Amikor összekötöd az életedet szíved választottjával, jól teszed, ha nemcsak a leendő anyósoddal alakítasz ki jó viszonyt – vagy ha ez nem megy, legalább kerülöd a vele való konfliktusokat –, hanem jövendőbeli sógornőddel is.
Az esetek többségében a férfi lánytestvére az, aki borsot törhet a családba újonnan érkező nő orra alá, ritkább (de cseppet sem lehetetlen!), hogy a fiútestvér párja okozzon felfordulást. A nézeteltérések forrása többnyire a féltékenység és az ellenszenv, ami sajnos szinte végtelen számú alkalmat szolgáltat a csípős megjegyzésekre, kéretlen tanácsokra, provokációra vagy gúnyos és erőltetett mosolyra.
Természetesen ebben az esetben is igaz, hogy nincs két egyforma eset, ha azonban a dolgok mélyére nézünk, mégis akad egy fontos egybeesés: a civakodó sógornőkkel körülvett férfi, aki legtöbbször tehetetlenül nézi az érte vívott családi csatározást.
Plusz egy anyós?
Azt mindannyian tudjuk, hogy a nem feltétlenül kedves mama, vagyis az anyós többnyire azért neheztel a menyére, mert az „vette a bátorságot”, hogy elszeresse tőle a fiát, akinek – szerinte legalábbis – csak az ő közelségében lehet igazán jó dolga. De vajon a sógornők miért szállnak ringbe egymással? A helyzet az ő esetükben is hasonló: a lánytestvérben munkálkodó anyai ösztön igazi háborús övezetté változtathatja a családi fészket, mivel féltékenysége még az édesanyjáén is túltehet.
Persze nem mindig a lánytestvér a felbújtó, sok esetben ugyanis a családba újonnan érkező barátnő vagy feleség tesz meg mindent azért, hogy paprikás legyen a hangulat. Viselkedésével vagy puszta jelenlétével teremthet olyan versenyhelyzetet, amit a provokált fél egyszerűen képtelen válasz nélkül hagyni, hiszen folyton arra emlékezreti, hogy hőn szeretett fiútestvérén osztoznia kell.
Zűrös rokonság
Akár tetszik, akár nem, amikor oltár elé állsz a választottaddal, akkor nemcsak hozzá mész feleségül, hanem a családja részévé is válsz. (Ha nem is törvényes keretek között, de ugyanez igaz az együttélésre is.) Ez az újonnan előállt helyzet nem mindig felhőtlen: van, hogy mi érezzük nyomasztónak házastársunk hátországát, az is lehet, hogy a családtagjai nézik rossz szemmel, hogy rokonságba kerültünk velük, a legrosszabb eshetőség pedig az, hogy senki sem örül a másiknak.
Az ilyen helyzetekben nemcsak a nők érzik magukat rémesen, hanem az a férfi is, akinek a kegyeirt megy a versengés. Előbb-utóbb eljuthat oda, hogy úgy érezze, választania kell a felesége/barátnője és a lánytestvére között, ilyen helyzetben azonban képtelenség jó döntést hozni. A szakemberek is úgy vélik, hogy a sógornők közötti összetűzések egyik alappillére éppen az, hogy két olyan nő kerül szembe egymással, akik többnyire ugyanannak a generációnak a tagjai és nincs közöttük vérszerinti kapcsolat, így sokkal bátrabban feszegetik a határokat és a vita hevében kevésbé válogatják meg a szavaikat, eszközeiket.
Mindenki haragszik mindenkire
Az amúgy sem idilli alaphelyzet könnyen tovább mérgesedhet, ha valamelyik családtag megpróbálja betölteni a békebíró szerepét, netán látványosan pártfogásába veszi a hadban álló felek valamelyikét. Ilyenkor csak fokozódik a sértődöttség, és egy újabb „résztvevővel” bővül a kör. A legjobb, ami ilyenkor történhet, ha kívülről kérnek segítséget, ezen a ponton ugyanis úgy tűnhet, hogy mindenki haragszik mindenkire, és az összegabalyodott szálakat szinte lehetetlen kibogózni.
Családterapeuta, mediátor vagy coach segítségére számíthatunk leginkább, aki segíthet az indulatok elcsitításában és a családon belüli békés kommunikáció kialakításában. Ha egy zátonyra futott párkapcsolatot próbálunk megmenteni, csak akkor van nagy esélyünk a pozitív végkifejletre, ha mindkét fél hajlandó változtatni és kompromisszumokat kötni – ez a sógornők közti vitás helyzetek tisztázásra is igaz, ilyenkor is kettőn áll a vásár. Persze, hozhat némi javulást az is, ha csak az egyik fél hajlandó szakemberhez fordulni, ilyenkor azonban mindenképpen rögösebb a megoldáshoz vezető út.
