A legtöbb kisgyerek 18 hónapos korára kezd el szavakat mondani, de vannak, akik ennél korábban, és olyanok is, akik később, hiszen mindenkinek van egy egyedi fejlődési üteme.
A Harvard Egyetem pszichológusa, Elika Bergelson régóta azon töprengett, milyen egyéni különbségek döntenek abban, ki mikor szólal meg. Friss kutatásában – amelyben 1001, négy év alatti gyermek vett részt – kimutatta, hogy nincs összefüggés a beszéd megjelenése és aközött, hogy egy gyerek mennyit hangoskodik a nap folyamán, de még a neme, a család társadalmi-gazdasági státusza sem igazán fontos, írja a Science Alert alapján a 24.hu.
A tanulmányról beszámoló Science Alert szerint azonban a kísérletet végzők úgy találták, hogy azok a gyerekek voltak a legbeszédesebbek, akik több beszélgetést hallottak a felnőttektől, az olyan tényezőket figyelembe véve, mint a kor, a koraszülöttség vagy a diszlexia.
Ugyan a tanulmány eredményei azt nem tudták egyértelműen feltárni, hogy miért fonódik össze ennyire a gyerekek és a felnőttek beszéde, azonban létezik néhány lehetséges magyarázat. A kutatók szerint azok a gyerekek, akik maguk többet beszélnek, több beszélgetést válthatnak ki a felnőttekből, de előfordulhat az is, hogy a beszédesebb környezet több beszédre ösztönzi a kisgyereket.
Az utóbbi alapján hasznos lehet, ha a felnőttek többet beszélgetnek a gyermekeik körül.
A kutatás – amit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban publikáltak – 12 országot és 43 nyelvet ölel fel, és a vizsgálatok városi és vidéki területeken is folytak.
Az eredmények szerint a négy éves kor alatti gyerekek hatvanhattal több hangot adnak ki óránként minden fejlődési év során, a beszédesebb családokban ez azonban magasabb volt. Minden 100 felnőtt megszólalás után, amit a gyermek egy órán belül hallott, ő maga huszonhéttel több hangot produkált, ami tizenhat megszólalással nőtt minden évben.
A jelenlegi tanulmány csak a napközben elhangzott hangokat számolta, ami azt jelenti, hogy nem vizsgálta a gyerekek által használt nyelv kifinomultságait. Ennek eredményeként a társadalmi-gazdasági vagy nemi tényezők továbbra is hatással lehetnek a nyelvi fejlődés bizonyos elemeire, amelyeket ebben a tanulmányban figyelmen kívül hagytak a kutatók.
Kapcsolódó cikkek
