Tőlünk elég messze, Ausztráliában elemzések szerint 2023 és 2029 között több olyan család lesz, ahol nincs gyerek, mint ahányban van. Nyugat-Európa országaiban sem számít különösen furcsának vagy kirívónak, ha egy pár tudatosan nem vállal, nem akar gyereket. Ezzel szemben Magyarországon a tudatos gyermektelen élet vállalása szinte tabunak számít, vagy ha megengedőbbek akarunk lenni, akkor úgy fogalmazunk, hogy vitákat vált ki. Ezt , vagyis azt a jelenséget, hogy a magyarok többsége gyerekkel tudja csal elképzelni a családot, leginkább a magyarok gyerekcentrikusságával magyarázzák.
Itthon ritka, ha valaki felvállalja, hogy nem akar gyereket és ritka az is, hogy ezt a környezet, a társadalom könnyen elfogadja. A reakciók általában elítélik azt, aki nem gyerekkel képzeli el az életét- ezt írja a Magyar Nemzet is cikkében.
A Magyar Nemzet cikke két kutatást is felidéz: az Életünk fordulópontjai felmérés szerint a magyarok többsége úgy gondolja, hogy – bár eltérő mértékben-, de a nőknek és a férfiaknak is szüksége van gyermekre a teljes élethez. Egy másik felmérés szerint pedig a magyarok a gyermekvállalást kötelességnek tartják. A Magyar Ifjúság 2016 kutatásból pedig az derült ki, hogy a fiatalok túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a gyerek boldogabbá teszi az embereket.
Európában 4-5 százalék azoknak a nőknek az aránya, akik valamilyen biológiai okból nem tudnak gyermeket vállalni. Ennél jóval magasabb azoknak a számaránya, akik tudatosan nem számolnak gyerekkel. Szalma Ivett és Takács Judit 2014-es kutatásából az derül ki, hogy a gyermektelen élethez több összetett ok is vezet, de a két legfontosabb az anyagi helyzet és a tartós párkapcsolat hiánya, itt olyan nőkről beszélünk, akiknek úgy alakult az életük, hogy nem lett gyermekük, bár ez nem tudatos döntés volt. A szerzők szerint egyébként nehéz szétválasztani, hogy valaki tudatosan nem vállalt gyereket vagy így alakult az élete.
A tanulmány szerint csak kevesen vannak azok, akik tudatosan nem vállalnak gyereket, bár az arányok Európa országaiban eltérőek: Ausztriában, Németországban, Svájcban és Luxemburgban ez az arány 8-10 százalék. Közép-Kelet-Európában, így Magyarországon is ez az arány 2 százalék alattira tehető. Tehát nem valós, hogy egyre többen tudatosan nem vállalnak gyereket, a közvélekedés inkább azért érzi így, mert a gyermekvállalás kitolódásával átmeneti gyermektelenség tapasztalható, bár ez nem feltétlenül végleges.
Kapitány Balázs és Spéder Zsolt tanulmánya alapján azonban úgy tűnik, hogy a gyermekvállalási kor kitolódása lelassult, sőt ha az utóbbi hat évet nézzük, gyakorlatilag megszűnt. „Az első gyermek vállalásának átlagos kora az édesanyák esetén 28,2 év volt 2013-ban, amely megegyezik a 2010. évivel, és valamivel alacsonyabb a 2011. és 2012. évi értékeknél. Egyre kevésbé jellemző az országosan átlagosnak tekinthető gyermekvállalási életkor” – idézi a kutatókat a Magyar Nemzet.
Az adatok azonban azt is mutatják, hogy az elmúlt években a termékenységi arányszám stagnálása már egyértelműen nem a halogatásnak, hanem a gyermekvállalási hajlandóság visszaesésének a következménye. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a gyermektelenség jelentős mértékben növekedni fog: az 1975-ben született nők esetén már 17–18 százalék körüli lesz.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Magyar Nemzet
Kapcsolódó cikkek
