A gyerekek is csak emberek, akik nem tökéletesek
Mi, felnőttek megengedhetjük magunknak, hogy rosszkedvűek, esetleg mérgesek legyünk, de a gyerekeink már nem? Tőlük folyamatosan azt várjuk el, hogy kedvesek, udvariasak, segítőkészek és nyugodtak legyenek, ugye? Pedig egyikünk sem tökéletes. Se a felnőttek, se a gyerekek – írja a mother.ly.
Sokszor magasabb szintű önkontrollt várunk a gyermekeinktől, mint amire akár mi, felnőttek is képesek lennénk hasonló helyzetben. Ez persze nem azt jelenti, hogy szó nélkül kell hagyni, hogy a gyermekeink rosszalkodjanak és tiszteletlenek legyenek, csak szem előtt kell tartanunk, hogy amellett, hogy gyerekek, ők is csak emberek, aki hibáznak.
Mi, szülők sem vagyunk mindig tökéletesek. Becsapjuk az ajtót, rákiabálunk a gyerekeinkre. Nem vagyunk robotok. Az élet sokszor nehézségek elé állít bennünket, amit nem könnyű mosolyogva elviselni. Olyankor időre van szükségünk. És arra, hogy valaki mellettünk álljon és támogasson minket, hogy megöleljen, s ne pedig kioktasson. Ugyanígy vannak ezzel a gyerekek is.
Amikor dühös vagy:
– figyelmen kívül hagyod a gyermekedet, ha beszél hozzád?
– kiabálsz valakivel?
– csúnyán beszélsz?
– a partnereddel veszekszel?
– becsapod az ajtót?
Ugye, hogy a fenti kérdések közül legalább egyre igennel válaszoltál? És ugye, hogy megbünteted a gyermekedet, ha a fentiek közül bármelyiket is elköveti? Mindannyian hibázunk, hiszen ezer okunk van rá. Alváshiányban szenvedünk, sokat dolgozunk, betegek vagyunk. Na de mi van a gyerekeinkkel? Nekik talán nincs okuk rá? Dehogynem! Csak abba sokszor nem is gondolunk bele. Ha önmagunk sem tudunk mindig higgadtan viselkedni, hogyan várhatjuk el ezt egy kisgyerektől, akinek ráadásul még most fejlődik az agya és sokkal, de sokkal kevesebb élettapasztalattal rendelkezik, mint mi?
Elvárjuk, hogy a gyerekeink mindig józanok és kedvesek legyenek. Talán itt az ideje, hogy mi magunk is megfeleljünk ezeknek az elvárásoknak. Utat kell nekik mutatnunk a gyermekeinknek. Meg kell tanítanunk nekik azt is, hogy ha tiszteletlenek és durvák, az nem jó, s hogy vállalniuk kell a felelősséget a tetteikért. Bár mindannyian a legjobbra törekszünk, a legnagyobb erőfeszítéseink ellenére is követünk el hibákat, de mindig esélyt kell adnunk arra, hogy jobbá váljunk. Ez nem megy máshogy, csak türelemmel és kedvességgel.
Ezek is érdekelhetnek:
- Szerető korlátok
- Az 5 leggyakoribb félreértés a gyereknevelésben
- Igenis lehet büntetés nélkül nevelni!
Kapcsolódó cikkek
