Magyarországon nem is kerülnek felhasználásra a köldökzsinórvérek.
HAMIS. Magyarországon 2002. óta már rendszeresen végeznek köldökzsinórvér-őssejt beültetést, a beültetések száma mára már meghaladta a százat.
A köldökzsinórvér gyógyászati felhasználásának lehetőségei egyre bővülnek. Számos szakértő úgy jellemzi a jelenlegi állapotot, mint a kutatás és a gyógyászat fellendülési időszakát. Napjainkban a köldökzsinórvért számos betegség kezelésében használják, például rosszindulatú daganatos megbetegedések, csontvelő-elváltozások, vörösvérsejt-megbetegedések és immunbetegségek esetén. Magyarországon jelenleg 5 őssejt-transzplantációs centrum van: a budapesti Szent László Kórház, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház és a Szegedi Tudományegyetem. Az őssejt-transzplantáció az OEP által támogatott egészségügyi ellátás.
A levett köldökzsinórvér mennyisége elégtelen egy beavatkozáshoz.
HAMIS. Köldökzsinórvér-transzplantáció esetén a vérképzőrendszer helyreállításánál nem csak a szüléskor levett vér mennyisége a meghatározó. A másik fontos paraméter a mikroliterenkénti fehérvérsejtszám. Ezek tudatában azt mondhatjuk, hogy a köldökzsinórvér értéke abban rejlik, hogy forrásként szolgálhat a vérképzőrendszer helyreállításához.
A végső értékelést a vérben lévő őssejtek számának meghatározása után tehetjük meg.
Mindezek figyelembevételével biztonsággal mondhatjuk, hogy az átlagosan levett mennyiség elegendő a vérképzőrendszer helyreállításához egy kb. 40 kg-os gyerek szervezetében. Az ennél nagyobb testtömegű páciensek esetén lehetséges az ún. szekvenciális transzplantáció (további hozzáillő köldökzsinórvér-egységek beültetése), így a szervezetbe juttatott őssejtek száma megfelelő lesz az adott testsúlyhoz. Arra is van lehetőség, hogy köldökzsinórvér-őssejteket perifériás vérből izolált vagy csontvelőből származó őssejtekkel együtt ültessenek be.
Ráadásul az őssejtszaporítás már világszerte elterjedt technológia, bár ez az eljárás jelenleg Magyarországon még nem elérhető.
A regenerációs medicinában (az orvostudomány új ága, ami a mesenchymális őssejtek más őssejtvonalakká való átalakulását kutatja) a sejtszám nem korlátozza a terápiás felhasználását a köldökzsinórvér-sejteknek. Nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen és folyamatban vannak az ezekre alapozott klinikai tanulmányok is.
Az autológ köldökzsinórvér rosszabb, mint az allogén (akár rokontól, akár nem rokontól származó).
HAMIS. A mai orvostudomány nagyon sok betegségnél a hagyományos kezelésekkel együtt használja az autológ hematopoetikus őssejt-terápiát. A szüléskor levett köldökzsinórvér-őssejtek tárolása azt jelenti, hogy van egy igen gyorsan hozzáférhető tartalékunk. A saját hematopoetikus őssejtek transzplantációja alkalmazható néhány rákbetegség terápiájában.
Az autológ őssejt felhasználásának előnye, hogy nincs meg a GvHD veszélye, ami egy az allogén (testvértől vagy nem rokontól kapott) minta beültetése után fellépő komplikáció. Ez a betegség nagyon kártékony tud lenni a páciens számára. Az autológ őssejtek transzplantációja után nem lép fel reakció a rákkal szemben, amit Graft versus Tumor reakciónak vagy Graft versus Leukemia reakciónak hívjuk.
