A koraterhességek nagyjából 10-20 százaléka végződik vetéléssel becslések szerint. Sokan, akik nem éltek át veszteséget, nehezen találják a megfelelő szavakat, főleg abban az esetben, ha a terhesség korai szakaszában történik a vetélés, amikor még nincsenek a külső szemlélő számára látható jelei a terhességnek. Azok a nők, akik elveszítik a magzatot, gyászfolyamaton mennek keresztül, attól függetlenül, hogy a terhességük még a kezdeti szakaszban járt. Ez a külső szemlélő számára nem mindig egyértelmű, ezért sok káros, bántó, bagatellizáló mondatot, gesztust tehetünk. A Good Morning America szakértője, Dr. Ivy Margulies pszichológus szedte össze azokat a segítő mondatokat, amelyek valódi támogatást adhatnak egy gyászolónak.
Ismerjük el, ami történt
Ne akarjuk bagatellizálni a veszteséget csak azért, mert a magzat csupán néhány hetes volt. Hallgassuk meg a másikat és ismerjük el, fogadjuk el a fájdalmát.
Legyél jelen
Csak legyél ott. Nem is kell semmit mondani. A jelenléted önmagában gyógyító, támogató lehet. Vigasztalni szavak nélkül is lehet, sőt, időnként erre van a legnagyobb szükség. Állíts be egy tál étellel, a kedvenc süteményével.
Fogadd el, hogy egy veszteséget nem csak egy bizonyos módon dolgozhatunk fel
Lehet, hogy te is átmentél veszteségen vagy elgyászoltál valakit, és azt gondolod, tudod, a másik ember is éppen azokon a folyamatokon megy át. Ez korántsem biztos, hogy így van. Inkább figyelj a másikra, ő min megy keresztül.
Kerüld az olyan kijelentéseket, amelyek félreérthetők
A „Majd megpróbáljátok újra”, „Lehet még akárhány gyereked”, „Olyan fiatal vagy még” kijelentésekkel csak bagatellizálod a másik fájdalmát. Az olyan mondatokat is érdemes kerülni, amelyek úgy kezdődnek, hogy „Legalább…”, például legalább korán történt. Aki elvetélt, nem úgy érzi, hogy legalább akkor és nem később.