használják az orvosok Meningococcus C oltás ismétléseként 1és 2 éves kor között, ezzel kiterjesztik a Meningococus C oltás hatását a másik 3 törzs elleni védelemre is

– Kullancs terjesztette vírusos agyhártyagyulladás ellen, már 1 éves kortól

– Rotavírus ellen (hányást, hasmenést okoz) 3 adagban a szájon keresztül adható oltóanyaggal

– Hepatitis A vírus ellen

Kapcsolódó cikkeink oltások témában:

• A gyermekorvosok később adnák be a bárányhimlő elleni oltást
• Morbilli(kanyaró)-mumps-rubeola elleni védőoltás
• MMR kötelező védőoltás

Kapcsolódó cikkek

Baba Érdemes még szeptember előtt beadatni az elhalasztott védőoltásokat

Baba Koronavírus elleni oltás: ki kapja majd, mikor és hogy működik?

Baba A járvány idején se maradjanak ki a kötelező védőoltások

Baba A magyarok többsége kiáll a védőoltások mellett

Baba Kötelező oltások a gyerekeknél

Baba Túlélési kalauz az oltáshoz