Mindazonáltal azokban az esetekben, amikor az adott betegség az őssejtek defektusa (pl: súlyos aplasztikus anaemia) következtében alakul ki, mint a adrenoleukodisztrófia vagy az örökletes immunhiányos betegségek (pl. Wiskott-Aldrich-szindróma) esetén a páciens saját köldökzsinórvérének transzplantációja vagy más autológ őssejt-forrás felhasználása helytelen, mert nem érünk el vele gyógyulást. Az autológ őssejt-transzplantációnak van számos hátránya, de abszurd azt mondani, hogy a saját köldökzsinórvér mindig rosszabb mint a másé.
A tény, hogy a 8000 transzplantációból csak néhány tíznél használtak saját köldökzsinórvért, pár száznál a testvérét, a többit nem rokon donortól, csak egyfajta statisztika, mivel egy egység vér a közös bankból a statisztika szerint néhány ezer embernél használható fel allogén mintaként.
Nem létezik megfelelő technika az őssejtek szaporítására.
HAMIS. A köldökzsinórvér-transzplantáció lehetősége egy adott betegnél függ a vérben lévő fehérvérsejtek számától (minimum értéke 2*107/testsúlykilogramm) és korlátozott a őssejtek száma alapján (minimum 2*105/testsúlykilogramm). Az említett korlátok miatt a kutatók a köldökzsinórvér-őssejtek szaporítására vonatkozó módszereket kezdtek keresni. 2000-ben az Amerikai Egyesült Államokban az AastromRepliCell módszerrel in vitro körülmények között szaporított köldökzsinórvér-őssejteket transzplantáltak.
Mind a mai napig nagyon sok cikk került publikálásra az őssejt-szaporítás lehetőségeiről különböző speciálisan előkészített táptalajokon (médiumok, növekedési faktorok). Különböző források szerint már több mint száz beültetés megtörtént in vitro körülmények között szaporított őssejtekkel.Az egyszerűen nem igaz, hogy az utóbbi pár évben nincs előrelépés ezekben a kutatásokban.
A köldökzsinórvért csak leukémiák gyógyítására lehet használni.
HAMIS. A köldökzsinórvérből gyűjtött őssejtek transzplantációjának sikerét az alapozta meg Európában, hogy örökletes betegségeket lehet vele meggyógyítani (és ezek száma egyre csak növekszik). A másik nagy betegség-csoport, aminek a kezelése sikeres ezzel a módszerrel a nem neoplasztikus és neoplasztikus (szolid tumor és a leukémia) rákbetegségek.
80 kórt tartalmaz azoknak a betegségeknek a teljes listája, amelyeknél ez már bevett eljárás, illetve amelyek esetében klinikai tanulmányok vannak folyamatban.
Néhány neoplasztikus betegség őssejt-transzplantáció nélkül gyógyítható. Pár rákbetegség (pl. leukémiák) az alacsony klinikai előfordulás miatt nem alkalmaznak őssejt-beavatkozást első megjelenésekor. A betegség többszöri megjelenése teszi indokolttá a transzplantációs eljárást, emellett az eredményei hasonlóak a standard kemoterápia során elértekhez, de a fellépő komplikációk kockázata kisebb.
Lengyelországban a terápia során gyűjtött hematopoetikus őssejteket a következő betegségek gyógyításához használták gyerekeknél:
a, hipoplasztikus betegségek (az autológ transzplantációk gyakorisága szerint): rosszindulatú limfóma, akut mieloid leukémia, akut limfoblasztikus leukémia, Hodgkin-kór, krónikus mieloid leukémia, rosszindulatú hiszticitózis
b, szolid tumoroknál (az autológ transzplantációk gyakorisága szerint): neuroblasztóma, Ewing-szarkóma, csontrák, rhabdomyo-szarkóma, a központi idegrendszer daganatai és még néhány gyerekeknél előforduló tumortípus.
A köldökzsinórvért az egész család fel tudja használni.
HAMIS. A tárolt köldökzsinórvér csak annál használható fel kezeléshez (az antigének további vizsgálata nélkül), akitől levették azt. Az összeférhetőségi vizsgálatok eredményének függvényében felhasználhatóvá válik a beteg testvérnél.