Szerencsére akkor is van remény, ha nem szeretnétek szakemberhez fordulni, viszont örülnétek neki, ha sikerülne javítani a helyzeten. Nem könnyű, de nagyon hatásos, ha az eszeteket használjuk, ahelyett, hogy hagynátok, hogy magukkal ragadjanak az indulataink. Próbáljátok meg kívülről szemlélni a konfliktushelyzetet, és alaposan gondoljátok át, milyen érzelmek dolgoznak bennetek, amikor a sógornőtökkel találkotok.
Ha más nézőpontból tekintesz a problémára, a megoldást is könnyebb megtalálni. Az ilyen helyzetekben is hasznát veheted annak, ha tízig számolsz magadban, mielőtt válaszolnál egy-egy csípős megjegyzésre vagy kínos kérdésre – ha higgadt maradsz és nem veszed fel a kesztyűt, előbb-utóbb a másik fél is rájön arra, hogy nem éri el nálad a várt hatást.
Barátnőkből lettek sógornők
Arra, hogy a legígéretesebben induló kapcsolatok is fenekestül felfordulhatnak, Rékáé az egyik legjobb példa. „A gimiben ismerkedtem meg Zsófival, akivel hamar legjobb barátnők lettünk. Szinte mindent együtt csináltunk, ismertük a másik titkait és idővel a családi összejövetelekre is meghívtuk egymást. Miután leérettségiztünk, végre szülők nélküli nyaralást terveztünk, amire Zsófi pár évvel idősebb bátyja is velünk tartott. Bár korábbról őt is egész jól ismertem, a tengerparti kempingben kezdtünk más szemmel nézni egymásra Kristóffal, akivel gyorsan összemelegedtünk. Kezdetben úgy tűnt, hogy ennek Zsófi is örül. Azt hittem, ennél tökéletesebb felállást nem is álmodhattunk volna, viccesen meg is jegyeztük, hogy kár, hogy nekem nincs fiútestvérem, mert akkor Zsófi vele járhatott volna együtt” – idézte fel a kezdeteket Réka, aki néhány évvel később hálát adott az égnek, hogy az egykori barátnője nem házasodott be a családjába.
„Kristóffal nagyon boldogok voltunk együtt, ezért az egyetemi évek alatt összeköltöztünk és el is jegyeztük egymást. Zsófinak közben sok barátja volt, de néhány hónap után mindig szakítottak, a mi szerelmünk pedig egyre látványosabban zavarni kezdte. Akkor nem tulajdonítottunk ennek nagyobb jelentősséget, azt gondoltuk, ha ő is megtalálja a párját, akkor minden újra a régi lesz. Hála az égnek a mi kapcsolatunkon nem esett csorba az ‘aknamunka’ ellenére sem, de Zsófira már nem tudtam jó barátnőként tekinteni. Bántani ezek után sem akartam őt, de egy idő után nálam is betelt a pohár és veszekedni kezdtünk, ami nem csak Kristófot keserítette el, hanem az anyukájukat is. Az esküvőnk előtt nem sokkal Zsófi megismert egy külföldön élő fiút, akihez viszonylag hamar ki is költözött. Bár onnan most már nem piszkálódik, a kapcsolatunk teljesen kiüresedett” – mondta Réka, aki szerint a sógornője tönkre tudta volna tenni a házasságát, ha nem ment volna külföldre.
Tippek sógornőszelídítéshez
1) Nem kötelező szeretni!
Ha nem tudtok meghitt kapcsolatot fenntartani a sógornőddel, akkor ezt nem is kell erőltetni, arra azonban vigyázz, hogy a helyzet ne mérgesedjen el. Törekedj a semleges hangvételre és akármilyen nehéz, ne reagálj a bántó megjegyzésekre!
2) Hagyd ki a gyerekeket!
Nincs annál szívtelenebb módszer, mint a gyerekek bevonása a családi perpatvarba – ők egyáltalán nem tehetnek a szüleik viselkedéséről, ezért arra sem szolgálnak rá, hogy őket büntesd vagy eszközként használd a konfliktushelyzetekben. Még ha nem is értesz egyet a sógornőd nevelési módszereivel, azt akkor se tedd szóvá a gyerekek előtt.
3) Ne menj bele a játékba!
Akármilyen mérges vagy, sose vedd a szádra a többi családtagot! Ha már elkerülhetetlen, hogy szóváltásba keveredjetek egymással a sógornőddel, ne felejtsd el, hogy ez a kedvezőtlen helyzet kettőtök között alakult ki, amibe teljesen felesleges bevonni a felmenőket vagy a többi rokont!
Nyitókép: Getty Images