Köldökzsinórvér-minta esetén kevesebb HLA antigén egyezőségéhez van szükség, mint a csontvelő vagy a perifériás vér őssejtjeinek felhasználásakor.
A fertőzött köldökzsinórvér nem használható fel.
HAMIS. A döntés egy fertőzött minta esetleges felhasználásáról (ami a teljes állomány 5-7%-ában jelenik meg) csak és kizárólag a transzplantációt végző intézet kezében van. Az, hogy elállnak egy minta felhasználásától azon múlik, hogy milyen mikrobával fertőzött a vér és milyenek a transzplantáció körülményei (egyszeri vagy szekvenciális beavatkozásról van szó, ahol csak egy rész fertőzött).A szakirodalomban sok olyan eset jelenik meg, ahol fertőzött köldökzsinórvért használtak.Az álláspont megfelel az európai törvényeknek (Európai Tanács 2006/17/WE. számú direktívája) és az AABB (American Associaton of Blood Bank) elvárásainak is.
A családi köldökzsinórvér-bankok Magyarországon illegálisak.
HAMIS. A 60/2003. (X. 20.) EszCsM. rendelet megteremtette az őssejtbankok egészségügyi szolgáltatásként való működtetéséhez szükséges törvényi kereteket.
A családi köldökzsinórvér-bankok kizárólag gyerekek számára tárolnak vért.
HAMIS. A köldökzsinórvérrel a gyermek szülei vagy gyámja, gondviselője rendelkezik, a tulajdonosa pedig maga a gyermek. A bankban tárolt köldökzsinórvér, a rendelkezésre jogosult vagy a felnőtt tulajdonos döntése szerint átruházható a testvérre. A további, a minta és a recipiens közötti, antigén egyezőségi vizsgálatok után a vér felhasználhatóvá válik a beteg testvérnél. A köldökzsinórvér átruházható bárkire, akinek szüksége van ilyen típusú transzplantációra (egyezőség, megfelelő őssejt-szám esetén).A családi köldökzsinórvér-bankok meg tudják oldani a minta megfelelő körülmények közötti szállítását bármelyik szakszerű transzplantációra jogosult intézetbe.
A köldökzsinórvér-őssejtek csak hematopoetikus őssejtekké tudnak differenciálódni.
HAMIS. A köldökzsinórvér egyrészt olyan sejteket tartalmaz, amik csontvelősejt-prekurzorokká differenciálódnak, amelyek aztán pedig vörösvérsejtekké, fehérvérsejtekké és vérlemezkékké válnak.Jelenleg a hematopoetikus őssejtek leggyakoribb felhasználása azok transzplantációja a daganatos és nem daganatos (szerzett és öröklött) megbetegedések gyógyításánál.
Ma már a tudósok rá tudják bírni az átalakulásra kísérleti körülmények között a köldökzsinórvérben lévő másik típusú sejteket is: a mesenchymális őssejteket (a differenciálatlanokat és az éretteket egyaránt) szívizomsejtek, csont- és porcszövet illetve zsírsejt képzésére, illetve állatokban idegsejtekké, májsejtekké és más sejtekké differenciálódnak.
A levett köldökzsinórvér mennyisége a gyűjtőzsáktól függ.
HAMIS. A fent említett eszköz tulajdonságai nem befolyásolják a levett vér mennyiségét, bár felléphet probléma, ha a levételi tű túl kicsi. A köldökzsinórvér gyűjtésénél mindig nagyon körültekintőnek kell lenni mind az anya, mind a baba biztonsága érdekében. A szakszerű levétel szükséges a megfelelő mennyiség eléréséhez. Az őssejtek száma függ a levett vér mennyiségétől, az egyedi anatómiai sajátosságaitól, amik közül a legfontosabbnak a köldökzsinór hossza tűnik. A levett vérmennyiség függ a beszállítás módjától, a méhlepény nagyságától és az orvos gyakorlottságától.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
